A kormányhivatalokhoz kerül az építéshatóság

Alaposan átalakítja a kormány az építési ügyek intézését. Az építéshatósági ügyeket egy az egyben elveszik az önkormányzatoktól és a kormányhivatalokhoz adják. A Parlament előtt fekvő törvényjavaslat egyelőre arról szól, hogy az építéshatóság minden vagyonával együtt átkerül a kormányhivatalokhoz. Arról még keveset tudunk, hogy ez miként változtatja majd meg az építési ügyek intézését.

Jelenleg az építési engedély iránti kérelmeket elsőfokú építéshatóságként a jegyzőhöz kell benyújtani. Ha a jegyző megtagadja az engedély kiadását, akkor másodfokon a kormányhivatalhoz lehet fordulni. A 2020 márciusában hatályba lépő változás lényege az, hogy elsőfokon is a kormányhivatal lesz illetékes. Valószínű, hogy a napi gyakorlatban a változásból nem sokat érzékelhetünk majd egy ideig. A kormányhivatalokban ma még nincs erre külön szakembergárda és elegendő hely sem. Egy ideig még ugyanazokba az irodákba kell bemenni és ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, mint eddig, csak más tábla lesz az ajtón. Az egyszerű bejelentés alá tartozó ügyekben, azaz a legtöbb lakosságot érintő építési ügyben pedig még csak találkozni sem kell az ügyintézővel, hiszen nincs szükség építési engedélyre.  

Még a mostaninál is kockázatosabb lesz építkezni 

A napi gyakorlatban változást majd akkor tapasztalhatunk, amikor ez az emberek és íróasztalok szintjén is megtörténik. Az építéshatóságtól engedélyes építkezések estében most még lehet kérdezni és választ kapni egy-egy feltétel értelmezése kapcsán. Az építtető nem csak akkor szembesül azzal, hogy elgondolása hibás, nem felel meg a helyi elvárásoknak, amikor már kész az épület és a hatóság kilátásba helyezi a sokmilliós bírság és a kényszerű visszabontás lehetőségét. Ez az, ami az építkezők számára most elveszhet. A kormányhivatal távolabb van az emberektől, nincs közvetlen kapcsolat építtető és hivatal között. Közben az építési szabályok gyakori módosítása egyre nagyobb felelősséget ró az építés valamennyi szereplőjére – tervezőre, kivitelezőre és építtetőre egyaránt. Kevesebb az előzetes elvárás – már e-napló sem kell az egyszerű bejelentésnél. A szabályokat viszont éppen úgy be kell tartani, mint korábban. Ha valami szabálytalan, az egyre később derül ki. Sok esetben csak akkor jön a feketeleves, amikor már minden készen van, s a visszabontáson kívül nincs más lehetőség. Most pedig egy lépéssel távolabb kerülnek az építésügyek az ügyfelektől. Az biztosan hátrány lesz, ha a helyi önkormányzatnál dolgozó ügyintéző helyett a jóval merevebb kormányhivatal jelenti a kapcsolatot bármilyen építési hatósági ügyben. 

Mi a valódi értelme a döntésnek?

Az önkormányzatok egy része a meglévő jogköreik csorbítását látja a változásban, azonban ezek a jogkörök a valóságban eddig sem voltak az önkormányzatnál. Az építésügyi hatósági feladatokat a jegyzők nem a helyi önkormányzat tisztségviselőjeként, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként végezték. Az építési feladatok az építési törvény alapján állami feladatok. Első fokon ezt az állam eddig a járási önkormányzat jegyzőjén keresztül gyakorolta, másodfokon pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokban. A helyi polgármester vagy a képviselő-testület eddig sem utasíthatta építési ügyekben a jegyzőt, nem bírálhatta felül a döntéseit. Ebből a nézetből tehát a mostani változás semmilyen jogkört nem von el az önkormányzatoktól, hiszen ez a hatáskör eddig sem volt az övék. Jogaik talán csak az eddigi nem hivatalos kapcsolatok megszűnésével csorbulnak. Nagyon valószínű, hogy a jegyző eddig is főleg az önkormányzat érdekeit nézte, és a polgármester elvárásaihoz igazodott azokban az ügyekben is, melyek szigorúan véve nem önkormányzati ügyek voltak. 

A mostani törvénymódosítás tartalmából ugyan ez még nem következik, de az indoklásban már látható, hogy a kormány valójában a kétszintű rendszer felszámolását tervezi. Egyik oldalról egyre kevesebb ügyet hagy az építési hatóságoknál. Például azzal, hogy az engedélyeztetést egyre több területen váltja fel a bejelentés. Márpedig az egyszerű bejelentéses ügyek a kormányhivatalok részeként működő építésfelügyeletekhez tartoznak.  Ebben további változásokra számíthatunk: „szükséges, hogy az engedélyezési eljárások száma radikálisan csökkenjen és helyette az eljárások fokozatosan bejelentés-köteles eljárásokká kerüljenek átalakításra“ – olvashatjuk a törvényszöveg indoklásában. A távolabbi cél tehát az, hogy a részben a jegyzőhöz, részben a kormányhivatalhoz tartozó elsőfokú hatósági rendszer megszűnjön, vagyis inkább fokozatosan beolvadjon a kormányhivatal rendszerébe. Az átalakítás célja az indoklás szerint a hatósági szervezet egyszerűsítése, a hatásköri átfedések kiküszöbölése és az adminisztratív terhek csökkentése.

Nagy Csaba