Kormányrendelet sem engedheti meg a Balaton vízparti beépítését

Fontos döntést hozott július elsején az Alkotmánybíróság: nem engedik, hogy a környezetet és a vízpartot károsító építkezések induljanak, így megsemmisítették a területrendezési törvénynek azokat a részeit, amik lehetővé tették az ilyen beruházásokat. 

Eddig szinte bármit építhettek a Balaton partjára – kiskapuk a nagyhalaknak

A Balaton vízparti sávjának beépíthetőségéről a “Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény” rendelkezett. Ez a törvény kimondja, hogy a partvonaltól számított 30 méteres sávon belül semmiféle épületet nem lehet építeni a kikötő kivételével. A 2018-as törvényt 2019-ben kiegészítették néhány egyedi mentességgel. 

Leírták, hogy ha különleges területrendezési ok, vagy a kialakult állapot ezt indokolttá teszi, akkor miniszteri rendelet feloldhatja ezt a 30 méteres szabályt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy bármilyen építkezésre lehetőség volt, amit egyedi döntéssel indítottak el (pl. kormányrendelettel, miniszteri vagy helyi rendelettel).

Volt egy kiskapu a helyi rendezési tervekkel kapcsolatban is. Vízparti területtel érintkező területeken a beépítettség mértéke és a legnagyobb magasság akkor sem növelhető, ha a területfelhasználási egység megváltozott. Például egy korábbi kemping területén lakóparkot szerettek volna építeni. Itt is megjelent azonban az egyedi döntés lehetősége: ha kormányrendelet mondja ki, akkor bármi megvalósítható. 

Egy másik paragrafus a strandokkal kapcsolatban tartalmazott hasonló előírásokat: ami a településrendezési tervben strand, kemping, zöldterület, annak a nagysága nem csökkenthető. Kivéve persze, ha erre kormányrendelet ad lehetőséget. 

A kiemelt térségek területrendezéséről szóló törvény gyakorlatilag így adott lehetőséget a Balaton partvidékének a beépítéséhez. Ha az átlag vállalkozó szeretne valamit építeni, változtatni, akkor az tilos, de ha a kormány felhatalmazza erre a kiválasztott társaságot, akkor minden szabály felülírható.  

Alkotmánybírósági döntés – vége a természetkárosításnak

Ebben az esetben azonban már az Alkotmánybíróságnak is túl sok volt a kormányzati felhatalmazással indított természetkárosítás. Törölték azokat a rendelkezéseket, melyek szerint a kormány felhatalmazása felülírhatja az eredeti szabályozást. Az AB döntését követően a törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a 30 méteres parti sávban épület nem helyezhető el. Kivétel a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó építmények lehetnek. Ha áll ebben a sávban jogszerűen épített régebbi épület, az felújítható. 

Az Alkotmánybíróság főleg természetvédelmi érvekkel indokolta a jogszabályi részek megsemmisítését. A testület szerint az állam nem csökkentheti a természetvédelemnek a jogszabályokkal megállapított védelmét, csak akkor, ha ez más alkotmányos jog érvényesüléséhez elengedhetetlen. Ez azonban az elérni kívánt célhoz képest nem lehet aránytalan. A törvényszöveg azonban még csak utalást sem nagyon tett arra, hogy milyen alkotmányos jog indokolná a természetet védő szabály csonkítását. Az egyik esetben szerepelt ugyan a törvényben a „különleges ok“, ám ennek tartalmát egyáltalán nem részletezték. A másik paragrafusnál még ennyi sem volt, egyszerűen a kormányrendelet felhatalmazást adhatott a szabálytól való eltérésre. 

Az Alkotmánybíróság tehát a problémás részeket megsemmisítette a törvényben. A törlés azonban nem visszamenőleges hatályú, így csak a mostantól induló új ügyekre vonatkozik. Ugyancsak kivételt jelentenek továbbra is a kiemeltté minősített beruházások, amik gyakorlatilag bármilyen építési szabály alól felmentést kaphatnak. 

Forrás: 16/2022 AB határozat

Nagy Csaba