Felújítások – az új energetikai tanúsítványok hasznos segítséget jelentenek

November elsejétől az új építésű épületek energetikai követelményei szigorodtak, a felújításokra vonatkozó követelmények viszont egy hajszálnyit enyhültek  a korábbiakhoz képest. A tanúsítványok pedig sokkal érthetőbbek és gyakorlatiasabbak lettek. Ez nemcsak a megrendelőknek jó, hanem nekünk, tervezőknek és kivitelezőknek is. Nézzük, hogyan segít minket az új tanúsítvány!

A cikk megírásában Varga Márton, épületenergetikai tanúsító segített.

Az új építésű házak piaca szűkül: idén körülbelül 40%-al kevesebb új építési engedélyt és egyszerű bejelentést adtak ki, mint előző évben. Viszont éppen szorgos egyeztetések zajlanak a minisztériumban egy átfogó felújítási programról, ami sok új megrendelést hozhat. És itt van nekünk az EKR is. Ez egy jelenleg is futó program, ahol a felújítás beruházási összegének egy bizonyos hányadát az EKR-kötelezettek fizetik ki a megrendelőinknek (Erről “Pénzre váltott környezetvédelem – A megtakarított energia eladható, ez ösztönözheti a felújításokat” című cikkünkben írtunk részletesen.)

A készülő energetikai felújítási program előírásait még nem ismerjük, de azt csiripelik a madarak, hogy ott is bizonyítható és mérhető energia- és CO2 megtakarítást kell produkálnia az épületnek, amit csak szakértő által készített energetikai számítással lehet majd alátámasztani. Valószínűleg mind az EKR-hez, mind az új energetikai felújítási programhoz szükségünk lesz tehát egy szakmailag felkészült energetikus segítségére.

Enyhültek a követelmények a felújításoknál

A közel nullás követelmények kizárólag az új épületekre vonatkoznak. Felújítások, bővítések esetén nem a közel nullás követelményszintet kell teljesíteni, még akkor sem, ha komolyabban hozzányúlunk az épülethez. A költségoptimalizált követelményszint jóval enyhébb, mint a közel nulla. 

Nem csoda. A régi épületek többségénél hiányzik a szigetelés az aljzaton, hőhidak vannak a lábazatnál, az erkélyeknél, és az épület nem eléggé benapozott. Ezeket a problémákat utólag már nehéz leküzdeni. És ha lehet is, kérdés, megéri-e. 

A másik ok az, hogy egy régebbi háznak már története van. Tegyük fel, hogy tíz éve új, kétrétegű üvegezésű ablakokat kapott egy társasház. Ezek sokkal jobban zárnak és szigetelnek, mint a korábbi, vetemedett ablakok, ám ettől még a mai követelményértékeknek már nem felelnek meg. Nagy butaság lenne azonban ezeket kidobni, hiszen bár ma már van jobb, attól még ezek a beruházások az elmúlt években rengeteget spórolhattak a lakóknak. Az adott szerkezet vagy épületgépészeti rendszer lehet, hogy nem felel meg az aktuális követelményeknek, de még az élettartama felénél sem jár. Ezért enyhébbek a követelmények  a felújításoknál, bővítéseknél , mint az új épületeknél. Ezekre a kicsit „ráncfelvarrott” költségoptimalizált követelményszint érvényes ezután is.

Milyen energetikai követelményeknek kell megfelelni felújításkor?

Nem jelentős felújítás vagy bővítés:

• az új szerkezeteknek meg kell felelni a jogszabályban megadott U-érték követelményeknek
• a már meglévő, de utólag hőszigetelt szerkezeteknek is meg kell felelniük a megadott  U-érték követelményeknek
• csak annak az épületgépészeti rendszernek kell megfelelnie az új követelményeknek, amelyikhez hozzányúlunk.

Meglévő épület jelentős felújítása vagy bővítése: (ahol a bővítés mértéke meghaladja a hasznos alapterület 100%-át, vagy a felújítás a határoló szerkezetek felületének 25%-át):

• a fajlagos hőveszteségtényezőnek és összesített energetikai jellemzőknek meg kell felelni a költség­optimalizált követelménynek 
• meg kell felelni a nyári túlmelegedés elleni védelem követelményeinek
• az épületgépészeti rendszerekre vonatkozó követelményeknek
• vizsgálni kell azt, hogy ha nem elég hatékonyak a meglévő épületgépészeti rendszerek, akkor milyen gazdaságos alternatívák érhetők el
• 2025-től a nem lakáscélú épületek esetén meg kell felelni az elektromobilitás követelményeinek és az épületfelügyeletre vonatkozó követelményeknek is.

Mi a különbség az eddigi és a mostani költségoptimalizált követelményszint között?

U-értékek, azaz a szerkezetek hőszigetelése 

Az U-értékek követelménye gyakorlatilag nem változott. A számítás módja egy kicsit szigorúbb lett (pl. jobban figyelembe kell venni például a hőhidakat).

Fajlagos hőveszteségtényező

Ez leegyszerűsítve az épület fűtési energiaigényét adja meg, de nem hasznos alapterületre, hanem kifűtendő térfogatra számolva. Eddig két külön követelményszint volt: a könnyű és a nehéz épületekre vonatkozó. A logikája az volt a dolognak, hogy egy könnyű épületnek rosszabb a hőtároló tömege, könnyebben kihűl, tehát jobban kell hőszigetelni. Az új rendszer szerint nem vonatkozik más fajlagos hőveszteségtényező követelmény a könnyű és a nehéz épületekre, egy köztes követelmény van. Ennek könnyebb megfelelni a kisebb alapterületű könnyűszerkezetes házaknak is.

