Hőszigetelő anyagok: 61%-os az áremelkedés három év alatt

A hőszigetelést, építkezést tervezők lehetőleg már a tervezés előtt vegyék fel a kapcsolatot a leendő kivitelezőkkel, és beszéljék meg, milyen szigetelőanyagot fognak használni – javasolja a Gazdasági Versenyhivatal. A szigetelőanyagok kínálata és ára nagyon gyorsan változik, a tervek véglegesítése után pedig már macerás változtatni az anyagokon. 

A Gazdasági Versenyhivatal augusztus végén adta ki a szigetelőanyagokkal kapcsolatos vizsgálatának végleges összefoglalóját. A gyorsított vizsgálatot a hirtelen áremelkedés indokolta. A GVH elsősorban azt vizsgálta, hogy áll-e valamilyen versenyt torzító, korlátozó probléma a hirtelen és jelentős árnövekedés mögött. Például az okozza-e a drágulást, hogy a gyártók egyeztetik áraikat és együtt tartják magasan a termékek árszintjét. Kérdés, hogy a magas árakat a termékek előállítási árának a drágulása, vagy a gyártók növekvő árrése okozza-e. A vizsgálat során végiglátogatták a gyártókat, az ilyen termékeket importáló és azokkal kereskedő vállalkozásokat, adatokat gyűjtöttek a kivitelezőktől.

A hőszigetelő anyagok piaca azért is kulcsfontosságú, mert ezeknek a termékeknek a felhasználása szinte minden építési beruházásra jellemző. A hőszigetelő anyagok árának jelentős növekedése közvetlenül érinti az építési beruházások tervezhetőségét, illetve a már megkezdett beruházások kivitelezését is. A kutatás során alapvetően három termékcsoportot vizsgált a GVH: az EPS-t (expandált polisztirol), az XPS-t (extrudált polisztirol) és az ásványgyapotot (kőzet- és üveggyapot).

A vizsgált szigetelőanyagok ára 2019 és 2022 között a jelentés szerint 61 százalékkal emelkedett. A vizsgált termékek mindegyike nagyrészt importból származik. Az áremelkedésnek három forrása van: a magas kereslet, a forint árfolyamának romlása és a magas energiaárak. Ezek közül a hazai gyártók legfeljebb a kereslet árfelhajtó hatását tudják kismértékben csökkenteni.

EPS

Az EPS gyártási költségének mintegy a felét az alapanyag beszerzése teszi ki. Fő alapanyaga az úgynevezett sztirol monomer granulátum, amit a hazai gyártók mind külföldről szereznek be. Ezt a terméket ma jórészt kőolajból állítják elő, az árát így az olaj világpiaci ármozgása, na meg a forint árfolyama befolyásolja leginkább. Az olaj ára 2019-hez képest duplázódott, a forint árfolyama pedig nagyjából 20%-ot romlott. Így az alapanyag 2019 elején kevéssel 400 Ft/kg áron volt beszerezhető, 2022 tavaszára viszont ezer forint fölé emelkedett. A végtermékben ez azt jelentette, hogy az EPS 2019 elején köbméterenként 13 ezer, 2022-ben pedig 26 ezer forint körüli áron volt kapható. Gyártással az országban legalább 20 vállalkozás foglalkozik, árképzésükben nem volt jelentős különbség a vizsgált időszakban.

XPS

Az XPS gyártásának alapját a polisztirol granulátum adja. Ezt magas nyomáson megolvasztják, majd összekeverik különféle adalékanyagokkal, elsősorban égésgátlóval és színezékekkel. A hab előállításához viszont hajtógázokra is szükség van. A termék árát tehát a polisztirol granulátum mellett a hajtógázok, égésgátló folyadékok és színezékek befolyásolják. A felhasznált anyagok ára hatalmas ugrásokat hajtott végre az elmúlt másfél évben. Az égésgátló adalék például idén év elején kétszeresére drágult, majd visszaesett az ára. A hajtógáz is két és félszeresére drágult 2019-hez viszonyítva. A késztermék körülbelül 80 százalékkal lett drágább.

