Kávészünet a jogásszal: Ha többen dolgozunk ugyanazon az építkezésen, ki a felelős a hibás teljesítésért?

Nincs olyan szaki, aki egy felújítás során soha nem botlott még bele az előd vagy utód kókányolásába. Előfordulhat például, hogy mi csak a Kovács család tetőablakait cseréljük, de a körülöttük lévő gipszkartonozást egy másik brigád csinálja. Ezalatt elfuserálják a mi munkánkat is: megsérülnek szerelés közben az ablakok. A dühödt Kovács úr meg rajtunk akarja elverni a port. Vagy mondjuk csak a leesett cserepeket pótoljuk, de az eredeti héjazatot nem mi készítettük. Ilyenkor ki hogyan felelős az ablakért vagy a tetőért? Aki csinálta, vagy aki javította? Egyáltalán hol a vonal a javítás és az új munka között? Ezekről a nehezen emészthető kérdésekről társalogtunk jogászunkkal.

Garancia nincs, jótállás és szavatosság van

A garancia szó annak ellenére, hogy igen divatos, itt mégsem helyes. A jogban szavatosság és jótállás van. Mi a különbség?

A szavatosság azt jelenti, hogy a munkánk az átadáskor nem tartalmazott hibát. Ezért a Kovács família felé 2 évig vagyunk kötelesek helytállni. Ha Kovács úr cégével szerződünk, akkor ez az idő lecsökken egy évre. Fontos szabály, hogy ilyenkor a megrendelőnek kell bizonyítania azt, hogy a munka már az átadáskor is hibás volt.

A jótállás a számunkra “trágárabb” szó, ez azt jelenti, hogy ha a jótállási idő alatt bármilyen hiba felmerül, azt kutya kötelességünk javítani vagy cserélni. Kötelező jótállás újonnan épített lakásoknál és lakóépületeknél van, pontosan leírva, hogy egyes épületszerkezeteknél hány év “rabsággal” kell számolnunk. 3-10 évben határozza meg a jogszabály ezeket az időtartamokat. (181/2003. kormányrendelet)

Viszont lakás-karbantartási és javítási szolgáltatások esetében sem nyomhatjuk ki a telefonon Kovács úr idegesítő hívásait, ugyanis ilyenkor is 6 havi jótállási időt még el kell viselnünk. Ennek viszont további feltétele, hogy fogyasztóval szerződjünk, tehát magánszeméllyel, ne pedig egy másik céggel. Emellett akkor beszélhetünk róla, ha áfástól és anyagköltségestől 20 ezer forint feletti a szolgáltatás díja. Jótállás esetében amiatt is Kovácsnak lesznek jobb lapok a kezében, mert megfordul az ún. bizonyítási teher: nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba a munka átadása után keletkezett, és arról nem mi tehetünk. (Ptk., 249/2004. kormányrendelet)

Mi van tehát olyankor, ha mások teszik tönkre a mi munkánkat?

Visszatérve az alapproblémához: nyilvánvalóan ha egy másik csapat elbaltázta a mi melónkat is, akkor azért nem tartozunk felelősséggel. Akár az előttünk, akár az utánunk lévő brigád munkája okozta a gondot, azért nekik kell kártérítést fizetni  vagy az eredeti állapotot helyreállítani. Ha pl. a tetőablak keretét a gipszkartonozás közben a Jóska megsértette, az már nem az az ablak lesz, mint amit mi átadtunk, hiszen akkor még hibátlan volt. Emiatt megfontolandó, hogy kisebb munkák átadásánál is fényképezzünk párat, aztán ha letelt a jótállás, akkor szépen töröljük a fotókat. Egy vita esetén jó szolgálatot tehetnek nekünk.

Hol a határ a javítás és az új munka között?

Ha kisebb szakmunkákat végzünk, pl. cserepet cserélünk, akkor a Kovács család felé mind a 2 éves szavatossággal, mind pedig a fél éves jótállással számolnunk kell. Természetesen annak a szakinak is van felelőssége, aki az eredeti munkát végezte: feltéve, hogy az irányába nem futott még ki az időből Kovács úr. Emellett a mi javításért fennálló felelősségünk sem korlátlan, tehát ha pl. a nyeregtetőnek csak az egyik oldalán dolgoztunk, akkor a másik felén történt hibákért nyilván nem mi leszünk a ludasak.

A szigorúbb, 5 éves jótállás a tetőhéjalásokra vonatkozhat, de ezeket csak akkor kell alkalmazni, ha új lakásokról van szó. A lényeg, hogy új legyen és lakás. Ez azt is jelenti, hogy pl. egy garázs komplett megépítésére nem 5 év lesz a jótállás, csak fél év. Ugyanúgy 6 hónapban gondolkozzunk, ha egy meglévő házon cserélünk tetőt. Tehát a határvonalat ott kell keresnünk, hogy tök újról vagy használtról, lakásról vagy más épületről beszélünk.

TIPP: Építési vállalkozóként természetesen van lehetőségünk magunkra nézve szigorúbb feltételekkel is jótállást vállalni, ami Kovácséknak kedvezőbb. Viszont ha nem akarunk jótékonykodni, és csak a szabályok által a nyakunkba varrt kötelező minumumot vállaljuk, akkor a szerződésünkben nagyon messziről kerüljük el a “jótállás” szót!

Kis Zsuzsanna