Hogyan lesz közel nullás?

Hogyan tervezzünk, milyen házakra adjunk árajánlatot, milyen gépészettel számoljunk?

Tavaly november elsejétől hatályba lépett az új energetikai jogszabály, a 9/2023 ÉKM rendelet. A felújítások követelményei nem sokban változtak, de az új építésű épületeké jelentősen szigorodtak. Milyen épületeket is kell terveznünk és kiviteleznünk, melyek a “jolly joker” műszaki megoldások, és melyek azok, amiket jobb, ha elfelejtünk, mert ezekkel nem kapna használatbavételt az épület?

Miben más az új közel nulla?

Eddig a közel nulla energiaigény lakóházak esetén 100 kWh/m²/év összesített energiaigényt jelentett, aminek 25%-át kellett megújuló energiából fedezni. November 1-től az a lakóház lesz közel nullás, amelyiknek az összesített energiaigénye legfeljebb 76 kWh/m²/év.

Kötelező megújuló részarány helyett az egész épület szén-dioxid kibocsátására van követelmény. Ez új építésű lakóépületek esetén 20 kg/m²/év. Megújuló energiát alkalmazó gépészeti rendszer nélkül is teljesíthető a követelmény, akár vastagabb hőszigeteléssel, akár jobb ablakokkal, akár hővisszanyerős szellőzéssel.

Fix követelmények csak lakóépületekre vonatkoznak. Minden más épületre a követelményt is az energetikai tanúsítónak kell kiszámítania a rendeletben meghatározott „referenciaépület” módszert alkalmazva.

Ne tervezzünk, kivitelezzünk megszokásból! 

Az összesített energiaigény szigorítása bizony nem kis változást jelent abban, hogy milyen házakat tervezhetünk, építhetünk. Ne tervezzünk megszokásból, mert nem biztos, hogy ugyanazok a műszaki megoldások elegendők lesznek, mint eddig. A “szokásos” hőszigetelés vastagságokkal, gépészeti megoldásokkal, ablakokkal számolva – amivel eddig mindig kijött a matek – bizony csak C-s vagy D-s eredményt kapunk. Márpedig az nem kap majd használatbavételt. Kivitelezőként pedig még fontosabb, hogy mostanában csak olyan házakra adjunk ki árajánlatokat, ahol már van előzetes energetikai számítás – az új jogszabály szerint! 

Ha típustervek alapján szoktunk árajánlatot adni, vagy esetleg mintaházaink is vannak, akkor igazán itt az ideje a tervek és a házak műszaki tartalmát felülvizsgálni! Tegyük fel, hogy az üzleti modellünk az, hogy nagyon jól hőszigetelt könnyűszerkezetes házakat építünk, precízen, pontosan, jó légtömörséggel, és mivel úgyis olyan alacsony a fűtési igényük, ezért elektromos fűtőfóliával áruljuk. Nem fog megfelelni!  Márpedig ha a használatbavétel előtt kell “rálocsolni” még pár milliót, hogy átvegye a hatóság a házat, akkor senkinek nem lesz őszinte a mosolya. 

Az sem megoldás, hogy “jó, akkor majd feldobunk egy napelemes rendszert”. Egyrészt így sem biztos, hogy “átmegy”, másrészt a régi szaldó elszámolás megszűnése miatt már egyáltalán nem annyira lelkesek a megrendelők, ha kiejtjük a szánkon a “napelem” szót, mint kb. másfél évvel ezelőtt. 

Érdemes vastagabb hőszigetelésekkel számolni?

Az U-érték követelmények csak egy kicsit változtak: az ablakoknál egy kicsit szigorúbb lett, a talajon fekvő padlónál viszont egy kicsit engedékenyebb. A többi U-értékre a követelmény nem változott. Ám az összesített energiaigény annyit szigorodott, hogy lehet, hogy itt-ott, padlásfödémen, tetőtérben megéri majd vastagabb hőszigetelést felrakni. Szinte már röstellem, de le kell hogy írjam: annyit, amennyit az energetikai számítás kiad.

