Jópár tervezői művezetésen voltam az elmúlt években. Az esetek többségében a szerkezet rendben volt, de sok apró turpisságra derült fény. A kivitelezők sokszor még mindig szó nélkül eltérnek a tervtől, vagy a kiírt kiegészítőket spórolják ki. Ezekkel az apró „csalásokkal” senki sem jár jól. A ház veszít használati értékéből, környezetbarát voltából, és sokkal több lesz a későbbi rezsi is. Mindez pár ezer forintos spórolás, néhány munkaóra megtakarítása vagy a szaktudás hiánya miatt. És ha kiderül, az a kivitelezőnek is tetemes pluszmunkát okoz. Fizetetlenül.
A tervezői művezetés az idegek játéka. Van, amikor az ember csak hallgatja a lelkes építtető szavait, hogy milyen burkolatot szeretnének és hol fogják tárolni a WC-papírt, és elismerően bólogat, hogy igen, ezek a kivitelezők tényleg szép munkát végeztek. Van, amikor az építtető sírógörcsöt kapna azért, mert 2 centivel arrébb került az ablaknyílás, pedig amúgy minden a legnagyobb rendben. És van, amikor az építtető boldog, hogy milyen szép minden – és jön az építész, csóválja a fejét, majd leszedeti a rosszul felrakott fóliát, ne adj Isten a már felrakott gipszkarton burkolatot is. Esetleg „kekeckedik” egy plusz sor téglán, vagy pánikszerűen átrajzolja a tervet. Miért nem volt jó úgy, ahogy volt? Nézzünk pár megtörtént példát! Valós történetek alapján. Reméljük, senki nem ismer magára!
Párazárás, légtömörség, hőhídmentesség
Miért fontosak ezek a dolgok, ha sehol nincs konkrét előírás rájuk a hazai jogszabályokban, és évtizedekig nem foglalkoztunk velük? Azért, mert rengeteget számítanak a későbbi rezsiben! Az mindenkinek egyértelmű, hogy ha hőszigeteljük a házakat, akkor kevesebb lesz a fűtésköltség. Az viszont nem, hogy a hőszigetelés hatékonyságát akár harmadával is csökkentheti a rossz légtömörség és a hőhíd! Ha a meleg kimegy a hőszigetelés mellett, vagy ne adj Isten a belső, párás levegő eláztatja a hőszigetelést, akkor teljesen felesleges a 20 cm vastag EPS a falon vagy a 30 cm ásványgyapot a tetőszerkezetben. Mitől függ a jó légtömörség? Apróságoktól. Azoktól az apróságoktól, amik ugyan a terven ott vannak, de a tüzépen valahogy nem kerülnek bele a csomagba: párazáró fóliához való ragasztócsík, beépítőszalag az ablakra stb. Pedig ezektől lesz a ház simán csak „nem rossz” helyett tökéletes! Ha pedig ezeket a „cuccokat” nem megfelelően használjuk, akár nagyobb kár is lehet.
Az összecserélt fóliák esete
Precízen, pontosan épített ház, egyetlen hibával – de az elég nagy: a fóliákat sikerült összecserélni. A belső oldalra való párazáró fóliát a külső oldalra rakták, tetőfóliaként. Cserébe a hőszigetelés alá, a belső oldalra került a páraáteresztő tetőfólia. Már zajlik a gipszkartonozás, ezért aztán nem túl boldogok a fiúk, amikor megtudják, hogy ez így nem maradhat. Vissza kell cserélni. Igen, úgy, hogy cserép le… Miért olyan nagy gond ez? Azért, mert láttuk már, mire képes a lecsapódott pára. 15-20 éve, amikor sokan még a régi, nem páraáteresztő tetőfóliákkal dolgoztak, a hőszigetelést kinyomták a külső fóliáig. A pára tudja a fizikát, elindul kifelé, majd ahol nem tud tovább „szökni”, ott lecsapódik. Az első jel az ilyen házaknál az szokott lenni, hogy ősszel egész jól kifűthető a lakás, de tavasszal csak nem csökken a fűtési igény. Ugyanis addigra az egész hőszigetelés átnedvesedik. Pár év után a faszerkezet is elkezdi magát elég rosszul érezni. Van, hogy néhány év alatt tönkremegy, van, hogy akár tizenöt évig is bírja. Márpedig ha tetőt építünk, legalább 50 évig nem akarunk hozzányúlni… Hogyan történhetett ez a malőr? Úgy, hogy az egyik tetőcserépgyártó cég fóliáinak nagyon hasonló nevük van. Hosszú és hangzatos nevű mind a két fólia, és csak pár betű eltérés van a külső oldali páraáteresztő és a belső oldali párazáró fólia nevének a végén. A kivitelező fiúk korábban nem dolgoztak még ennek a cégnek a fóliáival, simán összekeverték a kettőt.
