fbpx

Kötbér – mire figyeljünk, hogy a végén ne járjunk pórul?

Rengetegen jártunk már rosszul a kötbérrel. Ez a megrendelők legtöbbször használt, kedvenc fegyelmező eszköze. Van, amikor jogos is a magas kötbér: például hibás teljesítés vagy meghiúsulás esetén jelentős kár érhetné a megbízót. Ilyenkor érthető, ha sok a kötbér. Legtöbbször azonban a késedelmi kötbért alkalmazzák ellenünk. Ilyenkor akkor is nagyot bukhatunk, ha a késés egyébként semmilyen anyagi kárt nem okoz az építtetőnek – ne adj’ Isten nem is mi vagyunk felelősek érte. Figyeljünk oda szerződéskötéskor! Sajnos néha elég trükkös megállapodások gondoskodnak arról, hogy jó sok kötbért varrjanak a nyakunkba..

Egy ronda trükk, amivel vigyázzunk!

Nemrég egy közintézménnyel kötött építési szerződés feltételeit bogarásztuk át alaposan, bekezdésről bekezdésre. Ilyet a kivitelezést elnyerő vállalkozó nem csinált. Ez általános: a vállalkozók sokszor csak átfutják ezeket a dokumentumokat. Aláírják a két-három oldalas szerződést, s csak futólag pillantanak rá arra a mondatra, hogy a szerződés aláírásával elfogadják az építtető általános szerződési feltételeit is. Ez az általános szerződési feltételek, ami a szerződés melléklete, egy jó 30 oldalas dokumentum, és aprólékosan részletezi mindazokat a kérdéseket, amik a szerződés aláírásakor talán meg sem fordulnak a fejünkben. 

Az egyik ilyen kérdés például a kötbérezés. A fenti esetben például a szerződési csomag trükkös módon nem csak a végső határidőre, hanem a részteljesítések határidejére is kötbért írt elő. Noha könnyen lehet, hogy az egy-egy résznél összeszedett pár napos csúszást a munka végére bőven behozza a vállalkozó. Ez mindegy volt ebben az esetben: ha a részhatáridő teljesítése akár csak egy napot is késett, a megrendelő már élhetett a kötbérigényével. S ha a csúszás eléri a 10 napot, akkor a megrendelő ki is hátrálhat a szerződésből, rá nézve hátrányos következmények nélkül. Sőt, még meghiúsulási kötbért is követelhet magának ilyen esetben!

A vállalkozók többsége akkor szembesül az ilyen “apróbetűs” feltételekkel, amikor bajba kerül, és a megrendelő érvényesíti vele szemben a szerződésnek ezeket a pontjait. Akkor pedig már késő, legfeljebb a bírósághoz fordulhatunk, ha utólag túl magasnak érezzük a meghatározott kötbért. Ez sem jelent persze garanciát a csökkentésre: a bíróságok nem egységesen döntenek, az egyes munkák jellegzetességeitől teszik függővé, hogy bírói döntéssel megváltoztatják-e a kötbér mértékét. A kötbér ugyanis nem egy hatóságilag előírt tétel, hanem a két fél szabad megállapodásának eredménye. A felek abban állapodnak meg, amiben akarnak, s ebbe bíróság legfeljebb akkor avatkozik bele, ha tényleg rendkívüli aránytalanságot tapasztal. 

De kezdjük az elejéről:mi a kötbér,milyen esetekben alkalmazható? 

A kötbér valójában egy kártérítési átalány. Egy szerződésben az egyik fél kötelezi magát valamekkora összegű átalány kártérítés megfizetésére, ha megszegi a szerződést. A szerződés bármelyik pontjához kapcsolódhat kötbér. Általában három különböző típust szoktunk említeni, de bármi mást is lehet kötbérezni. Ezek a leggyakoribbak:

– késedelmi kötbér, ha valami nem készül el, nem teljesül határidőre, 

– hibás teljesítés esetén fizetendő kötbér és

– a szerződésben vállalt kötelezettség teljes meghiúsulása esetén fizetendő kötbér. 

