Az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban számolnak be a tetőfedők olyan magastetőkről, amikben a tetőfólia néhány év alatt felmondta a szolgálatot. Átengedi a nedvességet, sőt, szét is töredezett – tehát teljesen tönkrement, nem tölti be a funkcióját. Pedig csak pár éves volt… Hogyan lehetséges ez, ha ezek a fóliák tökéletesen megfelelnek a szabványos öregedési vizsgálatokon, amikkel a fóliák öregedését modellezik? A Dörken saját vizsgálódásba kezdett – és rájöttek, hogy hol sántít az elmélet. Bemutatjuk a vizsgálatok eredményeit, és jogász szakértőnk segítségével annak is utánanéztünk, hogy ilyen esetben ki viszi el a balhét? Hiszen ha teljesen jóhiszeműen vettünk egy szabványnak megfelelő tetőfóliát, és ezt szakszerűen beépítettük, a tető mégis tönkrement, akkor valakinek fizetnie kell…
Ha megfelel a szabványnak, mégis tönkremegy, akkor a szabvánnyal is baj lehet
Azt, hogy egy tetőfóliának mik a legfontosabb tulajdonságai, és ezeket a tulajdonságokat milyen vizsgálati módszerekkel kell mérni, az EN 13859-1 szabvány írja le. A legnehezebb vizsgálat a hosszú élettartamra tervezett fóliák „mesterséges öregítése”. A mesterséges öregítés azt jelenti, hogy a természetes öregedési folyamatot a lehető legrövidebb idő alatt szimulálják. A szabványban leírják, hogy milyen öregítő körülmények között kell vizsgálni a fóliákat: milyen hőmérsékleten, mennyi ideig kell tartania a tesztnek.
Elméletileg ha két különböző fóliát ugyanúgy megvizsgálnak ezzel a szabványos módszerrel, akkor a két termék teljesen összehasonlítható lesz: a vizsgálat után a kapott adatok alapján mind a két gyártó cég kiállíthatja a termékek teljesítménynyilatkozatát. Mi pedig gyanútlan vásárlóként megnézzük, hogy mi van a teljesítménynyilatkozokban, elhisszük, és a tulajdonságai alapján választunk közülük. Pár év múlva pedig esetleg a bíróságon bizonygathatjuk, hogy nem mi tehetünk a tönkrement tetőről…
Miért rossz a jelenlegi módszer? Amikor ezt a szabványt kidolgozták, akkor még keveset tudtak a fóliák hosszútávú öregedéséről. Mitől is öregszik a fólia? Amíg le nem fedik, addig az UV-sugárzás öregíti. Ez egy viszonylag rövid, de elég sokkos időszak a fólia életében. A fedés utáni évtizedekben jóval alacsonyabb UV-sugárzás éri, de a cserép vagy egyéb héjalás alatt jóval magasabb a hőmérséklet. A mai napig érvényes, 2011-ben kiadott szabvány két különböző vizsgálatot ír elő az öregedésállóságra: egyrészt mesterséges UV-sugárzással a fólia lefedéséig tartó viszonylag rövid időt szimulálják (336 óra), másrészt melegben tárolással a teljes lefedett életciklust vizsgálják (90 nap, 70 Celsius). Ezen öregedés-szimuláció a mai napig nem változott.
Évek során derült csak ki, hogy a vizsgálat sajnos nem elég életszerű: vannak olyan termékek, amik a szabványos vizsgálaton jól szerepeltek, a valóságban viszont drámaian elöregedtek idő előtt. Ezek közül sok olyan eset is volt, hogy annak idején a fóliázás után szinte rögtön elkészítették a tetőt , tehát semmiképp sem érhette a fóliát túl sok UV-sugárzás. Ezzel az UV-sugárzás, mint az öregedés fő oka ezekben az esetekben kiesett. Ezért a fólia tönkremenetelének oka úgymond „a fedés alatt” kell legyen.
Mi történik az ellenlécek közötti légtérben?
A DÖRKEN elkezdett egy saját vizsgálatsorozatot. Első körben megvizsgáltak különböző rétegrendű tetőket. Milyen hőmérsékleti és egyéb “klimatikus” viszonyok uralkodnak az fóliák és a fedés között? Kiderült, hogy egész nagy a “huzat” is általános a fólia fölött.
