Az elektromos fűtés egyik legújabb csodája a fűtőfólia. Szeretik úgy bemutatni, mint a legújabb innovációt, ami forradalmasítja az elektromos fűtést. De valamiért azok a szakemberek, akik évek óta foglalkoznak elektromos fűtési megoldásokkal, nem lelkesednek a fűtőfóliáért. Vajon miért?
Mi az a fűtőfólia?
A fűtőfólia egy újfajta elektromos padlófűtés. Egyre nagyobb az igény a gyorsan, egyszerűen, akár házilag is kivitelezhető megoldások iránt. Ennek az elvárásnak igyekszik a lehető legjobban megfelelni a mai fűtőfólia.
A fűtőfóliát készre szerelve, egy méter széles tekercsekben forgalmazzák. Ezt a megfelelő méretre vágva egyszerűen leterítik a padlóburkolat alá. Ezután már csak csatlakoztatni kell és kész. A kivitelezése sokkal egyszerűbb és olcsóbb még a hagyományos elektromos padlófűtésnél is, a gázfűtés szerelési költségeihez pedig nem is hasonlítható. Sokszor úgy adják el, hogy akár szakember nélkül, házilag is telepíthető. Csak sajnos éppen ez a legnagyobb csapda: a látszólag egyszerűnek tűnő házilagos telepítés számos problémát rejt az érintésvédelemtől kezdve a túlméretezett vagy alulméretezett rendszerig.
Előnyök?
A fűtőfólia előnye például, hogy a padló gyorsan felmelegszik. Az elektromos padlófűtésnél a betonba kerülnek az elektromos fűtőkábelek, így valóban hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy felmelegítse az aljzatot. Akkor viszont tartós meleget ad egész napra. A fűtőfólia viszont gyorsan melegít, de mivel nincs vastag hőtároló réteg, gyorsabban le is adja a meleget. Ez nem fog állandó, kellemes meleget adni, hanem egyszer túl meleg, egyszer túl hűvös lesz a padló annak függvényében, hogy a termosztát mikor kapcsolja ki és be a fűtést.
A most forgalmazott fűtőfóliákat már harmadik generációs fűtőfóliának hívják, s soha nem mulasztják el odatenni az „intelligens“ jelzőt sem. Az intelligens fűtőfólia lényege, hogy érzékeli a fölötte elhelyezett tárgyakat, s nem melegíti ott a padlót, ahol például a bútorok vannak fölötte. A korábbi változatoknál erre külön figyelni kellett, előre meg kellett tervezni, hova kerül az ágy vagy a szekrények, mert oda nem szabadott fűtőfóliát fektetni. Ez azzal is járt, hogy nehézkesen lehetett átrendezni a helyiségeket, hiszen meg kellett változtatni hozzá a padló alá fektetett fűtőfólia elhelyezkedését is. A mostani változattal az ígéret szerint erre már nincs szükség.
Mi a baj a fűtőfóliával?
Nem könnyű tisztán látni, a fűtőfólia használhatóságával kapcsolatban. Az elragadtatott termékismertetők mellett sok kritikát is olvashatunk. Nem nagyon találni olyan vállalkozást, amelyik sokéves elektromos fűtés kivitelezési gyakorlattal a háta mögött kiállna a fűtőfólia előnyei mellett. Úgy tűnik, hogy nem árt vigyázni ezzel a divatos újdonsággal.
Az is biztos, hogy a fűtőfólia megítélését a nagyon sok rossz minőségű termék is rontja. A fűtőfólia ma olcsón előállítható divattermék. Legnagyobb része a Távol-Keletről érkezik, könnyen lehet, hogy erősen vitatható minőségben. A vevők egy része kizárólag ezzel találkozik. Így a termékről alkotott véleményeknek egy igen jelentős részét a termékkör legsilányabb darabjai alapján alakítják ki a vásárlók. Mintha úgy általában az ingekről kizárólag a kínai áruházban kapható legolcsóbb termékek alapján mondanánk véleményt.