Mennyi lehet?

A polgári törvénykönyv a kötbér megállapításában teljes szabadságot ad a szerződést kötő feleknek. Azért is kell nagyon odafigyelnünk a szerződés megkötésekor, mert egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt értjük-e az egyes fogalmak alatt. Ha nem tisztázunk pontosan minden körülményt, nagyon meglepődhetünk, többszörösét fizethetjük az előre várt összegnek. 

A kötbért fix összegben vagy a teljesítési összeg bizonyos százalékában szokás meghatározni. Sok esetben a fix összeg is valamilyen százalékos számítás alapján alakul ki. Például szerződünk egy komplett kivitelezésre 54,3 millió forint értékben. A megrendelő kikötheti azt is, hogy késedelem esetén a kötbér a vállalási díj 1 százaléka lesz, ami napi 543 ezer forintot jelent. Vagy írhatja azt is a szerződésbe konkrét összegre lefordítva és kerekítve, hogy napi 500 ezer forint kötbért számol fel késés esetén. 

Késés esetén a napi 1 százalékos kötbér nem számít kirívóan magasnak. Sőt, volt rá példa, hogy a bíróság a 2 százalékos mértéket is elfogadhatónak tartotta és nem csökkentette. A feleknek tehát elég nagy szabadságuk van a kötbér mértékének a meghatározásában. Hibás teljesítés és meghiúsulás esetén pedig még ennyire sem lehet egységesíteni. Elfogadható akár a 30 százalékos kötbér is, ha a munka jellege és a hibával vagy meghiúsulással okozott kár azt indokolttá teszi. 

Ha rosszul szerződünk, még az anyagköltségre is rászámolhatják

Alaposan át kell tanulmányozni a szerződést azzal kapcsolatban is, hogy mit tekintsünk a kötbér alapjának. Ha a szerződés napi fix összeget tartalmaz, akkor ez nem okoz problémát, százalékos megosztásnál azonban már komoly vitákat szülhet ez a kérdés. 

A legtöbb szerződésben az szerepel, hogy kötbér alapja a nettó vállalkozói díj, s a napi kötbér ennek valahány százaléka. Ha egy összegben adjuk meg a munka vállalási árát, akkor ezt az összeget tekintjük a kötbér alapjának. Ha viszont a szerződés külön tartalmazza a munkadíjat és az anyagköltséget, akkor a szerződésben ki kell fejtenünk azt is, hogy a kötbér alapjának mit tekintünk. 

Egy olvasónk éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatban keveredett vitába megrendelőjével. Az építtető utólag, az átadás után, a végszámla befogadását követően jelezte kötbérigényét. Az igényelt összeget százalékos alapon számolta ki, méghozzá a munkadíjat és az anyagköltséget is figyelembe véve. Olvasónk ezt vitatja, s könnyen lehet, hogy ügyükben bíróság hoz majd végleges döntést. Általános tanácsot nem adhatunk ebben a kérdésben, mert minden a konkrét szerződés feltételeitől függ. Törvény ezt nem befolyásolja, arra kell a kötbért számítani, amiben a felek megállapodnak. Ha a szerződés egy összegben tartalmazza a nettó vállalási díjat, akkor az lesz a kötbér számítási alapja akkor is, ha egyébként a kibocsátott számla külön tartalmazza a végzett munka díját és az anyagköltségeket. 

Legfontosabb tanácsunk tehát a kötbérrel kapcsolatban, hogy a szerződés megkötésekor legyünk rendkívül körültekintőek! Ne hagyjunk a szerződésben olyan pontokat, melyek nem teljesen egyértelműek, amiket különféleképp értelmezhetünk a megrendelővel. Úgy kell megállapodnunk, hogy az mindkét fél számára érthető legyen és ugyanazt jelentse.