“Az ellenléc síkjában mértük a hőmérsékletet, páratartalmat és a légmozgást is. A tetőfelületre jutó napsugárzás növekedésével a fedés alatti légsebesség is növekszik. Az 1 m/s-os légsebesség egyáltalán nem volt ritka. Azonban borús napokon is hasonló mértékű légmozgás alakult ki a fólia fölött. Ebben az esetben a szél a mozgató erő, vagyis a be-, és kiszellőzés között „kéményhatás” jön létre a héjalás és a fólia között.”
Hogyan befolyásolja a légmozgás a fólia öregedését?
Az tehát kiderült, hogy a fólia fölött, a tetőben nagy a “szél”. Mit okoz ez a szél a fólia életében? Ehhez a vizsgálat során a fóliákat három különböző légsebességgel terhelték, miközben folyamatosan 70 fokon tartották a kemencében. Rendszeres időközönként vettek a fóliákból mintát, és megvizsgálták, hogy hogyan érzi magát: mennyire terhelhető, mennyire mutatja az öregedés jeleit? A műanyagok öregedése ugyanis leginkább a rugalmasság és a szakítószilárdság csökkenését jelenti, ezt röviden ridegedésnek hívjuk. Egy rideg műanyag nem nyúlik, de könnyen szétszakad. Ennek mérésére bevált módszer a dinamikus vízoszlop terhelés: a fóliát egyre nagyobb vízoszloppal terhelik, és megnézik, hogy mekkora az a víznyomás, ahol elszakad. Ahogy öregszik és ridegedik a fólia, ez egyre kisebb és kisebb víznyomásnál bekövetkezik. Egy fólia akkor tekinthető vízzárónak, ha 200 mm vízoszlopterhelést legalább 2 órán át kibír, anélkül, hogy átengedné a vizet. Ha ezt már nem bírja, akkor tönkrement…
Nézzük, hogyan a vizsgázott az az általános, kereskedelmi forgalomban kapható fólia, ami korábban a gyakorlatban, szakszerűen beépített tetőben 3 év után elvesztette a vízzáróságát?
- a piros görbe: levegőmozgás nélkül, 70 fokon öregítették a fóliát. 70 hét után gyorsuló ütemben érhető tetten az öregedés. A termék egyre kisebb vízoszlop nyomást sem képes megtartani, körülbelül 2 éves mesterséges öregítés után pedig teljesen tönkremegy. Ez a “való életben”, a tetőben is csak három évbe telt. Csakhogy a jelenlegi szabvány csak 90 napos vizsgálatot írt volna elő – ahol ennek a tönkremenésnek még legkisebb jelei sem mutatkoztak volna…
- a zöld görbe azt jelzi, hogy mi történik, ha a légsebességet megemelték a teljes mesterséges öregítési folyamat alatt 0,3 m/s-ra. A légmozgás jelentős öregítő hatása azonnal láthatóvá válik (zöld görbe). Ebben az esetben hat hónapos mesterséges öregítés után a termék minősége romlani kezd, ami körülbelül egy év múlva a vízzáróság elvesztéséhez vezet.
És látjuk is, hogy mi a baj a jelenlegi szabványos mesterséges öregítéses vizsgálattal: egy év mesterséges öregítésre lenne szükség ahhoz, hogy hároméves valós élettartamot tudjunk valószínűsíteni. Magyarán 25 éves minimális tetőélettartam esetén legalább nyolc évig kéne tartania a vizsgálatnak. Ez se nem életszerű, se nem elfogadható.
Orkán a kemencében
A probléma megoldásához a Dörken egy ipari kemence gyártóval együtt kifejlesztett egy új öregítő kemencét, amely az átlagos 5 m/s légsebességével lényegesen erősebb légmozgást tesz lehetővé, mint a hagyományos kemencék. A kiválasztott fóliát ezen körülmények között tesztelve már hat-nyolc hét alatt lejátszódik az öregedési folyamat (kék görbe). A fenti – a gyakorlatban három év után tönkement- fólia öregedése már két hónap alatt kimutatható, a régebbi kemencékben végzett szabványos vizsgálat két éve helyett.
Jó, de mi van azokkal a fóliákkal, amelyek 10 vagy 15 év után vesztik el funkcióképességüket? Mennyi ideig kellene általában tartania a vizsgálatnak ahhoz, hogy megfelelő öregedésállóságot lehessen bizonyítani? Ha a hároméves élettartamot 6-8 hét teszttel sikerült bizonyítani, akkor a 25 éves élettartamhoz – a biztonság kedvéért – 64 hetes mesterséges öregítési vizsgálat szükséges. Ez még mindig sok idő, de megvalósítható.
