Hanyagul kitöltött e-naplók – ne csak a bírság megúszása miatt vezessük!

Bár az e-napló régóta az életünk része, mégsem szeretjük túlzottan. Plusz nyűgnek és bürokráciának érezzük. Bonyolult, nehezen áttekinthető, ezerféle jogosultság van benne, ha az építtető nem helyezi készenlétbe, az megint csak a mi bajunk stb. Egy szó mint száz, nem ejtenénk könnyeket érte, ha holnaptól nem kellene vezetgetnünk. Ennek ellenére miért fontos a pontos kitöltése? Miben lehet a segítségünkre, ha kicsit jobban odafigyelünk a napi vezetésére? És mire számíthatunk az építésfelügyelettől, ha elmismásoljuk a kitöltést? Jogászunkkal az e-naplók labirintusában bolyongtunk.

Az e-napló mindenkinek plusz feladat

Talán a tegnap munkába álló Jóskánknak éppen nem kell vele foglalkoznia, de rajta kívül kb. mindenkinek – ebben az egy kérdésben biztosan egyetért az építtető, a fővállalkozó, az alvállalkozó, a műszaki ellenőr, egyszóval mindenki. A teljesség igénye nélkül: az építtető helyezi készenlétbe és nyitja meg, neki kell feltölteni a szerződéseket és kiosztani a jogosultságokat. Fővállalkozóként mi osztjuk ki az alvállalkozói szerepeket, átvesszük a munkaterületet és továbbadjuk az alvállalkozónak, valamint napi bejegyzéseket készítünk a munkáról. A felelős műszaki vezető pedig többek között kiállítja az fmv nyilatkozatot.

Egyszerű bejelentésnél is kötelező lesz?

Az új építési törvény életbe lépése jelentősen csúszik, leghamarabb őszre várható az elfogadása. Ha jelen állapotában „megy át” a Parlamenten, akkor az azt jelenti, hogy az e-naplók használatát is nagymértékben ki fogják terjeszteni. Az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenységről minden esetben kötelező lesz e-naplót vezetni. Ennek az egyik indoka, hogy az építtetők legtöbbször laikusok, így nem tudják ellenőrizni a kivitelezők tevékenységét, egy vita esetén pedig a napló fontos bizonyíték lehet. A másik, hogy a NAV-ot és a munkaügyi felügyelőket is jobban érdekelnék az egyszerű bejelentéses építkezések, hiszen így beleláthatnak, hogy pl. milyen cég mennyiért végzi a munkát, vagy hány ember dolgozik az adott építkezésen. 

Mit szoktunk a leggyakrabban elrontani?

Az építtetők sokszor meg sem nyitják, vagy megpróbálják ránk testálni ezt a feladatot. Ha van egérutunk, ezt inkább ne vállaljuk el: bármilyen későbbi nézeteltérés során kellemetlen helyzeteket szülhet. Szerencsésebb, ha pl. a műszaki ellenőrt “boldogítja” ezzel a plusz feladattal. Ha pályázati pénz vagy banki hitel is játszik, akkor nagyon fontos a pontos megnyitás, ugyanis a munkaterület átadásához egy csomó határidő kapcsolódhat.

Kivitelezőként a hanyagság szemszögéből talán a legtöbb hiba a napi és eseti jelentések, bejegyzések vezetése. Pedig ezzel magunkat is tudjuk védeni, ha beüt valamilyen mennykő. Próbáljuk pontosan vezetni, bármennyire is nem csípünk még esti fürdés után ezzel foglalatoskodni! Nem elég annyi, hogy “ácsmunka” vagy “kőműves munkák”. Legyen kirészletezve a napunk, minél pontosabban, annál jobb! Pl. lépcsőfeljáró zsaluzatának elkészítése, a nappali és étkező nyílászáróinak beépítése vagy a konyha hidegburkolásának befejezése, fugázás. Ha nagyon pedánsak akarunk lenni, akkor az adott napi munkát érintő szállítólevelet, számlát is csatoljuk, pl. a csemperagasztóról.

A napi rendes munkán felül minden rendkívüli eseményt rögzítsünk! Például “egész napos áramszünet volt, így nem tudtuk a gépeket használni”. A napi bejegyzések arra is jók, hogy mások késését tudjuk benne vezetni. Például “az építtető vállalta, hogy a cserepeket x napon kiszállítják, mi felvonultunk, de kiderült, hogy azok csak 1 héttel később érkeznek”.

Hogyan is véd minket a naprakész vezetés?