Összesített energiaigény

Az összesített energiaigény felújítások esetén nem egy olyan konkrét szám, mint az új építésű lakóépületeknél a 76 kWh/m²/év. Felújításnál függ a felület-térfogat aránytól. Minél kisebb egy épület, annál  rosszabb a felület-térfogat aránya: egy kulipintyónak az alapterületéhez viszonyítva sokkal több hűlő felülete van, mint egy nagy társasháznak. Ugyanez igaz az agyontagolt épületekre is..

A korábbi követelményértéket a kisebb vagy nagyon tagolt épületek nem, vagy nehezen tudták csak elérni. Így esetleg nem tudtak indulni bizonyos energetikai felújítási pályázatokon és komoly támogatásoktól eshettek el. Ezért aztán az új jogszabály enyhített a követelményértékeken:

• a jó felület-térfogat aránnyal rendelkező, kevésbé tagolt és nagy méretű épületekre nem változott, ugyanúgy 110 kWh/m²/év a követelmény, mint eddig,
• a kisebb, tagoltabb épületeknél viszont 140 kWh/m²/éves összesített energiaigény helyett most már csak 150 kWh/m²/éves igénynek kell megfelelni.

Enyhítés? Nem baj!

Ezeknek az enyhítéseknek egyébként a magamfajta  „zöldek” is örülnek: sokkal jobb az, ha sok-sok épületet hőszigetelünk egy bizonyos, elérhetően szigorú összesített energiaigényre, mint ha kevesebbet, de azt aztán „pénz nem számít” módon. 

Az egész ország energiafogyasztását kéne ugyanis drasztikusan csökkenteni. Ehhez pedig sok, hatékonyan, de ugyanakkor költséghatékonyan felújított épületre van szükség. 

Volna mit csinálni, hiszen a magyar épületállomány energetikai állapota pocsék, az egyik legrosszabb az Unióban.

Új, hasznosabb tanúsítvány

A felújításoknál ma már jóval használhatóbb mankót kapunk az energetikai tanúsítvány képében, mint eddig. A tanúsítvány új formája könnyebben érthető, egy laikus számára is hasznos információkat tartalmaz, és kivitelezőként is sokkal több információhoz jutunk általa.

Mi volt eddig? Az első oldal ugyan még szép és színes volt, utána viszont egy képletekkel és energetikai számításokkal “terhes” adatsort kaptunk. Nem kevés mérnöki tudás és elhivatottság kellett ahhoz, hogy valaki ebből a számításból kiolvassa, amire kíváncsi volt. A felújításra is csak egy pár soros javaslat volt, meglehetősen általános szövegezéssel, miszerint például javasolt az ablakok cseréje vagy a lábazati hőszigetelés elvégzése. Ember legyen a talpán, aki ezt segítségül tudja hívni mondjuk egy költségbecslés vagy egy konkrét árajánlat elkészítéséhez.

Mostantól a meglévő szerkezetek energetikai állapota egy szempillantás alatt felmérhető. Kapunk egy szép, színes táblázatot, amiből egy pillanat alatt kiderül, hogy hol van a kutya elásva. Ugyanez igaz az épületgépészeti rendszerekre is , rögtön látjuk, hogy melyik mennyire hatékony.

Korszerűsítési javaslatok

Minden szerkezetre és épületgépészeti rendszerre kapunk két külön ajánlást: egy olyat, ami inkább költséghatékony, és egy olyat, ami több energiát takarít meg. Ezen kívül nagyon fontos, hogy kapunk egy ajánlást arra is, hogy milyen sorrendben lesz érdemes elkezdeni a felújítást. Ennek az lesz a neve, hogy “felújítási útlevél”. Elég általános ugyanis, hogy a megrendelőnek nincs pénze egyben felújítani az egész házat. Ilyenkor egyáltalán nem mindegy az, hogy milyen sorrendben kezd neki. Tegyük fel, hogy az épület vízszigetelése nem túl jó: a falak alatti kátránypapír szigetelés már rég elöregedett. Ha az előtt kezdené meg a tulajdonos a falak hőszigetelését, hogy a falak nedvesedését megszüntetné, annak rossz következményei lennének: a fal alsó sarka penészedne, a levegő minősége romlana. Ugyanígy nem mindegy az, hogy először a fűtési rendszert korszerűsítsük, vagy inkább a hőszigeteléssel kezdjük. Ez utóbbira ráadásul egységes választ sem lehet adni: minden eset más, és rengeteg fejtöréstől és felelősségtől mentjük meg magunkat, hogy ha a tanúsítvány egyértelműen fogalmaz.

Jövőre várható a felújítási pályázat

2024 az energetikai felújításokról fog szólni, ezért érdemes most is időben felkészülni, mert aki a pályázati felület nyitásakor nem rendelkezik megfelelően elkészített dokumentációval és tanúsítvánnyal, az valószínűleg ismét lemarad.

A pályázat előkészítésében cikkünk szakmai lektorai is tudnak segíteni, akik az energetikai tanúsítás mellett kifejezetten felújítási pályázatok írásával is foglalkoznak: 

Varga Márton energetikus (+36/30/780-8330), és  Varga Dezső pályázati szakértő (+36/30/430-3636).

E-mail: info@energiamernok.hu Weboldal: www.energiamernok.hu

Sipos Anna