Kell-e építkezés közben talajterhelési díjat fizetni?

Nem várt meglepetésben lehet részünk, ha közművesített telken építkezünk, ám az építés ideje alatt még nem akarunk rákötni a csatornahálózatra. Lehet, hogy talajterhelési díjat kell fizetnünk az önkormányzatnak akkor is, ha a vizet kizárólag az építéshez használjuk fel, és abból egyetlen csepp sem kerül valóban a talajba. Érdemes tájékozódni a kérdésről – a szabályokat ugyanis helyben írják, és a díj is az önkormányzattól függ. 

Talajterhelési díjat annak kell fizetnie, aki nem köt rá a csatornarendszerre, pedig az számára műszakilag elérhető lenne. A díjfizetési kötelezettség megállapításakor a hatóság nem foglalkozik azzal, hogy az elhasznált vízzel valójában mi történt. Nem számít, hogy azt kocsimosásra használtuk és valóban a talajba került, vagy olyan célra fordítottuk, ami egy cseppet sem engedett vissza szennyező módon a környezetbe. Például építkezésre.

A talajterhelési díj valójában egy környezetvédelmi jellegű adó. Sokat nem tehetünk ellene, tudomásul kell venni a létezését. A kötelezettség alapját egy 2003-as törvény adja, ami a talaj mellett a levegő és a víz terhelésének az adóztatásával is foglalkozik (2003 évi LXXXIX tv.). A talajterhelési díjat az fizeti, aki vizet használ, de nem köt rá a rendelkezésére álló csatornarendszerre. A díjat az elhasznált vízmennyiség alapján kell megfizetni. Ha a szennyvizet a szennyvíztárolóból számlával igazolhatóan elszállítják (szippantós kocsival), akkor ezt a mennyiséget le lehet vonni az elhasznált vízmennyiségből, ez után nem kell díjat fizetni. Figyelembe lehet venni a locsolásra elhasznált víz mennyiségét is (általában 10%-ot).

1200 Ft/köbméter, vagy sokkal több

A díj a törvény szerint 1200 forint köbméterenként, valójában ennél sokkal többet kell mindenhol fizetni. Az összeg kiszámításának ugyanis fontos része egy úgynevezett érzékenységi szorzó, amit településenként határoznak meg. Ez fokozottan érzékeny területen, vízjogi engedély alá tartozó szennyvíztároló használata esetén ötszörös is lehet, ami az elhasznált víz minden köbmétere után 6 ezer forintos talajterhelési díjat jelent (engedélyköteles például valamilyen épített saját szennyvízkezelő létesítmény).

Az építkezés lehet mentes, de kérni kell

A törvény adta képlettel számított talajterhelési díjból kedvezmény nem adható, mentességekre azonban van lehetőség. Ebben elég nagy az önkormányzatok mozgástere. Kisebb városok, ahol például nagyobb a falusias jellegű városrészek aránya, sokszor adnak felmentést mindenféle mezőgazdasági tevékenység vagy állattartás esetén, vagy a kisebb vízfogyasztóknak, például havi 10 köbméterig. Másutt az is előfordul, hogy azoknak is mentességet adnak a díjfizetés alól, akiknek a szennyvízhálózatra való rákötés műszakilag lehetséges ugyan, de számukra az aránytalanul nagy anyagi terhet jelentene.

A mentességek között megtalálhatjuk a számunkra legfontosabbat, az építkezést is. Egyes önkormányzatok mentesítenek a díjfizetés alól, ha üres telken való építkezéshez használjuk a vizet és más tevékenység a telken nem folyik. A mentesség ilyenkor sem automatikus, azt a helyi önkormányzatnál kérvényezni kell, és általában a jegyző vagy a testület valamelyik bizottsága bírálja el.

Több település helyi rendeleteit átnézve azt látjuk, hogy az építéssel kapcsolatos mentességet leginkább a kisebb települések támogatják. Nagyvárosokban szinte mindenütt hiányzik ez a lehetőség, ott az építkezőknek meg kell fizetnie ezt a díjat.

Előleg és bevallás is van

Mivel nem egy általánosan ismert szabályról van szó, amit ráadásul településenként eltérően kell alkalmazni, ezért sokan hajlamosak megfeledkezni erről az adófajtáról. Legtöbben talán nem is gondolják, hogy egyáltalán érintettek lennének a kérdésben. Vagy éppen úgy vannak vele, mint egy olvasónk, aki jogtalannak érezte az önkormányzat eljárását a díjfizetés kapcsán. Ő benyújtott egy kivitelezői nyilatkozatot az önkormányzathoz, hogy a telken csak építési munka zajlik, ám ennek ellenére fizetnie kellett. Ezt jogtalannak érzi – holott valójában arról lehet szó, hogy ez az érintett önkormányzat nem ad mentességet az építési munkák esetén sem. Megtehetik, hiszen mint írtuk, a mentességek kiválasztása önkormányzati hatáskör.

Ráadásul az önkormányzatok mostanában nagyon rossz anyagi helyzetben vannak. Több bevételüket elvonta az állam, miközben új adók kivetésére nem kapnak lehetőséget. Ahol lehet, ott az eddigi kedvezmények szűkítésével igyekeznek némi plusz pénzhez hozzájutni. Könnyen lehet, hogy itt-ott az építési tevékenység mentessége is áldozatul esik az általános pénzhiánynak.

Ráadásul nem jön egy hatóság, hogy erre a kötelezettségre figyelmeztesse az építkezőt. A környezetterhelési díjakat magunknak kell bevallani és befizetni az adóhatósághoz. Negyedévente kell bevallást beadni és adóelőleget fizetni, évente március 31-ig pedig éves bevallást kell tenni erről a kötelezettségről. Adóznia a terhelés kibocsátójának kell, ami alatt a terület tulajdonosát, használóját értjük. Építés esetén ez tehát az építtető és nem a kivitelező feladata, de fontos, hogy kivitelezőként is tisztában legyünk a követelményekkel és felhívjuk rá az építtető figyelmét is.

Nagy Csaba