Tüzépen is kötelező az árlista – Akár naponta is frissítenünk kell az árakat

Amióta a kormány elhatározta, hogy állami beavatkozással letöri az építőanyag-árakat, megszaporodtak a forgalmazóknál tett fogyasztóvédelmi ellenőrzések is. Az építőanyag-kereskedők kétharmadánál találtak valami szabálytalanságot, de ezek főként adminisztrációs tévedések voltak. Például nem volt megfelelő a termékek teljesítménynyilatkozata vagy az előírt jelölések. Bár azt várnánk, hogy az egyik fő probléma az árak feltüntetése volt, valójában ilyen szabálytalanságra csak az internetes kereskedőknél bukkantak. Bár a vizsgálatok nem találtak visszaéléseket az árakkal kapcsolatban, ettől még komoly gondot okoz a tüzépeknek és egyéb építőanyag-kereskedéseknek a napi szintű árváltozás és az átárazás. Összeszedtük, mire kell vigyázni, hogy ne kapjunk büntetést. 

Nem találtak szándékos visszaélést a tüzépeknél az árakkal kapcsolatban

A július elsején indult vizsgálatról egy hónappal később számolt be az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Schanda Tamás miniszterhelyettes akkor elmondta, hogy a vizsgálat során az ellenőrök 198 piacfelügyeleti eljárást folytattak le, és 82 ezer termék vizsgálatát végezték el. Ennek során végül 24 ezer terméknél állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot – ahogy írtuk, főleg jelölésekkel, teljesítménynyilatkozatokkal kapcsolatban.

Ennél részletesebb számokat a miniszterhelyettes nem közölt a vizsgálat eredményéről, ám így is elég szembetűnő, hogy alig említett árfeltüntetési hibákat. Mintha nem jött volna be az előzetes várakozásuk ezzel kapcsolatban. Hiszen a vizsgálat indítása előtt Rigó Csaba, a GVH elnöke a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs ülése után még úgy nyilatkozott, hogy „elfogadhatatlan, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, ráadásul készpénzben. A vevői reklamáció lehetősége minimális, a minőségi kifogásokat nem jól kezelik, a hibás termékek cseréje ellehetetlenült. Ez tipikusan olyan helyzet, ahol sürgős beavatkozásokra van szükség“. Ehhez képest egy hónappal később beszámoltak nagyon sok apró adminisztrációs hiányosságról, de alig tettek említést a tüzépek árfeltüntetésének hibáiról, főleg nem szándékos visszaélésekről.

Nagyon nehéz az árlisták napi szintű frissítése – és sok a felesleges feladat is

Ezzel együtt tudjuk jól, hogy a mai időszakban az árak szabályos feltüntetése, a több ezer termékből álló árlisták szinte napi gyakoriságú frissítése egyre nagyobb terhet ró a forgalmazókra. Erre panaszkodik több olvasónk is, akik ilyen termékek forgalmazásával foglalkoznak. Mint mondják, sok száz terméket tartalmazó árlistát kell naponta frissíteni és nyomtatni. Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság külön elvárja az egységárak feltüntetését is olyan termékeknél is, amiket hagyományosan nagyobb kiszerelésben árusítanak. Ha nem teszik, büntetés jár érte, holott soha még senkinek nem volt erre szüksége.

Az árfeltüntetésnek ezeket a szabályait valójában nem a fogyasztóvédelmi ellenőrök találják ki, hanem jogszabály írja elő. Minden kereskedelmi üzletben hasonlóan kell eljárni, ahol fogyasztók is megfordulhatnak. Fogyasztónak az számít, akinek nem a vállalkozásában végzett tevékenysége miatt van szüksége az egyes termékekre. Fogyasztó főleg a magánszemély, vagy akár az a vállalkozó is, aki nem a vállalkozás érdekében eljárva vásárol. Egy építési vállalkozó például nem fogyasztó, ha cementet vásárol.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nyilvános boltot, építőanyag-kereskedést üzemeltetünk, akkor a fogyasztóvédelmi szabályok alól nem mentesülhetünk.

