Egy tavaly decemberi törvénymódosítás szerint ki kell fizetnie az orvosi ellátás és a gyógyszerek teljes árát annak, akinek nincs érvényes társadalombiztosítása, vagy három hónapon túli tartozása van. A júliustól élesben működő szabályozás gyakorlati alkalmazásáról még nem lehet túl sokat tudni. Kinek és hogyan kell megtérítenie az ellátások költségét?
Akinek nincs munkahelye és más módon sem biztosított, az úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével szerezhet jogot az egészségügyi ellátásra. Ez idén havi 7.710 forint. A járulékfizetés fejében a befizető ugyanúgy jogosulttá válik az ellátásokra, mint azok, akinek van munkahelyük vagy vállalkozásukban fizetik meg a járulékaikat.
Az országban ugyanakkor százezrek egyáltalán nem fizetik ezt a járulékot. Egy részük azért, mert nincs akkora jövedele, hogy vállalni tudja ezt a rendszeres havi terhet. Sokan közülük hajléktalanok. De nem csak a legelesettebbek közül kerülnek ki a nemfizetők. Vannak, akik egyszerűen tájékozatlanok, s egészen addig nem is tudják, hogy fizetniük kellene, míg egy orvosi vizsgálat során nem jelez a rendszer, hogy érvénytelen a TAJ kártyájuk. Például az egyetemre fel nem vett fiatalok, akik otthon maradnak még egy évet, hogy a következő felvételi vizsgára készüljenek, s addig például nyelvet tanulnak. Vagy azok, akik külföldön dolgoznak, de ezt itthon nem regisztrálják a tb rendszerében. Tőlük is megköveteli a NAV a havi járulék befizetését.
A nemfizetők pontosan számát még tudni sem lehet. A Népszava január végén gyűjtött adatai szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékot körülbelül 300 ezren fizetik. Ők akkor kerülhetnek veszélybe, ha elmaradnak a befizetésekkel, és hátralékuk eléri a 3 havi összeget, 23.130 forintot. További 500 ezren vannak, akiknek már most hátralékuk van, vagy a NAV szerint rendezetlen a státuszuk (nem biztos, hogy fizetniük kellene, de nem mutattak be erről igazolásokat). Végül legalább 400 ezren vannak olyanok, akik soha nem jártak orvosnál, nem vettek igénybe egészségügyi szolgáltatást, s nincs adat arról, hogy valahol biztosítottak lennének. A lap szerint 50 ezer olyan ember is akad, aki nem is tudna szerződni járulékfizetésre, mert nincs lakcíme, holott ez kötelező feltétele a járulékfizetésnek.
A mostani rendszer szerint, aki nem fizeti be a járulékát, annak érvénytelen a biztosítása, s ezt jelzi is az orvosnál a nyilvántartási rendszer. „Piros lámpát kap a TAJ száma“ – szokták mondani erre a helyzetre. Ilyenkor az orvos vagy gyógyszerész dolga ma csak a tájékoztatás. Az illető másokhoz hasonlóan megkapja az ellátást, majd a későbbiekben kopogtat nála a NAV, s adók módjára behajtják tőle a hátralékos járulékot. Júliustól az új törvény szerint ez nem így lesz.
A decemberben elfogadott törvénymódosítás szerint az érvénytelen TAJ számmal rendelkezőket csak piaci térítési díjak fizetése mellett látják el az egészségügyi intézményekben. A törvényt elfogadták, a szabályozás részleteiről azonban semmit sem tudunk. A júliusban hatályba lépő új tb-törvény erről a helyzetről annyit ír, hogy ha a be nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékból származó hátralék meghaladja a 3 havi összeget, akkor a TAJ szám érvénytelen lesz és egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. Ez alól kivétel, ha a hátralékot a szolgáltatás igénybevétele előtt megfizetik. Pedig sok a kérdés, ami ebből következik:
- helyben ki kell fizetni az orvosnál vagy a kórházban a számlát? Egy szakorvosi vizsgálat akkor több tízezer forint lesz, egy kórházi kezelés több millió is lehet.
- Ha a NAV utólag behajtja az illetőtől az elmaradt járulékot is, akkor ő duplán fizeti ki a kezeléseket (hiszen akkor járulékot is fizet és az ellátásért is)?
- Elmaradhatnak-e kezelések, akár életmentő beavatkozások azért, mert a beteg tb-je rendezetlen?
Sejtjük, hogy ezeket a kérdéseket a részleteket szabályozó kormányrendeletnek kellene tisztáznia, de egyelőre ilyen nem jelent meg. Egyedül egy parlamenti kérdés nyomán született válasz ad eligazítást. A Parlamentben Dr. Oláh Lajos tett fel kérdést a pénzügyminiszternek „Mi lesz a társadalombiztosítás nélkül maradottakkal?“ címmel (megtekinthető 8693-as számon). A kérdésre a miniszter nevében Ezer Norbert, az adóügyekért felelős államtitkár válaszolt január 22-én.
Az államtitkár válasza szerint az egészségügyi ellátás járuléktartozás miatt nem csúszhat. Az egészségügyi törvény írja elő, hogy milyen ellátást kell minden esetben biztosítani a betegnek. Eszerint mindenkinek, járulékfizetéstől függetlenül joga van szükség esetén
- az életmentő beavatkozásokhoz,
- a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító beavatkozásokhoz,
- fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Az államtitkár szerint a díjfizetés elmaradását a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jelzi majd az adóhatóságnak. A NAV ezt követően megkeresi az érintettet, tájékoztatja a járulékfizetési kötelezettség fennállásáról. Azaz itt az lesz a fő változás, hogy ma még az érintettnek kell a NAV-nál jelentkeznie, ha el akarja kezdeni a járulékfizetést (például azért, mert háztartásbeli lett). A jövőben a NAV fogja értesíteni, hogy fizetnie kell.
Még július elseje előtt azok is értesítést kapnak, akik már most is fizetik a járulékot, vagy fizetniük kellene, de elmaradásuk van. Ha az előzetes értesítések ellenére mégis úgy kerül valaki orvoshoz, hogy nincs rendezett tb-je, akkor sem kell ott készpénzben fizetnie. A NAV elsősorban a jogviszony rendezésére hívja fel a figyelmét, és ha szükséges, előírja számára a járulék befizetését. Azaz nem az orvosi ellátásról szóló számlát fogja kézhez kapni, hanem az adóhivatal csekkjét az akár több évnyi elmaradt járulék pótlására. Ez sem lesz kis összeg, főleg, ha valaki éveken át mulasztotta el megfizetni az előírt járulékokat.
Egyelőre tehát olyan rendszer körvonalazódik, ahol százezres vagy milliós orvosi számláktól nem kell tartani, de az akár több éve halmozódó járuléktartozások megfizetését nem lehet kikerülni.
Forrás: 2019. évi CXXII. tv. 46. § és a Parlament honlapján elérhető K/8693 sz. kérdésre adott írásbeli válasz.
Nagy Csaba