Az EPS-hez képest az XPS előállításával Magyarországon csak kevesen foglalkoznak, a GVH mindössze két ilyen gyártót tudott vizsgálni. Ehhez képest lényeges, hogy az áremelkedés viszonylag kiegyenlített volt. A jelentés szerint ez azt bizonyítja, hogy a drágulás nem annak köszönhető, hogy a monopolhelyzetben lévő gyártók felvernék az árakat, hiszen ott sem kiugró az áremelkedés, ahol csak két gyártó jelenik meg a piacon.

Ásványgyapot

A harmadik vizsgált termékkör az ásványgyapot. Ez bazalt vagy kvarchomok, esetleg visszaforgatott üveghulladék megolvasztásával, majd szálasításával készül.  Az olvasztáshoz nagyon sok energiára, jellemzően földgázra, kokszra vagy elektromos áramra van szükség. A megolvadt bazaltot vagy kvarchomokot ezután szálasítják, majd kötőanyag, jellemzően fenolgyanta segítségével összeragasztják.

Magyarországon mindössze egyetlen gyártó foglalkozik az előállításával, a felhasználás nagyobb része import. A termék ára átlagosan 55%-kal emelkedett 2019-hez képest. Az árak változását elsősorban az alapanyagok árának alakulása határozta meg.

Mi lenne a megoldás a GVH szerint, hogy ne dráguljanak ennyire a hőszigetelések?

A gyártók számára a GVH elsősorban a gyártási kapacitások bővítését javasolja. Ehhez érdemes lenne nagyobb arányban bevonniuk az újrahasznosított anyagokat is. A visszagyűjtött termékek újrafeldolgozása segíthet kordában tartani a végtermék árnövekedését.

Az is fontos lenne, hogy a gyártók a szállítási teljesítményüket növeljék. Ma ugyanis még a gépjárművezetők és rakodók, targoncák hiánya is jelentős tényezői a hiánynak. A saját járműpark valamennyire visszafogná a szállítási költségek emelkedését is. Mert hogy azok is alaposan megnőttek, a fuvarozásban nincs hatósági üzemanyagár.

De a termelés növeléséhez a GVH szerint arra is szükség lenne, hogy az állam a felújítási, szigetelési támogatások állandóvá tételével tartsa fenn a szigetelőanyagok iránti magas keresletet. A kereslet most hullámzó, időszakosan kiugrik egy-egy állami támogatás miatt, máskor azonban visszaesik. Ez igencsak megnehezíti hazai gyártókapacitás növelését, hiszen ilyen hullámzó keresletre nem nagyon lehet vállalkozást építeni.

Mit mivel helyettesíthetünk?

Az építkezők számára elsősorban azt az ajánlást fogalmazták meg, hogy törekedjünk a helyettesítő anyagok figyelemmel kísérésére. A Versenyhivatal szerint ugyanis az egyes hőszigetelő anyagok, az EPS, XPS, ásványgyapot sok esetben felcserélhető egymással. A kőzetgyapotot leggyakrabban homlokzati és lapostető szigetelésére, az üveggyapotot tetők és beltéri falak, álmennyezetek szigetelésére, az EPS szigetelőanyagokat kifejezetten a homlokzatok szigetelésére, míg az XPS-t az épületek lábazatainak szigetelésére használják. Egyes esetekben a termékek tudják helyettesíteni egymást, de ez a helyettesíthetőség nem lehet általános. Eltérőek a műszaki tulajdonságok, ebből fakadóan mások a jogszabályi előírások, és a termékek ára is igen eltérő (pl. a kőzetgyapot sokkal drágább, mint az EPS). Kisebb mértékben azonban a GVH szerint is fel lehet őket cserélni: ha például a szigetelésnek tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelnie, akkor csakis szálas anyag használható, amire alkalmas lehet a kőzetgyapot és az üveggyapot is. Ha a víz elleni szigetelés a fontos, akkor a gyakori XPS helyett a formahabosított EPS szigetelőanyag is használható. Homlokzati hőszigetelés céljára megfelelő a kőzetgyapot és az EPS szigetelőanyag is, lapostetők szigetelése esetén pedig használható a kőzetgyapot, üveggyapot, EPS, XPS, de akár PIR hab is.