Mentesülhetünk is a kötbér alól

Nem árt, ha azt is észben tartjuk, hogy a kötbér alól mentesülhetünk is, ha nem mi vagyunk a hibásak a késésért. Hajlamosak vagyunk a kötbért afféle megkérdőjelezhetetlen büntetésnek tartani. Ha késünk, a megbízó automatikusan felszámítja a késés alapján járó napi összegeket, mi meg szó nélkül elfogadjuk ezt a gyorsan hozott ítéletet. Pedig nem lenne muszáj. Kötbér csak akkor terhelhet minket, ha felelősek vagyunk a szerződés megszegéséért. 

Ahhoz persze, hogy valaki mentesüljön a kártérítési kötelezettsége alól, elég szigorú feltételnek kell megfelelnie. Igazolnia kell, hogy a késés nem az ő felelőssége miatt következett be, s nem is tehetett volna semmit annak megakadályozására. Gyakran idézett, jó példa erre, hogy vajon mentesülhet-e a kötbér alól a kivitelező, ha a rossz időjárás miatt csúszik a munka befejezése?

Egy olvasónk egy augusztusi esős időjárás miatt nem tudott időre befejezni egy tetőfelújítást. A megbízó elég szűkre szabta a határidőt, a több mint 2 ezer négyzetméternyi tető felújítását még végig napos időben is nehéz lett volna elvégezni a rendelkezésre álló idő alatt. Az a nyár azonban nem ilyen volt: a kivitelezés ideje alatt szinte végig esett, szeles, gyakran viharos napok voltak. Ilyen időben megbontani is alig merték a tetőt, mert egy beázás visszafordíthatatlan károkat okozott volna az épületben. 

A lényeg, hogy a kivitelezőt napi 500 ezer forint terhelte a késésért, s bizony egyre csak gyűltek a kötbérrel terhelt napok. Szeretett volna a rossz időre hivatkozni, de sajnos, ebben az esetben a szerződése pontosan meghatározta, hogy mit lehet esős napnak tekinteni. Eszerint akkor mentheti ki a késést esőre hivatkozva, ha egymás után 5 munkanapon keresztül folyamatosan esős napok vannak, vagy a teljes munkavégzési idő alatt legalább 2 alkalommal 3-3 napos esőzés dokumentálható. Esős napnak pedig az számít, amikor reggel 7 és este 8 között a meteorológiai adatok szerint legalább 6 órán át folyamatosan esik az eső. Mivel ez így nem volt dokumentálható, nem is menthette ki magát a kötbérfizetés alól.

Ráadásul azt is igazolni kell a kimentéshez, hogy mi mindent megtettünk a kár vagy a késés megakadályozása érdekében. Nem tehetjük fel a kezünket egyszerűen azzal, hogy esett az eső. Az építőipar időjárásnak kitett iparág, esőre, csapadékra minden évszakban számítani kell. A munka tervezésekor ezt számításba kell venni, így nem mutogathatunk az időjárásra vis maior helyzetként. 

Kimentésre indokot az szolgáltathat, ha olyan körülményekkel találkozunk, amit semmilyen eszközzel, tervezéssel nem tudtunk volna elkerülni ÉS igazolhatóan megtettünk mindent a probléma megoldására vagy elkerülésére. A törvény azt is meghatározza, hogy csak olyan körülményre hivatkozhatunk, ami a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható (2013. évi V. tv. 6:142 §). 

