Közel nulla: a haladéknak vége, de a követelményekben enyhítés várható

Hamarosan vége a koronavírus-járvány miatt többszörösen is meghosszabbított határidőnek: július elsejétől már csak olyan új épület vehető használatba, ami képes teljesíteni a „közel nulla“ szintnek megfelelő energetikai követelményeket. Ugyanakkor a kormány arra készül, hogy hozzányúl ezekhez a követelményekhez, és enyhít néhány előírást: például eltörlik a megújuló energiák kötelező alkalmazását. Az új rendelet majdnem készen van, hacsak a kormány átalakítása be nem söpri végleg a fiókba a módosításokat. 

Eredetileg 2021. január elsejéről kellett volna Magyarországon bevezetni az úgynevezett közel nulla szintű energetikai követelményeket. A közel nulla energiaigényű épület a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen épület energiahatékony, a működtetéséhez nagyon kevés energia kell, és annak egy részét is megújuló forrásból kell biztosítani. (Ez alól a szabály alól vannak kivételek – erről később írunk.)

Az energetikai követelményeket évek alatt, fokozatosan vezette be a kormány. A lakóépületekre már 2018 óta az úgynevezett költségoptimalizált szintet kell teljesíteni. Ez majdnem olyan szigorú, mint a közel nulla. 

2021-től startolt volna, azóta tologatjuk

A közel nulla szint szigorúbb a költségoptimalizáltnál, ezért is hagytak jókora türelmi időt a bevezetésére. Az előírásokról 2014-ben született jogszabály, s 2021-től kellett volna ezeket a követelményeket teljesíteni. Ráadásul nem az engedélyezésnél vagy bejelentésnél nézték volna e követelmények teljesülését, hanem a használatbavételnél. 2021 januárjától nem lehetett volna használatba venni olyan lakóépületet, ami nem teljesíti ezeket az előírásokat. Ami azt jelenti, hogy már 2019-2020 körül át kellett volna állni erre az új rendszerre, hogy 2021 elején ne utasítsák vissza a korábbi feltételek alapján épült ház használatbavételét. 

Közben azonban megérkezett a koronavírus, a járvány és a korlátozó intézkedések pedig együttesen lehetetlenné tették a megkezdett építések egy részének a befejezését. A kormány ezért a halasztás mellett döntött. Előbb csak a már megkezdett építkezések esetén adták meg a haladékot, majd ezt kiterjesztették az összes építésre 2022. június 30-ig. Azaz annak sem kellett az új előírások alapján építkeznie, aki az eredeti határidő lejárta után vágott bele a kivitelezésbe. Egyszerűen másfél évvel elcsúsztatták ezt a programot.

A koronavírus alapján adott haladék azonban most véget ér. Az új szabály szerinti követelményeket 2021. január 1. helyett csak 2022. június 30-tól kell betartani. Egyelőre a dátumon kívül más változás nincs, a szigorúbb követelményeket júliustól kell alkalmazni.

Lazíthatnak rajta

A ma hatályos jogszabályok alapján tehát július elsejétől nem vehető használatba az a lakóépület, ami nem teljesíti a közel nullás szint előírásait. Hangsúlyozzuk: a ma ismert előírások alapján ez a helyzet. Könnyen lehet azonban, hogy az előírások még a júliusi hatályba lépés előtt megváltoznak. 

A követelmények módosítását évek óta tervezi a kormány. Legutóbb erről az ITM képviselője egy kamarai rendezvényen tartott összefoglaló előadást április 27-én. A beszámolók szerint megváltozik az energetikai tanúsítások mai rendszere is. A lakásra vonatkozó átfogó tanúsítvány mellett a tulajdonosoknak az egyes rendszerek működéséről, a fűtésről, szellőzésről, világításról külön-külön is információt kell kapniuk. Megváltozik a besorolások rendszere is, új kategóriákat hoznak létre. 

A szakmai fórumon elhangzottak szerint rugalmasabbá tennék a meglévő épületek felújítása esetén kötelező energetikai követelményeket is. Így többen tudnának belevágni a korszerűtlen épületek átfogó felújításába. Ezen a területen, azaz az átfogó felújításokra vonatkozó energetikai elvárásokkal kapcsolatban is várható enyhítés. Jelentős felújítás vagy jelentős bővítés esetén nem a teljes épületnek, hanem csak a felújítandó épületrésznek kell majd megfelelnie az épülettechnikai előírásoknak.

Mi lesz a kötelező megújuló részaránnyal?

A követelmények terén a ma ismert legmélyebb várható változás az lesz, hogy lehet, hogy eltörlik a megújuló energiaforrások kötelező 25%-os részarányát. Az előírások az összesített energetikai jellemző mellett inkább arra koncentrálnak, hogy az épület a teljes életciklusa alatt mennyi szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. Az előírások úgy módosulnak, hogy a hulladékhőből vagy a kapcsolt energiából származó távhőt és a távhűtést is egyenértékűvé teszik a megújuló energiával.

Kérdés azonban, hogy mi lesz ennek az előkészített jogszabálynak a sorsa. Kormányváltás ugyan nem volt, ám a kormány szerkezetét a miniszterelnök alaposan megváltoztatta. Az építésügy önálló tárcát kapott, melynek munkatársait az eddigi Miniszterelnökség adja, nem pedig az innovációs tárca, ahol eddig az építési szabályozással foglalkoztak. Kérdés, hogy átkerülnek-e az előkészített anyagok az eddigi ITM-től az új minisztériumba, folytatni fogják-e az új emberek a korábban megkezdett ügyeket? Erről egyelőre nem tudunk semmit, várjuk, hogy végül majd megjelenik-e az energetikai követelmények módosításáról szóló új kormányrendelet.

Nagy Csaba