Ezt a felcserélhetőséget az nehezíti, hogy a hőszigetelésnek be kell kerülnie a tűzvédelmi és a kiviteli tervekbe is, így azok elfogadása után macerás mással helyettesíteni a megcélzott terméket. Ezért azt ajánlják az építkezőknek, hogy lehetőleg még a vállalkozási szerződések megkötése és a tervezés előtt egyeztessenek a hőszigetelés majdani kivitelezőjével, hogy a tervekbe már a leginkább gazdaságos megoldás kerülhessen be.

A GVH-jelentés szerint például különböző hőszigetelések kiváltására alkalmas lehet az Ytong vagy Xella márkájú Multipor ásványi hőszigetelő lap. A Multipor előállításához mindössze mész, homok, cement, víz és pórusképző anyag szükséges. Nagy előnyeként említik, hogy nem éghető, páraáteresztő, könnyen alakítható, nem tömörödik, nyomásálló és víztaszító, és hang­elnyelő képessége is van. Széles körben alkalmazható, így alternatívája lehet mind a szálas, mind a polisztirol hőszigeteléseknek egyaránt (de szerintünk sajnos sokkal drágább).

Ajánlanak hőszigetelő vakolatokat is, mint a Cemix Isoputz és a Thermobeton. A Cemix Isoputz egy kézi hőszigetelő vakolat, gyárilag előkevert szárazhabarcs, melyet az építkezés helyszínén, közvetlenül a felhasználás előtt vízzel kell összekeverni. Leírása szerint alkalmazható külső és belső falazatok páraáteresztő, hőszigetelő vakolataként is, de csak olyan helyeken, melyek vízszigeteléssel el vannak látva. (Persze kérdés, hogy önmagában a hőszigetelő vakolat mit ér.)

A Thermobeton egy újrahasznosított polisztirol termék. Az alapja polisztirol őrlemény cementtel, speciális felületaktív anyaggal bevonva. Alkalmazható födémek feltöltésére, padlások és padlók hőszigetelésére is. Nem éghető, páraáteresztő, nagy szigetelési kapacitással rendelkezik hézagmentes kialakítással. Mindezeken túlmenően könnyen kezelhető anyag, csak cementet és vizet kell hozzákeverni, majd azt betonkeverővel összekeverni.

Csökken-e az építőanyagok ára?

Augusztusban több újságcikkben is azt olvashattuk, hogy megállt, vagy legalább lassult az építőanyagok, ezen belül is a szigetelőanyagok ára. Remélhetünk-e vajon tartós árcsökkenést?

Valójában jelenleg semmi olyan tényezőről nem számolhatunk be, ami a tartós árcsökkenést indokolhatná. A kisebb mértékű korrekció leginkább a nemzetközi kereslet szezonális visszaesésének köszönhető. Az erre az évre tervezett szigetelési munkák beszerzéseit az év első felére, nyár elejére időzítették az építkezők. Nyár végére a kereslet csökken, így csökken a gyártókra nehezedő nyomás is, megszűnik az áruhiány.

Az árakat befolyásoló fő tényezők azonban nem változtak meg. Sem az energiaárak nem tértek vissza a megfizethető kategóriába, sem a forint árfolyama nem javult a korábbi időkhöz képest, sőt, tovább romlik. Érezhető a kereslet növekedése is. A hétszeres gázár rémképe azonnali pánikreakciókat szült, azaz akinek csak lehetősége van rá, az most energetikai beruházásokat tervez. Az energiaárak változásának júliusi bejelentése után már augusztus elején megnőtt a kereslet a hőszigetelések iránt. A kereslet növekedése valószínűleg folyamatos is marad egészen addig, amíg csak az időjárás engedi a munkavégzést. Így minden körülmény a magas árak fenntartását segíti, tartós árcsökkenésre nem nagyon számíthatunk.

Nagy Csaba