Az időjárás mellett az anyaghiány is gyakran oka a késéseknek. Itt ugyanaz a helyzet. Arra számítani kell, hogy a szállítások csúszni fognak, ez elég gyakori az építőiparban. Erre számítani kell, készletezéssel vagy hosszabb határidőkkel előre számolnunk kell a kockázattal. Ez megelőzhető, kivédhető, így nem is lehet alapja a kötbér alóli kimentésnek. Előfordulhat azonban olyan helyzet, hogy a késés tényleg nem hárítható el. Például kigyullad és leég egy olyan üzem, ahol egy nélkülözhetetlen építőanyagot gyártanak. Ez hónapokra szóló nyersanyaghiányt okozhat egész iparágakban, mint tette azt tavasz elején a német BASF vegyi üzem kigyulladása. Ilyen nagyságrendű esemény okozhat olyan késedelmet, ami nem tőlünk függ, s nincs eszközünk sem a probléma megelőzésére vagy kivédésére. Ilyen helyzetben nem kell elfogadnunk a kötbérezést, vitathatjuk az építtető elsietett  ítéletét. 

Nagy Csaba

Ezek még érdekelhetik:

Osztatlan közös telken saját részre

Adott egy osztatlan közös telek, melyet használati szerződés alapján külön részre „bontunk”. A telekre ikerházat építenénk úgy, hogy az épület tervezése és kivitelezése is külön menne. Sőt az egyik lakást maga az építtető szeretné a saját kezével felhúzni. Hogy kell ezt a hatóságnál lezongorázni? Hogyan kell a saját részre kivitelezést lepapírozni? Ahogy előzőleg írtuk, jelenleg…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szomszédjogok egyszerű bejelentésnél

A szomszéd telken egy hatlakásos társasházat terveznek építeni egyszerű bejelentéssel. Olvasónk úgy tudja, hogy a tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak, viszont egyszerű bejelentésnél szomszédként nincs beleszólása az ügybe. Hogyan értesülhetnek szabályosan a szomszédok egyszerű bejelentéskor arról, hogy mi épül a szomszédban? Hogyan jelezzék, ha nem tetszik nekik a tervezett épület? Hatlakásos, legfeljebb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Ki felel a kivitelezésért, ha nincsenek tervek?

Ipari padló kialakításához nincsenek rendes, részletes kivitelezési tervek, csak egy külföldi, minimális számítást tartalmazó dokumentáció. Hazai tervező nem adja a nevét a kivitelezéshez, de ennek ellenére a kivitelező és a felelős műszaki vezetője bevállalná a munkát. Megengedheti a műszaki ellenőr, hogy így alakítsák ki az ipari padlót? Alapvetően az építtető vagy meghatalmazottja (pl. a műszaki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Utólag lehet pótolni az e-naplót?

Egy e-naplós építkezésen a fővállalkozó úgy tájékoztatta az alvállalkozóját, hogy a villamossági munkákat nem kell naplózni. Utólag kiderült, hogy mégis kellett volna, viszont a munkákkal már hónapokkal ezelőtt végeztek. A villanyszerelő alvállalkozó a biztonság kedvéért bekérte e-mailen a munkavállalók napi jelentéseit. Elég ez ahhoz, hogy megússzák a büntetést? Ha egy építkezés e-naplós, akkor minden kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A nemfizetést is naplózni kell?

Társasház építésnél az építőanyag drágulása és a munkadíj emelkedése miatt az építtető nem akarja kifizetni a kivitelezőt. Kérdés: a nemfizetési problémákat az építési naplóban is dokumentálni kell? Az e-építési napló egy olyan felület, ahol nemcsak magát a kivitelezés folyamatát lehet és kell is dokumentálni, hanem arra is használható, hogy a kivitelezés résztvevői egy-egy eseti bejegyzéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás, de területenként különböző a mérték.  Mi az oka ennek a nagy esésnek, meddig fog tartani, és melyek azok a területek, amiket nem érint annyira a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Tervezői szerződések teljesítési határideje és kötbérezése

Tervezőként pontosan tudjuk, hogy kötelező a teljesítési határidőt is belefoglalni a szerződésbe, és igencsak szeretik kötbérrel „díjazni”, ha valamivel megcsúszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a határidőnk előtt pár nappal kapunk a megrendelőnktől néhány olyan „apróságot”, ami miatt előre látjuk: ha a következő három napban literszámra öntjük magunkba a kávét és elfelejtjük az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építkezés mezőgazdasági területeken: Mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?

Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is?…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Biztosítsuk a betonpadlónk síkpontosságát 3D lézerszkennerrel!

Elérni, hogy egy frissen öntött beton vízszintes legyen, nem kis feladat. Akárhogyan is igyekszünk, akárhányezer négyzetméter van a kezünkben, száradás után legtöbbször ugyanaz a baj: jobban hasonlít a Baranyai-dombságra, mint egy feszített víztükörre. Majd ezután következik a szakik réme: lehet szépen helyrehozni a hibákat, pótolni a völgyekben és csiszolni a hegyeken. Persze használhatunk önterülő aljzatkiegyenlítőt…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Drágul a TSZSZ igénybevétele – a nagyvállalatoknak fog jobban fájni

Mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a nagy cégeknek, ha szeretnék igénybe venni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A kormány felemeli a szakértői közreműködés díját egy tervezett kormányrendelet szerint, de a TSZSZ szerint ennél is nagyobb emelésre volna szükség. Ma gyakorlatilag fillérekért adnak szakvéleményt milliárdos nagyvállalatoknak is – ezen kellene változtatni. A TSZSZ díját rendelet…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Új építőipari szabványok (2023. június – augusztus)

Építőanyagok és építés MSZ EN 303-5:2021+A1:2023  Fűtőkazánok. 5. rész: Szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő, kézi és automatikus táplálású, legfeljebb 500 kW névleges hőteljesítményű fűtőkazánok. Terminológia, követelmények, vizsgálat és megjelölés  MSZ EN 13126-3:2023  Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukónyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén MSZ EN 13200-4:2023 …

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló? Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez, kókány az, hitvány amaz. Aztán persze a megrendelő nekünk már nem akarja még egyszer kifizetni azt a plusz munkát, amit a silányul dolgozó elődünk melójának…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bővítés vagy felújítás nem mehet 5% áfával, de rendeltetésmódosítás igen?

Ha egy magánszemély generálkivitelezővel építi az új házát, akkor nagyon kedvezményes, 5%-os forgalmi adóval veheti meg.  De mi a helyzet felújításkor, bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén? Van-e arra mód, hogy ilyen munkáknál is alkalmazni lehessen a kedvezményes lakásáfát? A normál adózáshoz képest jóval alacsonyabb áfakulcsot a kormány csak új építésű lakások létrehozása esetén biztosítja. Ezt kedvezménynek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat

Egyszerűsíti a kormány a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat, adminisztratív előírásokat. A tervek szerint a jövőben kevesebb helyen kell majd tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és ritkulhat a tűzvédelmi oktatások gyakorisága is. A munkavédelmi oktatás pedig az elképzelések szerint egyes munkahelyeken úgy is teljesíthető lesz, hogy a munkáltató átadja a dolgozónak a miniszter által közreadott oktatási tematikát,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését tartalmazó rendeletek. Magasabb lett a helyszíni bírság, többet kell fizetni a gyorshajtásra vagy bármely más közlekedési szabályszegésre. Az emelés minden büntetési tételnél azonos mértékű, egységesen…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új napelemes szabályok

Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik,

Tovább »

Szavatosság megszűnő vállalkozással

Mit tehet a fővállalkozó, ha szavatossággal tartozik az átadott munkáért, ám a feladatot ténylegesen elvégző egyéni vállalkozó időközben már felhagyott ezzel a tevékenységgel? Lehet-e valahogyan szavatossági igényt érvényesíteni megszüntetett vállalkozással szemben? Alapesetben a fővállalkozó tartja a hátát Olvasónk cége egy gazdasági épületet hozott tető alá, melynek gépészeti berendezéseit egy egyéni vállalkozó szerelte alvállalkozóként. Szavatossági probléma…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A festőnek is kell kivitelezői nyilatkozatot adnia?