De kifejezetten károsnak tartja a fűtőfóliákat az elektromos fűtésről amúgy könyvet író szakértő, ifj. Czinege Károly is. A területtel évtizedek óta foglalkozó szakember alapos elemzést szentelt a kérdésnek, s hét pontban foglalta össze fenntartásait a fűtőfóliákkal szemben.
1.Ez nem infrafűtés
A fűtőfóliát a legtöbb helyen infrafűtésként hirdetik. Az infrafűtés lényege, hogy a fűtés nem a levegőt melegíti fel, hanem infravörös sugárzás segítségével közvetlenül a tárgyakra, emberekre hat. Úgy alakít ki kellemes hőérzetet, hogy közben a levegő hűvösebb maradhat. De vajon lehet-e infrafűtésről beszélni abban az esetben, ha a hősugárzásnak a padlórétegen is át kell vergődnie? A fóliát a padló, parketta vagy járólap alá telepítik. Falfűtés és mennyezetfűtés esetén pedig gipszkarton-réteg választja el a helyiség légterétől. Az infrafűtő panelek a szerző szerint 85-95 fokon üzemelnek, a burkolva beépített fűtőfilm pedig 24-26 fokos felületi hőmérsékletet jelent. Ez nem adja meg ugyanazt az élettani hatást, mint az infrapanelek.
Azaz ha egyszerűen fűtőfóliát teszünk a padló alá, az nem lesz infrafűtés, hanem egyszerűen hagyományos elektromos fűtés.
2. Problémás lehet a szigetelés
Főleg az olcsóbb kivitelezés érdekében gyakran sem elektromosan szigetelő réteget, sem földelő hálót nem tesznek a fóliára. Ez így a szerző szerint nem felel meg az elektromos berendezésekkel szembeni követelményeknek, melyek szerint ilyen eszközt csak földelve, vagy kettős szigeteléssel ellátva lehet forgalomba hozni.
3. Gond van az összekötéssel
A szakember szerint gond lehet a fólia és az azt tápláló vezeték összekötésével. A fólia két oldalán végigfutó rézsínhez a tápláló vezetéket sokszor a vezeték végére sajtolt sarun keresztül rögzítik. Ehhez szegecseket vagy a krokodilcsipeszhez hasonló megoldást használnak. Csakhogy ez nem elég stabil, egy idő után fellazulhat. A nem tökéletes érintkezés hosszú távon helyi túlmelegedést okoz, ami tűzveszélyes is lehet. A szerző szerint ez a bekötés nem is felel meg az ide vonatkozó szabványoknak.
A vezetékek rögzítése a fólián a VGF Online szerint is probléma (Víz, Gáz, Fűtéstechnika & Hűtő, Klíma, Légtechnika Szaklap). A vezetéket egy célszerszámmal kell a fólián lévő fülekre préselni. Csakhogy a célszerszám sem a vezető keresztmetszetéhez, sem a préselendő formához nem illeszkedik, így semmi sem garantálja, hogy az illesztés megfelelő lesz.
A portál felveti azt is, hogy egyszerűen nem lehet tudni, hogy a fűtőfóliák melyik érintésvédelmi osztályba sorolhatók. Erről szerintük semmilyen leírás nem tájékoztat és a gyártók sem tudnak felvilágosítással szolgálni.
A fűtőfóliára egyébként a fűtőkábelekre és villamos felületfűtésekre vonatkozó szabványt kell alkalmazni. Eszerint, ha a fűtőfilmhez nincs földelt árnyékolás, akkor azt a kivitelezőnek kell kialakítania. Ehhez például a padlóba egy 30 mm lyuktávolságú szőtt fémhálót kell leteríteni, amit csatlakoztatni kell az épület földeléséhez.