Vigyázzunk tehát nagyon: belső oldalra a párazáró, külsőre a páraáteresztő, bármennyire is hasonló a nevük!
Ablakbeépítés – nem a terv szerint
Alacsony energiaigényű házikó, három rétegű, extra jól hőszigetelt üvegezésű, melegperemes, méregdrága ablakokkal. Az ablak pedig sima PUR-habbal vastagon körbefújva, pedig a műleírásban RAL-beépítés szerepelt. Pénzkidobás. Ilyen alapon elég lett volna a legolcsóbb nagyáruházas nyílászáró is, hiszen: „minden ablak csak annyira jó, amennyire jól van beépítve”. Odatettem a kezem a kávához – már most húz. De mi a baj a PUR-habbal? Semmi, remek hőszigetelő, csakhogy önmagában a PUR-hab még édeskevés a boldogsághoz. Hogy megy a beépítés általában? Berakják az ablakot a kávába. Kiékelik, beállítják, szalaggal vagy csavarozással rögzítik, majd kifújják PUR-habbal. Kiütik az ékeket és biztosan nem purhabozzák be a helyét. Aztán a kilógó PUR-habot levágják, és hőszigetelést fordítanak az ablak elé majd ezt levakolják a hozzá tartozó vakolattal. Csakhogy ha a PUR-habról levágjuk az ablak vonalából kilógó részt, akkor olyan lesz, mint egy szivacs: felveszi a nedvességet.
Drága, extra jól hőszigetelő ablakokat csak RAL-beépítéssel lenne szabad beépíteni. Ha pedig a tervező ezt írja ki, akkor tilos máshogyan. A RAL-beépítés menete röviden: fogjuk az ablakot. Ráragasztunk két csík beépítőszalagot. Beállítjuk rendesen, ahogy szoktuk, kitöltjük a beépítési rést, ahogy szoktuk, majd a szalagokat a kávára ragasztjuk és levakoljuk. Így nem húz az ablak mellett. Számtalan videó van az interneten róla, de több helyen tanítják is: az egynapos szakmai továbbképzéstől a 4 hónapos, külföldön is használható tudást adó OKJ-s képzésig. De ha egyikre sincs időnk, még mindig kérhetjük a RAL-beépítést profi ablakbeépítő cégtől, akik ilyet vállalnak – így megoldják ők, garanciálisan.
Ha azt látjuk, hogy RAL-beépítés van a műleírásban előírva, ne építsük be a szokásos módon!
Párazárás hiánya – pedig a tervben ott volt.