“Magánépítkezésben vagyunk éppen, ami nem e-napló köteles. Minden kivitelezőtől be kell kérnünk a kivitelezői nyilatkozatot? Attól is, aki esetleg csak két-három napot dolgozik, mint mondjuk a festő vagy az ablakos?”  Ha nincs generál, akkor  az építtetőnek kell minden szakmunkát végző vállalkozóval külön szerződést kötnie. A szerződésben a munkavégzésre vonatkozó kikötések és határidők mellett szerepelnie kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

Egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház. Az ikerház két részét két külön generálkivitelező építi. Az egyik lakás már szerkezetkész, a kivitelezéshez már megnyitották az e-naplót. A másik lakás építését most kezdenék, de nem tudják hogyan naplózzanak. Egyben vagy két külön e-naplóban vezessék az építkezést? Egy bejelentés – egy napló A válasz nagyon egyszerűnek tűnhet. Mivel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A redőny felszerelését is e-naplózni kell?

Olvasónk főként alvállalkozóként árnyékolástechnikai munkákat végez e-naplós építkezéseken. Gyakran tapasztalja azonban, hogy annak ellenére, hogy e-naplós a kivitelezés, őt nem hívják meg az e-naplóba, mondván túl sok a macera vele. Származhat ebből hátránya olvasónknak? Járhat érte bírság? A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között, magyarán nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell új e-naplót nyitni, ha férjhez megyünk?

Egy családi ház építésnél az e-naplót már megnyitották, de a kivitelezést még nem kezdték el. Az e-napló megnyitása óta az építtető pár összeházasodott, a hölgy neve megváltozott. Mit lehet tenni ilyenkor? Kell új e-naplót nyitni? Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással lehet elintézni. Viszont olvasónk esetében más a helyzet, hiszen az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Vissza lehet vonatni a használatbavéltelt elszámolási vita esetén?   

A használatbavételi engedély kiadása előtt elmérgesedett a viszony a beruházó és a kivitelező cég között, így minden eszközzel próbálják bojkottálni egymást. A kivitelező végül nem is adta ki az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. Az építtető mégis megkapta a használatba vételt. Ezt a kivitelező cég megtámadta, arra hivatkozva, hogy mivel nem volt érvényes kivitelezői nyilatkozat, a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet-e mellékes a melléképület? 

Át kell-e vezetni egy garázst vagy kerti tárolót a földhivatali térképre? Olvasónknak néhány éve épült meg a családi háza, erről hatósági bizonyítványuk is van. Menet közben azonban két melléképületet is felhúztak. A 100 légköbmétert egyik sem éri el, tehát engedély nélkül épültek. Mi ilyenkor a tennivaló? Hogyan járnak el szabályosan? Mikor nem kell engedély a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Átalakul a könyvelők képzése, újra kötelező lesz a hatósági tanfolyam

Átalakítja a kormány a mérlegképes könyvelők képzését. Ma egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez elég egy érettségi és egy 500-600 órás szakmai képzés, amit egyre gyakrabban kínálnak távoktatásos formában. Jövőre ennek vége: a könyvelők képzését átveszi az állam, visszahozzák a hatósági tanfolyamokat.  A mérlegképes könyvelők képzésének a mai modellje alig három éve működik. A szakképzés 2021-es átalakítása…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Cseréljük ki a régi keringetőszivattyúkat korszerűekre! 

