Jókora visszaesés látszik az építőiparban

A 2020-as visszaesést követően Európában 2021-ben már Magyarország volt a második az építőipar fejlődését tekintve. Magyarországon 13,1 százalékkal bővült az építőipari termelés, míg a többi uniós ország néhány kivétellel a 10 százalékot sem érte el. Csakhogy ez az előny nem tartott sokáig. A KSH-nak ez a 2021-es évet elemző kiadványa majdnem pont akkor vált elérhetővé, amikor megjelent a legfrissebb gyorsjelentésük is. Ebben már komoly visszaesésről olvashatunk: az előző hónaphoz képest 5,2 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest több mint 8%-kal csökkent az építőipari termelés. A sajtóban brutális áremelkedésről és ezzel együtt súlyos visszaesésről olvashatunk. Valóban vége lenne a rövid fellendülésnek? 

„Lejtőn az építkezések“. „Zuhanórepülésben az építőipar“. „Megártott a meleg a hazai építőiparnak“ – csak három cím a sajtóból abból az időszakból, amikor megjelent a statisztikai hivatal júniusi gyorsjelentése az építőipari teljesítmény csökkenéséről. Az adatok valóban nem szívderítőek: a termelés 8,1 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti adatoktól. Ez éppen annak tükrében keserű visszaesés, hogy a 2021-es év összesített adatai tényleg azt mutatták, hogy a járvány utáni fellendülés jól kamatoztatható ezen a területen. Akkor vajon mi történt?

Az ÉVOSZ elnöke szerint először is a visszaesés a nagyon magas tavalyi adatok miatt tűnik ennyire jelentősnek. Koji László szerint 2022-ben is húzóágazat marad az építőipar, az éves termelési érték meghaladja majd az 5500 milliárd forintot. Az első félévben a termelési érték még meg is haladta a tavalyit. Tavaly 5300 milliárd forint volt a teljes évben, idén az első félévben már összejött 2766 milliárd.  Csakhogy azóta olyan gazdasági folyamatok indultak be az országban, vagy inkább most váltak érzékelhetővé, amik visszafogták az építési kedvet. A csökkenés így nem áll meg, folytatódni fog. Most már nemcsak a magas tavalyi alaphoz képest mutatkozik meg a visszaesés, hanem hamarosan az idei visszafogott szerződési hajlandóság is éreztetni fogja a hatását.  

Hatalmas visszaesés van a megkötött szerződésekben

Egyelőre a termelésben a kisebb visszaesés most még az épületek építésében tapasztalható, itt egyelőre csak 4,8 százalék a mínusz. Az egyéb építések viszont 11,7 százalékkal zuhantak vissza. Ez elsősorban az állami beruházások leállításának köszönhető. De közrejátszott a gyenge eredményben az építőanyagoknál is tetten érhető áremelkedés. A becslések szerint az építőipari termelői árak legalább 25 százalékkal növekedtek egy év alatt. A folytatás azonban még gyorsabb ütemű zuhanásnak látszik, amit a megkötött szerződések értéke mutat. Az új szerződések ugyanis már 27,8 százalékkal csökkentek a tavalyihoz képest. Hatalmas a visszaesés az épületek építésére kötött szerződéseknél is: 37%. Ez mutatja legjobban, hogy a beruházók mennyire behúzzák a féket.

Az állami építések visszaszorulását egyébként a magánépítések növelésével is lehetne ellensúlyozni, de ahhoz egyértelmű kormányzati ösztönzésre lenne szükség. Egy jó lépés volt például a kedvezményes, 5%-os áfa meghosszabbítása, de önmagában ez még nem elég az építési kedv megtartásához. A szakértők egyébként még bizakodóak, szerintük ezt az évet még bőven elviszik a korábban megkezdett lakásépítések. A beruházások egy részét valóban törlik vagy elhalasztják, helyette azonban megnő az energetikai beruházások, felújítások, napelem-telepítések száma, ami elláthatja munkával a kisebb vállalkozásokat. Építőipari növekedésre azonban most ne számítsunk. 