Az esetek többségében a vastagabb homlokzati hőszigetelés nem sokat számít. Már most teljesen megszokott a 15 cm-es EPS rendszer egy téglafalazat esetén, nem sokat szépít a fűtési igényen, ha 20-at, 25-öt teszünk fel. Ez alól is van kivétel: a monolit vasbeton falazat esetén számíthatunk majd arra, hogy 20-25 cm-es szigetelést ír ki az energetikus. A könnyűszerkezetes épületek falait sem kell majd valószínűleg még tovább vastagítani. Ez jó hír, mert nem kell “nyaggatnunk” az NMÉ-t sem. 

A padló U-értékét viszont máshogy számoljuk, így egy kicsit vékonyabb hőszigetelés is elegendő lesz. (Ez azért van, mert a padlónk alatt fekvő talaj hőtároló tömegével is számolni kell, vagyis figyelembe veszi a számítás azt, hogy a meleg elindul lefelé, felmelegíti a talajt a padlónk alatt, ami tartalékolja a hőt.)

Figyeljünk a hőhidakra!

Fontos, hogy nagyon figyeljünk a vonalmenti hőhidakra! A falaink, födémeink, padlóink már épp elég jól szigeteltek,  pont ezért kell nagyon figyelni a csatlakozásokra. Ott jóval több meleg kiszökhet, mint a szerkezet közepén.

Például

Adott egy 20 cm-es EPS homlokzati hőszigeteléssel ellátott monolit vasbeton fal. Az U-értéke 0,18 W/m²*K, ami már bőven megfelel a követelményeknek. 

Ezzel egy 10 cm-es padlószigeteléssel ellátott aljzat találkozik: U-értéke 0,23 – egy padló büszke lehet rá.

Ha csak talajszintig szigeteljük a lábazatot, akkor a hőveszteség: 0,45 W/m²*K. Ez több, mint 2,5-szerese egy nm-nyi fal értékének! Az viszont sokat segít a helyzeten, ha a lábazatot nemcsak a külső terep szintjéig, hanem a terep alatt fél méter mélységig hőszigeteljük. Ilyenkor a kinti hidegnek már túl nagy utat kéne megtennie a falazatig, a csomópont ebben az esetben már nem lesz hőhidas. Másrészt ha csak talajszintig vinnénk le, akkor lehet, hogy évekig vitatkozhatnánk az építtetővel, hogy ki vállalja a penészes sarokért a felelősséget, az építész vagy a kivitelező.

Ablakok – mi változott?

Az ablakok U-értéke csak egy icipicit csökkent: 0,15 W/m²K helyett 0,1 a követelményérték. Ez nem nagy változás – kivéve, ha valaki már megrendelte az ablakokat. 

Cserébe viszont most már az “alap” számítás is figyelembe veszi az ablakok okozta hőnyereséget. Ez nem változtatja meg azt, hogy milyen ablakokat vehetünk, azt viszont igen, hogy hova tegyük őket. Minél kevésbé árnyékolja le mondjuk a falkáva az ablakunkat, annál nagyobb lesz a hőnyereség – az ablakok a falsík közepétől lehet, hogy egyre inkább a tégla külső síkjára kerülnek majd.

A nyári túlmelegedést is kicsit máshogy számoljuk, így sokkal fontosabb szerep jut majd a redőnyöknek, zsaluziáknak, árnyékoló erkélyeknek és társainak, főleg a déli oldalon. Ne hagyjuk, hogy a megrendelő “lealkudja” az árnyékolást! Itt sem fog kijönni a matek, és megbukik a ház a nyári túlmelegedésen.

Gázkazán – megfelelhet, feltételekkel

A gázkazánnal – ha a rendelet szerint számoljuk a hatékonyságát – akkor sehogy nem jön ki a legalább B energiaosztály. Ha agyba-főbe hőszigeteljük a házat, még akkor sem. Egy olyan megoldást találtunk, ahol be lehetett faragni a követelmények alá, ez pedig az, ha hővisszanyerős szellőztetést is terveztünk a házba.