A DÖRKEN egy ilyen vizsgálati módszert „szabványosított”, azaz rögzített egy EAD-ban (Europian Assesment Document – Európai Értékelési Dokumentum) az alátéthéjazatok légmozgással szembeni hosszú távú ellenállásának értékelésére, a meglévő szabványos „mesterséges öregítési vizsgálat” kiegészítéseként. A teszt már elérhető egy független vizsgálóintézetnél, mely lehetőséget nyújt minden gyártónak, hogy termékei öregedésállóságát igazolja vásárlói számára. Remélhetőleg az EN 13859 szabvány jövőbeni felülvizsgálata során az eddig teljesen alábecsült légmozgást, mint az alátéthéjazatok öregedését jelentősen befolyásoló tényezőt, figyelembe veszik, és a „mesterséges öregítés utáni tartósság” bizonyítékaként, a szabvány szerves részévé válik. Na de addig bizony adódhatnak nekünk is problémáink…
Ki fizeti ki a kárt, ha a szabványos fólia idő előtt tönkremegy?
A jogszabályok szerint kivitelezőként garanciát kell nyújtanunk a munkánk után. Tegyük fel, hogy kivitelezőként 6 évvel ezelőtt legjobb tudásunk szerint vásároltunk pár száz négyzetméter tetőfóliát, és beépítettük. Nyugodtan aludtunk, hiszen a mi munkánkkal nem szokott probléma lenni. Most azonban felháborodva hív a megbízó, hogy jöjjünk vissza, és javítsuk ki a tetőt, mert viharban beázik. Megnézzük – tényleg, a tetőfólia helyén csak fóliacsíkok vannak. Tényleg nekünk kell saját pénzből és munkaerőből kijavítani? Felhívjuk a gyártót, a területi képviselő a vállát vonogatja: az ő termékük a szabványnak megfelel.
A tervezők sincsenek teljes biztonságban. Tegyük fel, hogy építészek vagyunk. Jópár éve ugyanazt a fóliát tervezzük be, de az egyik helyen a megrendelő nagyon rimánkodott, hogy spóroljunk egy kicsit. Megnéztük a konkurens márkák teljesítménynyilatkozatát, láttuk, hogy az olcsóbb termék is “tudja”, amit a szabvány szerint kell. Ebből baj nem lehet… Most azonban felháborodva hív a kivitelező, hogy ő ugyan nem viszi el a balhét, ő a terveknek megfelelően épített. Mire számítsunk? Beperelnek, pedig a teljesítménynyilatkozat alapján teljesen jó volt az a fólia is?
Sajnos nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy ilyen esetben ki fizet. Egy biztos: a megbízó laikusnak számít. Ha nem ő vette a fóliát, akkor a felelőssége teljesen kizárható. Az ő kárát valakinek fizetnie kell… De felelős-e a kivitelező? Szívünk szerint azt mondanánk, hogy nem, hiszen ott a kezében a papír: az a fólia márpedig nem mehetett volna tönkre. Felelős-e a tervező? Szintén nem: ő meg aztán ért is ahhoz, hogy mit kell néznie a papíron. Kinek jutna eszébe megkérdőjelezni a hivatalos, hatályos szabványt? Felelős-e a gyártó? Az ő terméke megfelel a szabványnak…
Igazi kutyaszorító ez. Ha perre viszik a dolgot, akkor az igazságügyi szakértő vizsgálja meg a tetőnket. Alaposan megnézi, hogy jól építettük-e be a fóliát, pl megvan-e a szükséges beszellőzés, betartottuk-e az egyik “tetőfedő Bibliát”, azaz ÉMSZ “Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei” címűben írtakat, a dőlésszögnek megfelelően építettük-e be a fóliát stb. Ha minden vizsgakérdésen jól teljesítettünk, akkor jó esélyünk van arra, hogy olyan szakvéleményt ír, hogy a mi munkánkkal nem volt baj. Megvizsgálja a terveket is – ha a tervező is a szükséges gondossággal járt el, akkor ő is felmentést kap. Még lehet egy kört menni a fólia gyártójánál – jó eséllyel el akarja majd kerülni, hogy rossz színben tűnjön fel a neve, és egész jó esélyünk van rá, hogy valamiféle garanciát vállal – hiába a hibás szabvány, és az annak egyébként megfelelő termék. Persze csak akkor, ha még szállítanak Magyarországra… A bíróság aztán az igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján dönti el, hogy ki mennyire jár pórul – de mivel a bíró is, és a szakértő is tévedhet egy ilyen esetben, akár ártatlanként is bűnhődhetünk.
És a garancia?