Balaton-felvidéki alacsonyenergiás ház. 20 cm EPS a falakon, 35 cm kőzetgyapot van betervezve a nem látszó fafödém fölött. Első körben semmiféle fóliát nem tettek fel, és már rakták is volna a gipszkarton burkolatot a szarufák aljára rakott gipszkarton tartókra. Nem lesz ez így jó, hiszen a kőzetgyapot pora nem egy egészséges dolog, és ha egy szál gipszkarton választja el a lakótértől, akkor bizony beszáll. Az építész leszedette a kartont, amit már elkezdtek felrakni. „Mi mondtuk a főnöknek, hogy nem lesz ez így jó!”- mondták a fiúk. Ej, de kekeckedik ez a mérnök, gondolta a generál, és elküldte a tüzépre az egyik srácot, hogy vegye meg a létező legolcsóbb fóliát. Meg is vette. Mi evvel a baj? Több dolog is: egyrészt ehhez a fajta fóliához semmiféle olyan „cucc” nincs, amivel a falhoz lehetne ragasztani úgy, hogy évek múlva is ott maradjon. A duct tape nem ilyen. Másrészt ez a típusú fólia nem bírja, ha fölötte kőzetgyapot van, alatta pedig légrés, mert nem elég erős. Pedig a műleírásban konkrétan meg volt adva a beépítendő fólia típusa és az, hogy melyik szerkezethez hogyan és mivel kell ragasztani. A rétegrendben pedig az, hogy a fóliának a födémgerendák alá kell kerülnie úgy, hogy a távtartók között légrés legyen. Ezt már az árajánlat adásakor látni kellett volna a generálnak. Miért számít, hogy milyen fólia kerül fel és hogy hova? Ha közvetlenül a gipszkarton alatt van a fólia és nincs a kettő között egy légrés, akkor minden egyes villanyvezetéknek ki kell vágni a fóliát. Olyan lesz, mint az ementáli sajt. Ráadásul légrés nélkül a falhoz sem lehet hozzáragasztani szépen, tehát a födém és a fal között kiszökik a pára. Pont ott, ahol később legkönnyebben megjelenhet a penész. Ha pedig rosszabb minőségű fóliát akarunk a légrés fölé tenni, simán megnyúlik, kihasasodik és a kőzetgyapot teteje lesz olyan, mint a hullámzó Balaton…
A kivitelező srácok egyébként látványosan nem értették, mire fel ez az egész felhajtás. Azaz jó eséllyel már jópár házat felhúztak úgy, hogy a légtömörségre egyáltalán nem figyeltek. Miért figyeltek volna? Senki nem tanította meg nekik az iskolában, mire jó ez, mit mivel hova kell ragasztani. Pedig évek óta megszerezhető ez a most már alapvető tudás egy három napos továbbképzés keretében, amit a Dörken tart minden évben. Itt elmagyarázzák, hogy mire és hogyan kell figyelni ezekkel a fóliákkal, mit hova ragasszunk – és serényen ki is próbálhatjuk magunk is egy „mintatetőn”.
Ha a terven konkrét anyag van, ne térjünk el tőle, csak az építész hozzájárulásával! Ha nem tudjuk, hogyan kell beépíteni, kérdezzünk rá!
Kihagyott Ytong sor
Mióta egyre vastagabb hőszigeteléseket használunk, egyre fontosabbá vált a hőhídmentesség. A hideg ugyanis „nem hülye”, rögtön megtalálja, hol van a rés a pajzson és ott akar bejönni. Márpedig ha a szerkezet többi része rendesen le van szigetelve, és csak egy vonal mentén hűl, akkor ott jóval könnyebben elindul a penészesedés. Ennek egyik szokásos helye az alsó sarok. A mai modern téglák jól hőszigetelnek – a falra merőlegesen. Az aljzat felől viszont csapnivalóan. Nem erre találták ki őket.
Nyugaton ezt a problémát egy sor habüveg hőhíd-megszakítóval szokták megoldani. Itthon a leleményes tervezők és kivitelezők rájöttek, hogy egy sor Ytong ugyanúgy megszakítja a hőhídat – de sokkal olcsóbb. Az Ytongnak van erre külön terméke is, az Ytong Start, de még leleményesebb mérnökök arra is rájöttek, hogy ha nincs túl nagy esélye annak, hogy nedvesedni fog a falazat alja, akkor a kutyaközönséges Ytong téglaelem is tökéletesen megfelel.
Mennyit számít egy (vagy inkább két) sor Ytong hőhídmegszakító? Rengeteget! Mégis van, hogy valahogy kimarad. Ilyenkor a tervező már nem igazán tud mit tenni, hiszen a falat nem lehet felemelni és alárakni, marad a jóval vastagabb lábazati hőszigetelés – extra áron sokkal kevésbé hatékony megoldás.
Ha ott van a terven az egy sor Ytong, ne hagyjuk ki!
A téglának csak a falra merőlegesen jó
a hőszigetelő-képessége, alulról felfelé vezeti a hideget. Az Ytong Start hőszigetelő-képessége minden irányból azonos.
Egy sor Ytong Start hőhídmegszakító – felette lesz a tégla falazat
Vízszigetelés
A vízszigetelés ára átlagosan a teljes épület árának maximum 1,5%-a. Viszont a garanciális hibák negyede a vízszigetelés elrontásából fakad! Ráadásul milyen fájdalmas negyed ez, ha beázik a szépen berendezett szuterén, vagy csöpög a víz a plafonról…
A kátránypapír nem pince szigetelésre való!