Rengeteg áramot spórolhatunk velük Nem sokszor gondolunk a keringető szivattyúkra áramfogyasztás szempontjából. Pedig egy régi, elavult vagy újabb, de bonyolultabb fűtési rendszer esetén a fogyasztásuk akár annyiba is kerülhet, mint egy energiahatékonyabb ház teljes éves fűtése H tarifán. Megéri az elavult szivattyúkat korszerűekre váltani? Mennyit lehet spórolni? Mit tudnak a korszerű szivattyúk, amire a régebbi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bezuhant a lakásépítések száma

Az első félévben a lakásépítések száma 19%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Hasonló számokat tudtunk legutóbb is mutatni, akkor a statisztikai hivatal első negyedéves adatait összegeztük. A visszaesés tehát folytatódik, most már jól látszik, hogy ez fogja meghatározni az egész évet az építőiparban. A KSH szerint az első félévben mindössze 7353 új lakást…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mozgóbér: mennyire köthető a teljesítményhez a fizetés?

Sok munkaadó jobban szereti a teljesítménybért, mint az időarányos bérezést, mert hozzá tudja kötni a fizetéseket a teljesítményhez. Elvégre nem azért fizetünk senkit, hogy üldögéljen a fizetett munkahelyén. De vajon lehet-e valakit teljes egészében teljesítménybérben fizetni? Mi legyen a munkaszerződésben akkor, ha mozgóbérrel szeretnénk valakit felvenni? Mi az a mozgóbér? Sok álláshirdetésben találkozunk a mozgóbér…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gyűjtse-e a számlákat az átalányadózó?

Több olvasónk is felvetette a kérdést, hogy ha egyszer átalányadós, a költségeket az előre megállapított átalány alapján számolja el, akkor neki meg kell-e egyáltalán őriznie a bejövő számlákat? Érdemes foglalkoznunk a kérdéssel, mert nagyon sokba kerülhet, ha valaki hibás gyakorlatot követ.  Az átalányadózó egyéni vállalkozónak valóban nem kell azzal foglalkoznia, hogy költségeit a bejövő számlák…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hová lett a rezsióradíj?

Utoljára másfél évvel ezelőtt hirdetett ki érvényes építőipari rezsióradíjat a kormány. Bár a díjak módosítására vonatkozó legutóbbi szakmai ajánlás 2022 februárjában megszületett, rendelet ezt azóta sem erősítette meg. Csakhogy a legutóbbi óradíjak kihirdetése után indult el igazán az infláció, ami mára használhatatlanná teszi a hivatalos óradíjakat. Az építőipari rezsióradíj valójában nem egy kötelezően alkalmazandó hatósági…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új CSOK-szabályok

Jövő januártól megszűnik az eddig ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK és a korábbi falusi CSOK egy új támogatási formává alakul át, melyet csak a rendeletben megjelölt kistelepüléseken, az ország

Tovább »

Sorvezető: mikor melyik OTÉK-ot kell alkalmazni?

Készített a kormány egy sorvezetőt az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazásához. Az OTÉK módosításába bekerült új bekezdések azt veszik sorra, hogy új építés engedélyezésekor vagy egyszerű bejelentés során az

Tovább »

Panasztörvény – az 50 főnél többet foglalkoztató cégekre is vonatkozik

Július 25-én lép hatályba a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló törvény. Az előírások egy része a vállalkozókat is érinti. Az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek is működtetniük kell egy visszaélés-bejelentési rendszert. Kit érint? Az előírás két nagy csoportra vonatkozik: minden olyan vállalkozásra tevékenységi körtől függetlenül, ahol 50-nél több munkavállaló dolgozik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kiterjesztett gyártói felelősség – egyszerű felhasználóként is lehet vele dolgunk

Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy építőipari vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jöhetnek a vendégmunkások, de nem minden vállalkozáshoz

Elfogadta a Parlament a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre lesz érvényes, ez egy évvel meghosszabbítható, a három év lejárta után pedig azonnal új kérelmet adhat be az érintett. Így szinte bármeddig itt dolgozhatnak az EU-n kívüli országokból, akár a Távol-Keletről vagy Ázsiából érkező vendégmunkások. A szabályok azonban erős korlátozásokat tartalmaznak,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Ez az utólagos engedélyeztetés évek óta téma, most a koronavírus-járvány miatt adott több éves haladék járt volna le. Csakhogy a kormány inkább úgy döntött, véget vet ennek a több éve tartó átmeneti állapotnak, és gyakorlatilag eltörölnek minden…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Egyszerű bejelentéssel épült engedély helyett