Az árak feltüntetésének kötelező előírásai

Először is a fogyasztót írásban kell tájékoztatni a termék eladási áráról és egységáráról, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások díjáról. Ez a mondat máris három előírást tartalmaz:

– írásos tájékoztató kell

– szerepeltetjük az eladási árat és

– az egységárat is.

Bármennyi munkát ad is tehát ennek az előírásnak a betartása, ezektől nem tekinthetünk el. Az árakat forintban, az adóval együtt kötelező feltüntetni.

Az árakat normál esetben magán a terméken kell szerepeltetni. Ha ettől eltérünk, akkor a termék melletti kiíráson kell szerepelnie (ilyenek a bolti címkék a polcokon), vagy egy olyan árjegyzéken, ami a vevő számára könnyen hozzáférhető. Az építőanyagtól távoli, de pont ide illő példát az éttermi étlapok jelentenek erre a megoldásra. Valami hasonló működhet az építőanyag-kereskedésekben is. Nem futunk körbe a telepen és teszünk ki naponta minden termék mellé új árakat, hanem kifüggesztjük a nyilvánosan elérhető árjegyzéket az eladótérben. Ennek a rendszeres karbantartásáról, frissítéséről azonban nem mondhatunk le.

A jogszabály azt is előírja, hogy az egységárakat miként kell feltüntetnünk. Szerencsére a rendelet ebben szinte bármilyen megoldást lehetővé tesz. A tömegre értékesített terméknél ez lehet Ft/kg, Ft/tonna is, a méretre adottnál számolhatunk méterben, négyzetméterben, a kizárólag darabra értékesített áruféleségeknél Ft/darab árat is megadhatunk. Így ha például az OSB lapot biztosan nem árusítjuk négyzetméterre, csakis fix darabokat adunk el belőle, akkor elegendő a Ft/db árat megadni az árjegyzéken.

Van még egy lényeges előírás.. Soha ne felejtsük kint a korábbi árjegyzéket, interneten ne tegyük elérhetővé a korábbi árakat! Van ugyanis egy olyan szabály, hogy ha több, különböző eladási árat tüntetünk fel, akkor kötelesek vagyunk a közzétett legalacsonyabb áron adni el a terméket. Ez főleg akkor kínos, ha ottfelejtünk a termék mellett egy korábbi árat, így a szemfüles vevő egy jelentősebb készletet is meg tud vásárolni a már nem érvényes, korábbi árakon.

Változik az akciós árak szabályozása

Ne felejtsük el azt sem, hogy jövőre megváltozik az akciós árak feltüntetésének a rendje. Ma még semmi nem szabályozza, hogy mit kell akciós árnak tekintenünk. Mindannyian ismerjük azt a gyakorlatot, hogy a terméket az akció kezdete előtt pár nappal jól felértékelik, hogy aztán az akcióban „jelentős engedménnyel“ újra a régi árán árusíthassák. Ennek a gyakorlatnak jövőre vége. A jövőben az árcsökkentés bejelentésekor meg kell jelölni a korábban alkalmazott legalacsonyabb árat. Ez csak olyan összeg lehet, amit az árcsökkentés előtt legalább 30 napig folyamatosan alkalmaztak. Ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a legalább  15 napon át alkalmazott korábbi árat kell feltüntetni. Ez a szabály így véget vet annak a gyakorlatnak is, hogy egy új terméket eleve csökkentett áron hozzanak forgalomba, bevezetőnek mondott kedvezménnyel. Nem mondhatja azt a kereskedő, hogy ez egy új termék, ami 100 ezer forintba kerül, de én most az első hónapban 80 ezerért fogom adni. Ha eddig még nem volt forgalomban, akkor csak a 80 ezres összeg szerepelhet az árcédulán, hiszen 100 ezerért soha nem volt forgalomban. Ezt az új szabályt 2022. május 28-tól kell alkalmazni (a 48/2020 ITM rendelet tartalmazza).

Az árak feltüntetésének rendjéről két jogszabályt kell megismernünk: az 1997. évi CLV tv. 14. § tartalmazza az alapszabályokat, a 4/2009 NFGM-SZMM együttes rendelet pedig a részleteket.

Nagy Csaba