Új építésű téglaház, pincével. A tervben modifikált bitumenes lemez szerepel – hiszen az bírja azt, hogy az első években a ház bizony süllyedhet. A bátor kivitelező felrakta a kátránypapírt, és csodálkozik, hogy a tervező nem írja alá, hogy a ház a terveknek megfelelően épült. Mi a baj a kátránypapírral? Az, hogy magában nem jó pince szigetelésre. A kátránypapírt jelenleg már csak egy dologra ajánlják: arra, hogy ha esik az eső, lefedjük vele a vízérzékeny dolgokat – bár erre is hatékonyabb egy közönséges fólia. Végül persze megcsinálták rendesen – úgy, hogy a már visszatöltött kavicsozást és földet megint el kellett onnan venni…
Tartós vízszigetelésre ne vegyünk kátránypapírt! Úgyse az van a terven…
A túl magasan elhelyezett dréncső
Luxuskategóriás ház a Duna-kanyarban, erősen lejtős telken. Az alsó szint téglafal, de az egyik oldalon 2 méter mélyen „bemegy” a talajszint alá. Már kész a vakolás – de a legalsó 20 centi csak nem akar kiszáradni, hetek alatt sem, sőt, mintha egyre nedvesebb lenne. Mi történhetett?
Egyszerű: a kivitelező azt hitte, hogy az XPS és a drénlemez együtt már elég jó vízszigetelő, nem kell a bitumen. A drénlemezeket ráadásul csak a jó szokásuk tartotta a helyükön: se egymáshoz, se a falhoz nem voltak rögzítve, a felső lezárás sem lett elhelyezve. A dréncsövet jól beásták a földbe – csakhogy ez a „jól” még mindig nem ott volt, ahol a terven: 20 centivel az aljzatbeton szintje fölött volt, holott épp ennyivel kellett volna alatta lennie.
Ráadásul az esővíz elvezetését is úgy gondolták megoldani, hogy bevezették a dréncsőbe, majd az úgyis elvezeti onnan. Azaz egy-egy eső alkalmával akár több, mint 100 liter vízzel locsolták meg a vízszigeteléssel nem is rendelkező tégla falazatot, amit a dréncső szorgalmasan bevezetett a fal alsó 20 centiméteréhez, a drénlemez mögött pedig ázott a fal. A probléma megoldása fájdalmas lesz: ki kell szedni a földet, a kavicsot, a drénlemezt. A téglafalra már rá van ragasztva az XPS, tehát erre hidegen is ragadó vízszigetelést felrakni, majd el kell készíteni a drénezést rendesen, kb. 40 centivel lejjebb. Valaki másnak, mert az eredeti kivitelező felszívódott…
A dréncsövet mindig az aljzatbeton és a vízszigetelés szintje alá rakjuk be!
Bitumen és bitumen között is van különbség
„Én ugyan fel nem rakom a bitumenes lemezt a lapostetőre! Eddig ahány helyen megcsináltuk, 5-6 éven belül mindnél javítani kellett” – mondta a kivitelező. Ez egyrészt jó – sokkal jobb, mintha szó nélkül megcsinálta volna, és 5-6 éven belül itt is elromlott volna. Másrészt pedig nem jó. Mert a bitumenes lemez igenis jó a lapostetőre, ezt bizonyítja több száz be nem ázó tető is. Kivitelezőnk nem nézte meg a tervet. Ott állt benne szóról szóra, hogy pontosan milyen típusú lemezeket kell használni. Mint kiderült, eddig mindig „alap” bitumenes lemezzel dolgozott.
A tervekben ugyanis nagyon sokszor csak ennyi szerepelt: bitumenes lemez vízszigetelés. És semmi több. Emberünk tehát elment, megvette a szokásos GV45-öt, felrakta egy rétegben, és meg volt győződve róla, hogy a bitumenes szigetelés nem bírja pár évnél tovább. A GV45 nem is. A tervező által kiírt modifikált lemez viszont vidáman bírja legalább 30 évig, sőt, a terv szerinti fehér fedőfestékkel még tovább.
Nézzük meg mindig, milyen anyagok szerepelnek a tervben, és olyat vegyünk! Ha nem egyértelmű, kérdezzünk – arra van a tervező, hogy megmondja. Ha pedig szerintünk nem jó anyagot írt ki a tervező, ne féljünk akár vitatkozni is!