4. Elektroszmog
Ha nem tesznek a fűtőfólia tetejére egy fémhálót, amit be is kötnek az épület földelésébe, akkor az elektroszmog minden egyes pillanatban kifejti a hatását, amikor csak használjuk a fűtést. Való igaz, azt ma még nem igazolták egyértelműen, hogy az elektromos berendezések által keltett erőtér káros hatással van-e az egészségünkre. Az viszont mérhető, hogy ez az elektromos erőtér létezik, s az elemi óvatosság azt mondja, hogy tartsuk minél távolabb magunkat a nagy erejű elektromos terektől.
A fűtőfólia elektromos erőtere a legerősebben ott érezhető, ahol az keletkezik: a padló szintjén, ahol a legvédtelenebbek, a gyerekek játszanak, tartózkodnak. Pedig sokan egyenesen a gyerekszobába vásárolják a fűtőfóliát, hogy a kicsit hűvösnek bizonyult szobába egy kiegészítő padlófűtést tegyenek a laminált padló alá.
Az elektroszmog kérdését a VGF Online is felveti. Mint írják, szakértőjük végzett méréseket ebben a tárgykörben is, sőt, össze is hasonlította a fűtőfóliát a megszokott elektromos fűtőkábellel. A csempe alá helyezett fűtőkábelnél nem volt érezhető elektromos térerősség a kerámiacsempe felszínén (ennek a mértékegysége V/m, ami az elektromos tér által a töltéssel rendelkező testekre kifejtett erő mértéke). Ennek az az oka, hogy a fűtőkábelt árnyékolt rézháló védi, ami rá van kötve az épület földelésére. A fűtőfólia esetén viszont 6 csempe vastagságán túl is érzékelhető volt még 1835 V/m, ami ahhoz képest döbbenetesen magas érték, hogy a 220 kV-os nagyfeszültségű távvezeték alatt a talajtól 1 méterre 1958 V/m térerősséget mértek ugyanezzel a műszerrel.
5. A fólia nagyon vékony, s vele együtt az a rézsín is, amihez a betápláló vezetéket kötni kellene
A vékony anyag kis keresztmetszetű kötést tesz lehetővé, ami azzal jár, hogy egy bekötésre csak körülbelül 13 négyzetméter fólia terhelhető. A több kötés a helyiségben több hibalehetőséget is rejt.
6.Túl nagy a veszteség
A fólia mindkét felén hőt ad le, de csak egyik oldala fordul a lakótér felé. Padlóba telepítésnél ez nem olyan nagy gond, hiszen a hő felfelé sugárzik. De hogyan csökkentsük a veszteséget mennyezetfűtés esetén? Egyelőre nincs olyan plusz hőszigetelés, ami a mennyezetből felfelé irányuló hőt vissza tudná fordítani lefelé.
7. Egy átgondolandó jogi kérdés
A fóliákat úgy hozzák forgalomba, hogy tartalmazzák a CE jelölést, azaz bevizsgáltak, forgalmazhatók. Csakhogy a jelzés csak magára a fóliára vonatkozik, a beépítésre nem. A bekötés során a kivitelező egy új terméket hoz létre, a fűtési rendszert, amire a szerző szerint nincs érvényes forgalmazási engedély. Kié lesz vajon a felelősség, ha a hibás bekötés nem hozza a várt teljesítményt, vagy éppen tüzet okoz a szabálytalanságok és hibák miatt?
A könyvet író szerző, ifj. Czinege Károly következtetése az, hogy a fűtőfóliát ne infrafűtésként kezeljük, hanem éppen úgy, mint bármely más elektromos padlófűtést vagy falfűtést. Arra viszont vannak biztonságosabb megoldások is.
Fűtőfólia helyett: elektromos padlófűtés
A szakember az egyszerű elektromos padlófűtés mellett teszi le a voksát. Szerinte ez egyszerűen azért nem terjedt el, mert az épületgépészek nem ismerik, ők csak a vizes megoldásokat szorgalmazzák. Mire pedig villanyszerelő kerül az épülő házba, addigra már döntöttek a fűtésről vagy már készen is van.