Koji László szerint ennek a folyamatnak a hosszabb távú hatása az lesz, hogy az építőiparnak hamarosan embereket kell elbocsátania. Elsősorban a koronavírus után felvett segédmunkások kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha a nagy megrendelések csökkenő száma miatt az iparág nem tudja őket tovább foglalkoztatni. Koji László szerint 35 ezer embert vett át máshonnan az építőipar. Ezekre az emberekre nem biztos, hogy szükség lesz jövőre.

Milyen adatok mutatják az építőipar helyzetét?

Az építőipar helyzetéről szóló összefoglalókat általában két fontos adatra alapozzák: az egyik a termelési érték, a másik a szerződésállomány értéke. A termelési érték azt mutatja meg, hogy az adott hónapban az építőipari vállalkozások mekkora árbevételt szereztek. A vállalkozásoknak az árbevételükről havonta kell adatot szolgáltatniuk. A folyamatban lévő, még ki nem fizetett munkák tehát ebben az összehasonlításban nem jelennek meg.

A másik lényeges jellemző a szerződések értéke. Ezt kétféle megközelítésből is szokás elemezni. Az egyik a havonta megkötött új szerződések összértéke, de sokat elmond a teljes meglévő szerződésállomány összesítése is. Ez utóbbi minden szerződést tartalmaz, amit még nem fizettek ki. A szerződésállomány növekedése vagy csökkenése jól mutatja, hogy az előttünk álló időszakban mennyire lesznek leterhelve az ágazat vállalkozásai. Az új szerződések értéke pedig a jövőt mutatja meg. Ha most magas a termelési érték, az a régebben, akár több éve kötött szerződéseknek köszönhető. Az építési szándékot az jelzi, hogy menyire tudnak új szerződést kötni a vállalkozások.

Az adatokat a statisztikákban kétféle módon közlik. Vagy valódi forintértékben, vagy az úgynevezett volumenindexben adják meg a számokat. Ez utóbbi azt mutatja, hogy egy korábbi növekedési adathoz hogyan viszonyul a mostani. Ha azt mondja a statisztika, hogy az építőipari termelés volumenindexe 8%-ot csökkent, akkor azt úgy kell értenünk, hogy az előző hónaphoz, vagy a tavalyi év azonos időszakához mérten lassult 8%-ot a növekedés. Vagyis lehet, hogy tavaly 10%-ot növekedett a termelés, idén már csak 2%-ot. A volumenindex csökkenése így 8%, miközben valójában a termelési érték még növekedett is, csak nem 10, hanem csak 2%-kal.

Sok esetben ezért a valós képet egyértelműbben mutatja, ha nem az indexeket nézzük, hanem a tényleges forintösszegeket. Itt azonban számolnunk kell az inflációval is. Mert szép az, ha egyik évben 5 ezer milliárd forint értékben termelünk, a következőben meg 5400 milliárd forint értékben. Ez 8 százalékos növekedés. Csakhogy ha ebben az évben 10% az infláció, akkor valójában kisebb nyereséggel dolgozunk, mint korábban.

Csalóka adatot jelentetnek meg az áremelkedésekről szóló beszámolók is. Mostanában gyakran emlegetett adat a 25%-os építőipari termelői árnövekedés. Ezt úgy értsük, hogy a termelőknek, azaz az építőipari vállalkozásoknak kerül ennyivel többe a munkájuk. Ennyivel drágábbak az építőanyagok, többet fizetünk munkabérre, üzemanyagra stb. Ettől eltérő a fogyasztói árnövekedés ami azt mutatja meg, hogy mennyivel kerülnek többe az elkészült építmények. Ez messze elmarad a termelői 25%-tól, ma körülbelül 7-8%-os. Azaz 25%-kal drágábban építünk, de csak 7-8%-kal tudjuk drágábban eladni az építményeket. Ennek a veszteségnek az okát részben a hosszú távú szerződésekben kell keresnünk. A szerződésben szereplő árat hónapokkal vagy évekkel korábban fektetjük le, a költségek pedig most jelentkeznek. Ezért a termelői árnövekedés csak elnyújtva, egy hosszabb idő után jelenik meg az építőipari fogyasztói árakban.

Nagy Csaba