Hővisszanyerős szellőzés

A közelnullás házak hőveszteségének kb. a fele az ablaknyitogatással történő szellőztetés. Ennek a szellőzési hőveszteségnek kb. a 90%-át meg lehet spórolni a légtechnikával. És más gond is van akkor, ha kispóroljuk a hővisszanyerős szellőzést: a mai, jól záródó ablakoknak hála ugyan nem az utcát fűtjük, de nagyon el tud fogyni az oxigén és feldúsulni a pára, ami 65%-os páratartalom fölött már a legkisebb hőhidacskán is kicsapódik. Sajnos nem egy, nem kettő új építésű épület penészesedik a sarkokban vagy az ablak körül. Nem, nem azért, mert “becsomagoltuk” a falat műanyagba,  és így nem tud “lélegezni”. A fal nem lélegzik, az összes légcsere max. 1%-a történik a szerkezeten keresztül, hacsak nem lyukas a ház, és befúj a szél. Azért van penész, mert nincs elég légcsere. Ez az egészségünknek sem jó. Kb. négyóránként alaposan ki kéne szellőztetni egy mai házat, de ki fog felkelni az éjszaka közepén? Drága a hővisszanyerős szellőztető, de az épület legalább annyival többet is fog érni. Gázkazán mellé jó eséllyel rá is fogunk kényszerülni.

Hőszivattyú – a nem is annyira titkos favorit

Ha biztosra akarunk menni, hogy a ház meg fog felelni a követelményeknek, akkor tervezzünk be hőszivattyús fűtési rendszert – természetesen olyat, ami a használati meleg vizet is előállítja. A hőszivattyúk hatékonysága az elmúlt években rengeteget fejlődött, és a rendelet is nagyban díjazza ezt a fűtési módot. Ha a szerkezetek megfelelnek, az U-értékek jók, az ablakok is tudják, amit kell, akkor hőszivattyúval még hővisszanyerős szellőző nélkül is meg fog felelni a ház – de ha lehet, próbáljuk azért rábeszélni a megrendelőt! A hőszivattyús fűtés rezsi szempontjából is mindent visz: jó eséllyel drágább lesz a havi internetelőfizetés, mint a legzimankósabb téli hónapokban a fűtés. Csak hát nem olcsó, sajnos.

Felületfűtés

Mind a kondenzációs gázkazán, mind a hőszivattyú az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereket szereti. Ha a tanúsítóprogramban megváltoztatjuk a régi, öntöttvas radiátoros rendszerre jellemző 70/55-ös előremenő és visszatérő hőmérsékletet a padlófűtésre jellemző 35/28 hőfokokra, akkor az épület röpül is egy besorolással jobba. Ez nem csak matek: tényleg sokkal hatékonyabb lesz a rendszerünk, hiszen a kondenzációs gázkazán részterhelésen tud legjobban működni, a hőszivattyú pedig szenved attól, ha túl nagy a “hőfokhíd”, azaz ha a kinti hidegből túl meleg vizet kell előállítania bent. A radiátort tehát, ha egy mód van rá, felejtsük el!

Klímás fűtés – vigyázzunk a használati meleg vízre!

Nagy divat lett klímával fűteni. Nem túl drága a beruházás – a levegő-vizes hőszivattyúhoz képest megspóroljuk majdnem az egész fűtési rendszert, könnyen, gyorsan szabályozható és erre is kihasználhatjuk a H tarifa előnyeit. (A H tarifa a megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerekhez kedvezőbb árú villamos energiát ad.) Csakhogy: két hátránya is van. Az egyik az, hogy a klímás fűtés bizony kompromisszum a felületfűtéshez képest: nagyobb a hőmérséklet-különbség a lakáson belül, és a légmozgás is. A több beltéri egység pedig nem is annyira olcsó. Jó alternatíva a légcsatornázható klímaberendezés, amit egy – igen, már megint – hővisszanyerős szellőztetőberendezés befújó ágába építhetünk be. Így szinte észrevétlenül meg lehet oldani a fűtést, és még friss levegőnk is lesz. De sajnos a klíma nem tud használati meleg vizet csinálni, és ez romba döntheti a szép reményeinket a közel nulla elérése iránt. Miért?

Villanybojler? Felejtsük el! Inkább hőszivattyúsat.

A használati meleg víz előállítása éves szinten majdnem annyi energiát igényel, mint a fűtés és a hűtés egyben. Ha nincs gázkazán és levegő-víz hőszivattyú, akkor milyen megoldás van a melegvíz-készítésre? A legkézenfekvőbb a villanybojler. Csakhogy bárhogy is próbálkoztam, úgy agyoncsapta az összes számítást, hogy röpült is az épület a D kategóriába. Passzívház ablakok, várfalszerű hőszigetelés, szupermodern fűtés? Teljesen mindegy, ha sima elektromos megoldással állítottuk elő a meleg vizet, akkor is “megdöglött” a számításunk. Persze erre is megoldás a napelem, de van jóval olcsóbb is, a hőszivattyús bojler. Nem túl nagy plusz költség, és ezzel már megkaphatja a ház a használatbavételt. Nem annyira hatékony, mint a hőszivattyús fűtés, de azért kb. fele energiába kerül a meleg víz előállítása a klasszikus villanybojlerhez képest.