Az elektromos fűtőkábeles padlófűtéshez betonba öntik az elektromos fűtőszálakat. Van direkt és hőtárolós változata is, ez utóbbi esetben hőtároló anyagként magát a betont használjuk, amibe beleépítik a fűtőkábeleket. A direkt és a hőtárolós megoldás között valójában csak a beton vastagsága a különbség.
Sokan azért tartanak ettől a megoldástól, mert félnek az esetleges javításoktól. Képzeletben már látják, hogy fel kell törni a helyiség betonját egy vezetékszakadás miatt. A valóságban ez éppen annyira ritka, mint amennyire ritkán kell hozzányúlni a falban futó elektromos vezetékekhez is. A rendszert tehát nem kell karbantartani, nincs javítási költsége és okos telepítés mellett nem drága az üzemeltetése sem.
A fűtőkábelek telepítése
Az elektromos fűtést legegyszerűbb új építés esetén kiépíteni. Ilyenkor a kábeleket a járófelület alatti betonrétegbe tesszük. Felújításkor a régi betonrétegre fektetjük a vezetékeket, amire padlókiegyenlítő kerülhet, s ez el is takarja a kábeleket. Ajánlott megoldás laminált padlóhoz is: ilyen esetben a meglévő betonra CzRAK típusú szigetelőlapot kell rakni, ez helyettesíti a szokásos kiegyenlítést és lefelé szigetel is. Erre kell ráfektetni a csempefűtéshez is használt fűtőhálót – konkrétan a Cz-FH típust ajánlja – erre jöhetnek már közvetlenül a laminált lapok.
A legegyenletesebb fűtési módot a hőtárolós változat szolgáltatja. Ilyenkor a kábelek 8-10 cm vastag betonrétegbe kerülnek, ami lassan melegszik fel és hosszú időn át tartja a meleget. Ilyenkor arra is van mód, hogy a fűtés időszakosan működjön, mert így a legolcsóbb. Erre kérni lehet az úgynevezett vezérelt áramot, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb áron adja a szolgáltató, de csak a nap egy bizonyos szakában érhető el (ez volt régen az éjszakai áram). Ma már nem csak éjszaka működhet, de naponta legfeljebb 8 órán át nyerhető áram ebből a forrásból. A kábeleket tehát 8 órán át fűtjük, melyek így állandó, alacsony hőmérsékletre, 35-40 fokra melegítik a körülöttük lévő betont. Ez a réteg gyakorlatilag egész nap tartja az így nyert hőt, 24-25 fokos padlóhőmérsékletet eredményezve.
Ha nem a hőtárolós változatot telepítjük, hanem direktben fűtünk, akkor nem tudjuk a vezérelt áram alacsonyabb díját kihasználni. A vékonyabb betonréteg nem tartja annyi időn át a meleget, hogy megfeleljen ez a megoldás. A fűtést így napközben is többször be kell kapcsolni, amit viszont nem lehet megoldani a vezérelt árammal.
Az elektromos fűtés legfontosabb előnyei
A vezérelt áram díja ma körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb, mint a normál díjszabású áramé. Ennek használatával az elektromos fűtés hasonló működési költséget jelent majd, mint a gázfűtés – miközben beruházási költsége annak fele, éves karbantartási költsége pedig nincs.
A szerző szerint a tisztán elektromos fűtés legfontosabb jó tulajdonságára sokan nem is gondolnak. Ez az egyenletes hőeloszlás. Ha nem direktben az elektromos árammal fűtünk, hanem valamilyen vizes megoldást alkalmazunk, soha nem lesz ennyire egységes a szolgáltatott meleg. A radiátorok vagy vízcsövek egyik helyen jobban felmelegednek, másik helyen kevésbé. Folyamatosan csökken az áramló víz hőmérséklete, így a kazántól távolodva egyre hűsebbek lesznek a csövek és radiátorok is. Tisztán elektromos fűtésnél ilyen nincs, a fűtőszál minden ponton ugyanolyan meleget szolgáltat.
Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy az elektromos fűtés az egyetlen, ami valóban megközelíti a 100 %-os hatékonyságot. A betáplált energia itt tisztán hőenergiává alakul át, nincs semmi más. Nincs égéstermék, nincs semmilyen köztes anyag, ami veszteséget okozna.
Mi az a vezérelt áram?
Néhány évtizeddel ezelőtt a kedvezőbb díjszabású éjszakai áramról fűtötték a villanybojlereket és más, hasonló berendezéseket. Éjszakai áram ilyen néven ma már nem létezik, utódja, a vezérelt áram viszont jóval több lehetőséget ad a felhasználóknak.
Vezérelt mérővel kedvezőbb áron vásárolhatunk elektromos áramot, de a szolgáltató nem egész nap, csak bizonyos napszakokban biztosítja ezt a lehetőséget. Tipikusan ilyen volt régen az éjszakai áram, amit csak az éjjeli órákban lehetett használni. Az ilyen időszakos szolgáltatást az áramszolgáltató azért tudja olcsóbban biztosítani, mert a vezérelt áramot csúcsidőn kívül fogyasztjuk, amikor felesleg jelentkezik a termelésben. Éjjel kisebb a kereslet, miközben az erőművek ugyanúgy termelnek. Sok a felesleg, tehát megéri a szolgáltatónak olcsóbban adni. A lakossági áramszolgáltatás tehát ma több tarifával vehető igénybe. Nézzük sorra ezeket!
A1 tarifa
Ez az általános díjszabás, ez alapján fizeti a legtöbb fogyasztó az áramot. Éjjel-nappal ugyanazt a tarifát alkalmazzák. Ára a mennyiségtől változik: 1320 kWh fogyasztásig olcsóbb, felette kilowattóránként 2-3 forinttal drágább (a pontos összegek szolgáltatónként eltérnek).
A2 tarifa
Ez már két zónaidős áram: a csúcsidőszak hétköznap 07.00-23.00 között van, a völgyidőszak éjjel és hétvégén. A csúcsidőszak díja magasabb az A1 tarifa díjánál – míg az A1 35-36 forint körül van mindegyik szolgáltatónál, ez meghaladja a 42-43 forintot. A völgyidőszak díja viszont 32 forint körüli.
B tarifa
Ez már vezérelt áram, ez a régi éjszakai tarifa. Csak vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező, azaz nem konnektorba dugott, hanem fixen hálózatra kapcsolt berendezésekhez használható. Lényege, hogy a szolgáltató naponta 8 órán át biztosítja az áramot (és nem mi mondjuk meg, hogy mikor lesz ez a 8 óra). Tarifája 23 forint körüli.
GEO tarifa
Kifejezetten a hőszivattyús berendezések működtetéséhez hozták létre (bár egyes vélemények szerint azoknak jobban megfelel a következő, a H tarifa). Egész évben igényelhető, egész napon át elérhető, de minden nap 2 órán át szünetelni fog a szolgáltatás. A díja 24 forint körül van. Csak az ELMű és ÉMÁSZ szolgáltatási területen igényelhető. Fűtésre és hűtésre is alkalmazható, a napi 2 óra üzemszünet többnyire nem jelent érzékelhető problémát.
H tarifa
Ezt kifejezetten a megújuló energiaforrásból származó fűtés működtetésére, keringető
szivattyúk, kompresszorok üzemeltetésére találták ki. A H tarifa csak a fűtési időszakban szolgáltat áramot, október 15. és április 15. között használható. Ára 23 forint körül mozog, s rendeletben állapították meg, hogy a B tarifa áránál soha nem lehet magasabb. Megújuló energiára alapozott fűtési rendszerhez ma legtöbben ezt kötik be.
Nagy Csaba
