Közbeszerzés: új szabályok arról, mikor számít rendkívülinek az áremelkedés

A miniszter mondja meg, alatta pedig a kivitelező kockázata a drágulás

Egy friss kormányrendelet a közbeszerzési eljárásokban a rendes üzleti kockázatok körébe sorolja az építőanyagok rendkívüli áremelkedését. A nyertes kivitelező így már nem kérheti a szerződés módosítását arra hivatkozva, hogy mennyire megdrágultak az építőanyagok. Van kivétel is, de ahhoz az építésügyi miniszter egyedi döntésére lesz szükség.

Az elmúlt években alig megoldható problémává nőtte ki magát az építőanyagok árának a szárnyalása. Nagyon sok szerződést kellett azért módosítani, mert a hónapokkal korábban kalkulált árak alapján már lehetetlen volt az építőanyagok beszerzése. Az építőipari termelői árak 2022 őszére 25-26%-kal emelkedtek az előző évhez képest, s összességében már majdnem 50%-kal voltak magasabbak, mint 2019-ben. Az áremelkedés jelentős részben az építőanyagok árváltozásának volt köszönhető. Piaci szerződések esetén a két fél tárgyalásain múlik, hogy a kivitelező tud-e az áremelkedések miatt változtatni a szerződésben szereplő összegeken. Közbeszerzési szerződések esetén viszont nem ilyen szabad a szerződésmódosítás.

Itt jogszabály írja elő, hogy milyen esetben és mekkora összeggel lehet a szerződéseket módosítani anélkül, hogy új közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni. A mozgástér eleve nem túl nagy: építési beruházások esetén az eredeti szerződött árat mindössze 15%-kal emelhetik meg a felek anélkül, hogy újra meg kellene hirdetni a közbeszerzési felhívást. Ha tehát a megbízó belemegy, akkor az áremelkedésekre tekintettel legfeljebb ezzel a 15%-kal lehet emelni az eredeti vállalási díjat. 

A 15%-os határon túl a közbeszerzési törvény szerint a szerződés csak bizonyos feltételek esetén módosítható, például az eredeti szerződésben nem szereplő plusz munkák esetén, vagy ha olyan körülmények merültek fel, amit az ajánlatkérő nem láthatott előre. De az árnövekedés ekkor sem haladhatja meg az eredetileg szerződött összeg 50%-át.

Már a 15% is szűkösnek bizonyult

Az ÉVOSZ egy évvel ezelőtt például szerette volna elérni, hogy az anyagárak árváltozását el lehessen fogadni ilyen előre nem látható körülményként, azaz 15%-ot is meghaladóan is lehessen követni az árváltozásokat. A Közbeszerzési Hatóság akkor ezt nem támogatta – álláspontjuk szerint legfeljebb akkor tekinthető az áremelkedés előre nem látható körülménynek, ha a szerződést még az erőteljes árnövekedés elindulása előtt kötötték a felek.

Az árnövekedéssel kapcsolatban hivatalos szabályozás az elmúlt években nem volt. Most, 2023 elején viszont született egy kormányrendelet az építési közbeszerzési szerződések módosításának lehetőségéről.

Normális és nem normális áremelkedés

Az új jogszabály lényege: az építési költségek bizonyos növekedése nem előre nem látható körülmény, hanem a rendes üzleti kockázat körébe tartozik, így nem jelenthet elég alapot a szerződések módosítására. A rendelet szerint a normális üzleti kockázat része, ha a költségek növekedése nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált anyagok drágulását. Hogy ehhez milyen építőanyagok áremelkedését kell figyelembe venni, azt külön miniszteri rendelet fogja majd meghatározni. Arról is a miniszter dönt, hogy mit kell normális áremelkedésnek tartanunk, s mekkora lehet az az árváltozás, ami már túlhaladja a rendes üzleti kockázat mértékét.  

Akkor módosítható a szerződés, ha a rendes üzleti kockázat felett van a drágulás

Ha tehát mostantól egy vállalkozás az áremelkedések miatt módosítani szeretné a közbeszerzési szerződését, akkor ehhez előbb a minisztertől kell szakvéleményt kérnie. A miniszter mondhatja ki, hogy mi tekintendő ebben az esetben elfogadható költségnövekedésnek, s mi az, amit a rendes üzleti kockázat körébe kell sorolni.

Ha a közbeszerzési szerződést 2022. február 24. előtt kötötték, akkor a nyertes kivitelező a fentiek alapján kezdeményezheti a szerződés módosítását. Akkor módosíthatják a kivitelezési összeget, ha az indokolható áremelkedés meghaladja a rendes üzleti kockázatot jelentő áremelkedés mértékét. 

Előbb tehát a kivitelező kér egy szakvéleményt a minisztériumtól, s akkor kezdeményezheti a szerződése módosítását, ha a minisztérium által megjelölt áremelkedés felett is nőttek a költségei. Ebben az esetben is konkrétan össze kell állítania az áremelési javaslat indoklását. Meg kell jelölnie, hogy melyik építőanyag ára változott, milyen mennyiségben használja fel, mennyi volt ennek a költsége az árazott költségvetés alapján és mennyi a tényleges többletköltség, amit a szerződésmódosítással érvényesíteni akar.

A rendkívüli árnövekedés felét vállalhatják át, de a 15%-os határ marad

A rendeletben fel kellett oldani a közbeszerzési törvénynek egy másik korlátozását is. A törvényszöveg szerint az ajánlatkérő nem vállalhat át olyan kockázatokat, melyek egyébként a nyertes kivitelezőt terhelnék. A törvény szerint ilyen esetben érvénytelen lesz a szerződésmódosítás. A kormányrendelet ezt most részben feloldja. A jogszabály szerint a rendes üzleti kockázat fölötti árnövekedésnek a felét átvállalhatja az ajánlatkérő, de csak akkor, ha az nem haladja meg az eredeti ajánlat 15%-át.

Szabályozták ennek a plusz pénznek a kifizetési idejét is. Ha a szerződés teljesítése 2024. június 30. előtti, akkor egyben, a végszámlával együtt fizeti ki az építtető ezt az összeget. Ha ennél későbbi lesz a munka befejezése, akkor a kivitelezés 50%-os készültsége esetén ki lehet állítani egy részszámlát is.

Visszatértünk tehát oda, ahonnan elindultunk. Az áremelkedések miatt a kivitelező maximum 15%-kal módosíthatja a szerződésben szereplő árakat. Csak éppen nem 15%-os áremelkedés esetén teheti ezt meg, hanem csak akkor, ha az áremelkedés mértéke meghaladja a miniszter szerint még elfogadhatónak tekinthető drágulást.

Nagy Csaba

Forrás: 13/2023 kormányrendelet