A hibás szabvány tehát nem véd minket. De akkor hogyan válasszunk fóliát?
A jogszabályok a szerkezeti anyagokra 10 éves, a nem szerkezeti építőanyagokra 5 éves jótállási időszakot írnak elő. A tetőfedő anyag-gyártók a jogszabályban előírtnál hosszabb, 30, 33 vagy akár 50 év garanciát is adnak a tetőfedő anyagokra. Ide tartozik a fólia is. Ha tehát rendszerben gondolkodunk, és xy gyártó cserepét, szellőzőcserepét, műanyag kiegészítő termékeit és rendszerhez tartozó fóliáját egyben vesszük meg, és egyiket sem spóroljuk ki, valamint az ÉMSZ irányelveit is betartjuk, akkor elég jó esélyünk van rá, hogy a gyártó nem túl lelkesen ugyan, de állja a cehhet. Hacsak a műanyag termékek nincsenek kizárva a több évtizedes garanciájából. Mert sokszor bizony ki vannak, vagyis a fóliára nem lesz sem “élettartamgaranciánk”, de még 10-20 éves sem.
Na de mire vonatkozik a garancia?
Az alátétfólia elhelyezkedésénél fogva csak nagyon költségesen cserélhető. Éppen ezért fontos jól megválasztani, és itt bizony a garanciális feltételeket is érdemes megnézni. Egyes gyártók alátétfóliái és egyéb kiegészítői pl. 10 év termékfelelősséggel rendelkeznek, ami nem csak duplája a törvényileg előírt 5 év szavatosságnak, hanem tartalmában is nagy különbség van, ugyanis a termék esetleges hibájából eredő károkért is felelősséget vállal a gyártó.
A tetőfedő anyagok garanciális feltételei gyártónként és termékenként nagyon eltérőek. A vásárló általában csak a garanciális idő különbségeket hasonlítja össze, és nem figyel a garancia egyéb feltételeire. Pedig a lényeg sok esetben itt is az apróbetűs részben található.
A jogszabályon alapuló egységes jótállás tetőfedő anyagok esetében 5 év – tetőcserép, pala, hullámpala, fémlemez tetőfedő elemek, betoncserép, hőszigetelő lemezek, paplanok, páraszigetelő fóliák, tetőkibúvók, hófogórács, stb. Azaz minden ennél hosszabb ideig tartó jótállás (garancia) a felek között létrejött ún. szerződéses jótállásnak minősül, aminek feltételeit a gyártó határozza meg garancialevelében vagy egyéb módon.
A kötelező jótálláson felüli gyártói garancia vagy jótállásban vannak jelentős eltérések! Ezek azok az ún. apróbetűs részek, amire egy tudatos vásárló odafigyel vásárlás előtt. Nézzük sorra mik ezek:
– Garancia érték – kevés gyártó vállal teljes körű új érték garanciát, azaz hibás teljesítés esetén nem csak a termék cseréjét vállalja, hanem a tetőfedő anyag lebontásának és újrarakásának költségeit is. A gyártók többsége csak azt vállalja, hogy hibás teljesítés esetén azonos mennyiségű és minőségű új terméket szállít az építkezés helyére. Ez nagyon nem mindegy, mert a bontás és újraépítés munkadíja az anyagköltségnél is több lesz!
– A garancia időbeni korlátozása – egyes gyártók a garanciaidő múlásával csökkenő garanciális feltételeket vállalnak, azaz egyre kevesebb a vállalt garanciális összeg. Ezt általában százalékoosan fejezik ki. Nem mindegy, hogy pl. X gyártó vállal 15 év 100%-os garanciát vagy Y gyártó 25 év korlátozott, évente 5%-kal csökkenő garanciát. Látszólag Y gyártó ajánlata a jobb, de nem mindig: ebben az esetben a 14. évben a vásárló X gyártó esetén 100%-os garanciális visszatérítésre jogosult, míg Y gyártó esetében csak 55%-ra! Márpedig a termékhibák a beépítés utáni 5-15 évben túlnyomórészt előjönnek.
– Garancia hiánya egyes jellemző terméktulajdonságokra – a kötelező jótálláson felül a gyártók többsége nem vállal garanciát színre vagy olyan egyéb fontos tulajdonságra, mint felületvédelem, stb… Általában csak a vízzáróságra és a fagyállóságra terjed csak ki a garancia.
Szerző: Dr. Ronald Flaig, innovációs projektvezető (Dörken GmbH & Co. KG, Herdecke) cikke alapján írta: Sipos Anna, Dr. Jakab Rita