Eltérés a tervtől – mégis, mi bajunk lehet belőle?
„Ja, a fűtés? Mégsem levegős hőszivattyú lesz, sosem hozná be az árát, maradunk az elektromos fóliánál.” Remek. És a gépész tervezőnek szóltatok? Nem? Mikor fog kiderülni, hogy eltértetek a tervtől – amikor kijön az építésfelügyelet ellenőrizni, és kiszúrja, hogy a kivitelezés nem a terveknek megfelelően készül? Tegyük fel, hogy ebből nem lesz büntetés, mert jó fejek lesznek. Akkor viszont simán lehet, hogy a ház nem kap majd használatbavételhez igazolást. Miért nem? Azért, mert egy ház energetikai besorolása nem csak a hőszigetelés vastagságától, hanem a fűtési módtól is függ. Márpedig a rendelet „bünteti” a sima elektromos fűtést – és a fűtőfólia is ilyen. Amelyik ház levegős hőszivattyúval simán AA besorolást kap, az elektromos fóliával csak CC-t. Nem döntheti el akkor az építtető, hogy milyen fűtési módot szeretne, rá van kényszerítve arra, hogy több milliós költségbe verje magát? Nem. Csakhogy minden komolyabb változtatás előtt meg kell kérdezni a tervezőt. Jelen esetben a gépész tervezőt. Ő fogja, áttervezi, módosítja, kiszámolja – és esetleg közli, hogy csak egy 5 kW-os napelemes rendszerrel megy majd át a ház.
Ha más fűtést kér az építtető, mint ami a gépész műleírásban van, vagy ami alapján az előzetes energetikai számítás készült, feltétlenül szóljunk a számítás készítőjének! Még az eltérés előtt dokumentáljuk a dolgot!
Még egy sor tégla és a kifelejtett kéményelem esete az egyszeri kőművessel.
Falusi ház bővítése. Utolsó tervezői művezetés, akkorra időzítve, amikor a kéményseprő amúgy is jött átvenni a kéményt. Gépész tervező méretezte a kéményt, úgyse lesz gond, gondoltuk. Aztán majdnem lett.
Mi történt? A bővítés során kiderült, hogy jobban jönnek ki a magasságok, ha még egy sor téglát felrak a kőműves. Igaza volt, így tényleg könnyebb volt „összehozni” az új tetőt a régivel. Szólni viszont elfelejtett, Nem olyan nagy ügy az a plusz egy sor tégla. A kéményt is felrakták, de a tető hajlásszöge is változott. Így az eredetileg számoltnál kb. 75 cm-rel kevesebbet „lógott ki” a kémény a tető síkjától.
Márpedig az, hogy a kémények füstje merre száll, nagyon függ attól, hogy milyen magasak és hogy magasabbak-e, mint a tető gerince. Így, hogy alacsonyabb lett a kémény, jóval nagyobb az esélye, hogy beveri a szomszéd udvarára a fatüzelés füstjét. Végül nem volt szőrős szívű a kéményseprő, kiadta az igazolást. De igaza lett volna akkor is, ha nem adja ki.
Ha magasabb lesz a ház, legyen magasabb a kémény is – olcsóbb plusz egy kéményelem, mint a kész kéményt „macerálni”!
Tizenöt centivel szélesebb lett az alap. De tízzel rövidebb is. Baj?
Balatonfelvidéken épülő készház, még csak az alap van készen. Szép egyenes, gondos munka. A műszaki ellenőr sem vette észre azonban, hogy kicsit szélesebb és kicsit rövidebb is, mint a terven. Eredmény: méricskélés, majd az összes metszet és homlokzat módosítása. Új gyártmányterv, egy hét késés. Tényleg ennyit számít 10 centi? Egy „klasszikus” könnyűszerkezetesnél, amit helyben készítenek, nem annyira. Egy ügyes ácsbrigád szépen kihozza. Egy készháznál viszont nagyon is. Ezeket a házakat gyártmányterv alapján gyártják az üzemekben. Ha nem derült volna fény a turpisságra, akkor ott, ahol szélesebb az alap, ott a lábazati szigetelés kilógna a ház alól – olyan hőhidas lenne, mint a csuda. Ahol pedig keskenyebb, na ott meg a ház lógna le az alapról.
Ha nem lett pontos az alap – legalább szóljunk!
Sipos Anna
