Három év börtön is járhat az illegális hulladéklerakásért

Nem nagyon hallunk az új hulladékhatóságról, pedig a tavasszal megjelent törvénymódosítások alapján már működnie kellene az új szervezetnek. Pedig úgy látszott, hogy a kormány elszánta magát a rendrakásra, s alaposan megszigorította az engedély nélküli szemetelés ügyét. 

Tavaly nyáron találkoztunk először a hulladékgazdálkodási szabályok szigorításának tervével. Akkor még arról volt szó, hogy létrejön egy önálló hulladékhatóság, ami felügyeli a hulladékgazdálkodás teljes folyamatát. Ezt az ötletet azóta elvetették. Az idén tavasszal megjelent törvényben szereplő hulladékgazdálkodási hatóság valójában a ma is működő környezetvédelmi hatóság átnevezése. Országos nagy központ helyett a megyei kormányhivatalok talaján működik majd. 

A szemétügyi hatóságok létrehozása azért lehet indokolt, mert korábban szinte gazdátlanná váltak a hulladékokkal kapcsolatos ügyek, senki nem tudott hatékonyan fellépni az illegális szemeteléssel szemben. Büntetőeljárás eddig mindössze olyan esetekben indulhatott, ha az illegálisan lerakott szemét bizonyíthatóan környezetkárosítást okozott, vagy emberi életet, valaki testi épségét veszélyeztette. A bizonyításhoz környezetvédelmi szakértőt kellett bevonni, így az eljárások lassúak, drágák voltak és nem sok sikerrel kecsegtettek. 

Börtön is járhat a szemétlerakásért

Tavasz óta a szemetelés önmagában is büntethető cselekedet. Tettenérés esetén azonnali közigazgatási bírság jár, meghatározott mennyiség felett pedig már büntetőügy, akár letöltendő szabadságvesztéssel. A határ az egy tonna, vagy 10 köbméter feletti mennyiség. Hasonlóan szigorúan ítélik meg a hulladékkal kapcsolatban minden más tevékenység engedély nélküli végzését is. Börtön jár azért is, ha valaki hulladékgazdálkodási tevékenységet végez engedély nélkül, például feketén fémhulladékot vásárol. 

Csak engedélyes kereskedőnek adható 

A hulladékkal kapcsolatban minden olyan tevékenység tilos, amire az állam nem ad engedélyt és nem szabályoz. Tehát tilos a hulladékot felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni. Egy idén nyári módosítás még azt is előírja, hogy mennyi hulladék lehet egy családi ház udvarán. Legfeljebb 3 köbméter lehet a vegyes hulladék, s maximum 10 köbméter az építésből vagy bontásból származó hulladék magánszemély tulajdonában álló ingatlanon. 

A törvény gyakorlatilag megtiltja azt is, hogy a hulladék gazdát cseréljen. Ha az átruházás nem a jogszabály alapján történik, akkor a tulajdonos nem változik meg, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő együtt lesznek felelősek a hulladék kezeléséért.

Hogy ez a szabály a mindennapokra milyen hatással jár majd, azt még nem látjuk Gyakori megoldás például, hogy egy idős, egyedülálló ember halála esetén az örökösök kipakoltatják a házat egy ezzel foglalkozó „vállalkozóval“. Ő a hasznosíthatónak vélt berendezési tárgyakat viszi az ócskapiacra, a többitől meg megszabadul, ahogyan tud. Többnyire az erdő szélére kerülnek az el nem adható ruhák, bútorok, törött mosógépek. Ki a felelős? Mostantól nemcsak a fantommá váló ócskás, hanem az eredeti tulajdonos, illetve örökös is, hiszen a lerakott hulladék hivatalos tevékenységi engedély nélkül cserélt gazdát. 

Egy bontás vagy nagyobb lakásfelújítás építési hulladéka könnyen átlépi az egy tonnát. Így gyorsan megvalósulhat a börtönnel fenyegető jelentős mennyiségű hulladéklerakás egy egyszerű házfelújítás nyomán is. Nem a sittet az erdőszélre hordó kőműves megy börtönbe, őt talán meg se találják már. A tulajdonos könnyebben azonosítható lesz.

Nézhetünk másik példát is. Bolhapiacos internetes oldalakon gyakran látunk olyan hirdetéseket, amikben bontott hullámpalát kínálnak eladásra. Nagyon is valószínű, hogy az esetek többségében azbesztet tartalmazó paláról van szó. Az pedig nem forgalmazható, veszélyes hulladéknak számít. Eladója, vevője is megsérti a hulladékok kezelésének rendjét, bármelyikük felelősségre vonható. A veszélyes hulladék nyilvántartásba vétel nélküli kereskedelme 1-5 év börtönt is jelenthet.

A törvényi szigor kiterjed a kisebb súlyú szemetelésekre is. Szabálysértésnek számít a közterület, a közforgalom céljára szolgáló épület (pl. buszmegálló) vagy közlekedési eszköz beszennyezése is. Az ingatlanok esetében pedig az elhagyott hulladékot az ingatlan tulajdonosának kell felszámolnia. 

Állami biznisz lesz

A hulladékkal való gazdálkodás joga állami kézbe került, az állam pedig azt koncesszióba adhatja. Ez azt jelenti, hogy létrejön egy hatalmas központi koncessziós hulladékgazdálkodási szervezet, várhatóan 2023-tól. A mai hulladékgyűjtő cégek ennek a társaságnak az alvállalkozói lehetnek. Ez a koncessziós társaság szedi majd a szemétdíjakat, s ennek a bevétele lesz a szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítése is. Az önkormányzatoktól elveszik ezt a bevételt. 

Forrás: 2021. évi II. tv. , 124/2021 kormányrendelet

Nagy Csaba