Az e-napló pontos vezetése a hibás teljesítés, kötbérezés, a pót- és többletmunka megítélésekor szokott leginkább előkerülni. Ezek pedig mind-mind zsebbe nyúlós történetek lehetnek, amikor is nagy hasznát vehetjük az e-napló bejegyzéseinek.

Hibás teljesítés: Ilyenkor szavatossággal vagy jótállással tartozunk. Valamennyi ideig szavatosság minden munkára kötelező, a jótállás csak az új lakások esetében (illetve akkor, ha önként és dalolva vállaljuk). 

Az e-naplóba vezessük fel, hogy ma lefektettük a párazáró fóliákat és az XPS lapokat a laminált alá! Ez egyfajta bizonyíték lehet, hogy nincs kispórolva.

Késedelmi kötbér: Ezt a szerződés teljesítésének késedelmekor tapossák ki belőlünk, tehát ha később készülünk el a munkánkkal. A kötbérnél soha nem szabad elfelejteni, hogy csak akkor jár, ha írásban vállaltuk és a késedelem a mi hibánkból adódik. 

Itt az e-naplóból jó, ha látszik, hogy pl. a munkaterület késedelmes átadása miatt történt a csúszás.

Többletmunka: Ezt a díjunk meghatározásánál nem vettük figyelembe, de a többletmunka elvégzése nélkül nem lehet rendeltetésszerűen használni az épületet, fürdőszobát stb.  Tételes elszámolásnál nem tiltják a szabályok, hogy kifizettessük az építtetővel. Ha átalánydíjas a szerződés, akkor ezt mi fogjuk kicsöngetni, kivéve akkor, ha szerződéskötéskor nem volt előre látható, hogy ilyen munkára is szükség lesz.

Az e-naplóból látszódhat a rendkívüli esemény, például hogy “hoppá, ma előkerült egy pince!”

Pótmunka: Ezek pedig az utólag megrendelt munkák, amiért jár nekünk a díjazás. Fontos, hogy ezekről mindig legyen valamilyen írásbeli “nyom” a megrendelőnktől.

Vezessük fel, hogy pl. a terasz burkolása nem szerepelt az eredeti szerződésben, de azt pótmunkaként a mai napon elvégeztük!

Nyilvánvalóan ezek a gondok legtöbbször akkor kerülnek elő, ha az építtetővel „mosolyszünet” van.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szervnél szokott kezdődni a csata, ők a kivitelezési szerződésekből eredő elszámolási vitákban tudnak eljárni. 

A TSZSZ egy szakvéleményt ad ki a teljesítésről. Ez megállapítja, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelően történt meg, és ezért milyen összegben indokolt az ellenérték megfizetése. Ehhez kelleni fog az írásbeli szerződés, majd szépen „felütik” az e-naplót. És bizony, az abban foglaltak elég nagy súlyt nyomnak a latba. 

Ha innen továbbmegy az ügy, akkor a hadjárat már a polgári bíróságon folytatódik. És bizony ám, itt is „átlapozgatják” a naplót. Nyilvánvalóan ez csak egy, de mégis fontos bizonyíték a többi között. Mert ugyebár hiába írjuk bele, hogy készen van a kémény, ha annak egy helyszíni szemlén poros nyoma sincs.

Amikor jön az irgum-burgum

Amikor az e-naplót egyáltalán nem vezetjük, vagy nem megfelelően vezetjük, akkor nem csak a magunk védelmét aknázzuk alá. A különféle hatóságok is nagyon szeretik nézegetni, élükön az építésfelügyelettel vagy a NAV-val. Fontos tudni, hogy az építésfelügyelet akár naponta is szeret belekukkantani. És bizony, ha szabálytalanságot találnak, akkor bírságolnak is. Szóval ha nem akarjuk a nyitott ablakon kidobálni a húszezreseket, akkor ezt is figyelembe vesszük.

Ha az építtető nem nyitja meg, mi pedig megkezdjük a munkát, akkor szépen karöltve fizethetünk vele. Ilyenkor ő legfeljebb 200 ezer, mi pedig kivitelezőként akár 1,5 milliós bírságot is kaphatunk a nyakunkba. Ha csak lusták vagyunk a napi jelentésekre, akkor fix 80 ezerre számíthatunk. Ugyanennyire büntetnek akkor is, ha csak 1-2 nappal vagyunk elmaradva, ami pl. egy helyszíni ellenőrzésen kibukik.

Kis Zsuzsanna