Mi a teendő, ha megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását, mert nem lett volna elég az egyszerű bejelentés? Az építészek nem jogászok, bár egyre gyakrabban érzik úgy, hogy egy ilyen diplomának is lapulnia kellene a fiókjuk alján. Olvasónk esetében is valami hasonló történt: nem volt biztos abban, hogy elég-e az egyszerű bejelentés az egyik építkezés elindításához…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Előtetőt bárhova lehet építeni?

Májusi számunkban foglalkoztunk a terasz lefedésének kérdésével. Ekkor főként az engedélyezési szabályokat jártuk körbe. Viszont olvasóinkban felmerült még pár kérdés. Például: ha nem kell engedély egy teraszfedéshez, mert az „csak” egy előtető lesz, kell még más szabályra is figyelni? Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Milyen nyelven legyen a teljesítménynyilatkozat?

Olvasónk sátorszerkezetet állítana fel először csak ideiglenesen, majd később állandóra. A sátor 2013-as teljesítménynyilatkozata román nyelvű. Le kell ezt magyarra fordítani? Mikor kell és hogyan lehet a sátor véglegesítését elintézni? Ideiglenes sátorszerkezet felállításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rövid séta az elektromos autótöltők világában

Egyre többen kérnek elektromos autótöltőt a garázsukba is, hiszen egyre több az elektromos autó. Benne van a levegőben, hogy az új társasházakhoz kötelezőek is lesznek, sőt, előbb-utóbb ezt a kört az új építésű házakra is kiterjeszthetik. Bár az autótöltők alapvetően könnyen telepíthetőek utólag is, mégis pár megválaszolásra váró kérdés felmerült bennünk. Kell-e 3 fázis? Ki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Faház – de nem könnyűszerkezetes

Előregyártott CLT elemekből készült ház építkezésén jártunk A CLT egy angol mozaikszó, a cross laminated timber, vagyis a keresztirányban ragasztott faanyag fedőneve: tulajdonképpen egy tömörfa alapanyagú teherhordó szerkezetről van szó. Ez a technológia szédületes gyorsasággal kezdett elterjedni hazánkban is. Hogy miért? Többek között azért, mert alkalmas a tégla és a beton helyettesítésére, és sokkal gyorsabb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változtak a szakmagyakorlási feltételek műemléki és településtervezési területen

Műemléki és településtervezési területen módosította a kormány a szakmagyakorlási feltételeket. Enyhültek a végzettségre és gyakorlati időre vonatkozó elvárások, illetve mindezek alól felmentést is adhat a Magyar Építész Kamara. Legutóbb egy évvel ezelőtt módosította a kormány azt a rendeletet, melyben az egyes építőipari szakterületek folytatásához szükséges jogosultságokat állapítja meg. Akkor részletezték a műemléki területtel valamint a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bejelentették: jövő évtől csak falusi házakhoz lesz CSOK

Részleteket még nem tudunk Lapzártánk idején, egy héttel a változások bejelentése után még nem jelent meg a csok-ot módosító kormányrendelet, így csak a kormány bejelentése alapján tudjuk a módosításokat összefoglalni. Mi lesz a csok-kal, hogyan alakulnak át a lakásszerzési támogatások? Rendelet tehát még nincs, amit ismerünk, azok csupán a június 22-én elhangzott bejelentés részletei. A…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építő Élet 2023. szeptember

Kedves Olvasóink! Fogadják sok szeretettel a 2023. szeptemberi számunkat. A *-al jelzett bejegyzéseinket előfizetés nélkül is megtekinthetik. Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat Bővítés vagy

Tovább »