Elektromos fűtés – nem lesz jó

Ahogy a villanybojler agyoncsapta a számítást, ugyanúgy csapta agyon az elektromos fűtés. Bárhogy próbálkoztam, nem sikerült bevinnem a követelményérték alá a házat. Egy-egy fűtőfólia a fürdőszobába, hogy finom meleg legyen a padló ha kiszálltunk a zuhany alól, kb. ennyit enged a rendelet. Azt, hogy teljesen “sima” elektromos fűtést tervezünk be a leendő épületünkbe, vagy generálkivitelezőként ilyenekkel áruljuk a házunkat, azt felejtsük el! Viszlát infrapanel, fűtőfólia, villanykazán, okos, állítható hősugárzó – sehogy nem tudjuk beszuszakolni C-s energiaosztálynál jobba. Kivéve, ha napelemes rendszert rakunk fel. Azzal kijöhet a számítás, de ezt mindenképpen beszéljük meg a megrendelővel! Ha az éves elszámolásnak lőttek, akkor ez a legdrágább fűtési mód: a napelem nem akkor termel, amikor a villanyfűtés zabálja az áramot, tehát legalább három-négyszer annyiba fog kerülni a fűtés, mint hőszivattyúval. 

Vegyestüzelésű kazán, kandalló – nem elég

A tűzifával működő fűtőberendezések hatásfoka jóval rosszabb, mint egy hőszivattyúnak, de a tűzifa ugyanúgy megújulónak számít, mint a környezet hőenergiája. Ha egy faelgázosító kazánnal vagy egy jó minőségű vízteres kandallóval számolunk, akkor a CO2-kibocsátás értéke nagyon menő lesz. Az összesített energiaigényt is be lehet vinni követelmény alá, egy feltétellel: ha nyáron is fatüzeléssel állítjuk elő a meleg vizet. A legtöbb lakóról nehéz elképzelni, hogy a vadonatúj házában nyáron is kétnaponta befűt tűzifával, csak a meleg víz miatt. Akkor mivel csinálunk használati meleg vizet nyáron? Igen, logikusan elektromos bojlerrel. Egy ilyen megoldás az összesített energiaigényben még a kondenzációs gázkazánt sem éri el. Az elektromos bojler sajnos itt is tabu, márpedig az év legalább felében az “intézné” a meleg vizet.

Egy napkollektoros rendszerrel azért ki lehet “mozogni” ezt a problémát is: ebben az esetben nyáron a napkollektor “intézi” a meleg vizet, télen a fatüzelés. Ekkor az összesített energiaigény és a CO2-kibocsátás értéke is gyönyörű lesz, hiszen a napsugárzás energiája is megújuló, és a tűzifa is annak számít. Csakhogy egy napkollektoros rendszer több százezer, de inkább millió forint feletti összeg, nem biztos, hogy a megbízó nagyon lelkesen fizet érte.

Mi van akkor, ha nem kötjük rá a tüzelőberendezésünket a fűtési rendszerre, hanem pl. kandallóval vagy cserépkályhával fűt majd a lakó?  Az energetikai tanúsítványunk “tupírozásához” nem ezek a legmegfelelőbb fűtőberendezések, ráadásul ma már a friss levegő utánpótlását is meg kell oldani. Ha a megrendelő szereti a kandalló vagy a cserépkályha lángját nézni, a sugárzó hő mellett melegedni, hát hajrá – de se az energetikai követelményeket nem cselezzük ki vele, se spórolni nem nagyon fog, mióta ennyire drága lett a tűzifa.

Mivel ennyi minden változott az energetikai követelményekben, és minden kis változtatásnak a terveken sok milliós költségvonzata lehet, ezért írtunk egy különkiadványt, “Új energetika a gyakorlatban” címmel. Megrendelhető az újság ügyfélszolgálatán.

Sipos Anna