Március 10-én a kormány a korábban már megadott fél éves haladékhoz képest is plusz egy évvel kitolta a közel nulla energetikai követelmények bevezetését. A decemberben bejelentett fél éves haladék valós segítséget jelentett, korábban szakmai szervezetek is kérték ezt az engedményt. Annak azonban alig találjuk nyomát, hogy kinek és miért akart kedvezni a kormány a további egy éves halogatással. 
„Még egy évig olcsóbban épülhetnek lakások“ – jelenti be az örömhírt március 15-én a kormány álláspontjával mindig azonosuló napilap internetes oldala. A cikk szerint a szigorú energetikai követelmények újabb egy évvel történő elhalasztása jelentős élénkülést hozhat a lakásépítésekben. Olcsóbban épülhet meg sok, tervezés vagy kivitelezés alatt álló lakóingatlan.
Nem vitatjuk, hogy a követelmények elhalasztása olcsóbbá teszi a kivitelezést. Nem kell hőszivattyút beszerelni, helyette gázkazán kerül az épületbe, mint ahogyan az elmúlt években is történt. Egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat lehet alkalmazni, de kinek lesz ez jó?
A közel nulla energetikai követelményt ez év elejétől kellett volna alkalmazni a lakások építésében. A gyakran változó építési jogszabályok világában ez nem egy hirtelen jött ötlet volt: öt éve lépésről-lépésre történt a szigorítás, ennyi ideje volt építtetőnek, tervezőnek, kivitelezőnek felkészülni a változásra.
A koronavírus-járvány közbeszólt, és tavaly talán lelassította az építések egy részét. Azok kerültek bajba, akik még a régi előírások alapján építkeztek, s ennek megfelelően 2020 végéig használatba kellett volna venniük az épületet. Fennállt a veszély, hogy ha ez nem történik meg december 31-ig, akkor a korábbi előírások alapján épült házat 2021-ben már nem lehet használatba venni. Erre a hatályos jogszabályok nem adtak lehetőséget. Sokan erejüket megfeszítve igyekeztek befejezni a kivitelezést még 2020-ban.
December végén a kormány egy váratlan döntéssel fél évre kitolta a követelmények szigorítását. Legrosszabbul így azok jártak, akik jogkövető módon ragaszkodtak a 2020-as befejezéshez és erejükön felül elvégezték a munkákat. Szokás szerint azoknak hullott ölükbe a kedvezmény, akik abban bíztak, hogy „majd csak történik valami“. Történt: december 30-án a 7/2006-os TNM rendelet kiegészült azzal, hogy a korábbi szabályok szerint tervezett lakóépületeknél 2021. június 30. előtti használatbavétel esetén nem kell vizsgálni a közel nullás követelmények meglétét. Azaz befejezhető a régi szabályok szerint készülő épület.
Ez a módosítás valódi segítséget nyújtott azoknak, akik a járvány vagy a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt nem tudták időben befejezni az építést. A módosítás nem adott általános felmentést a szabály alkalmazása alól, nem lépett vissza, csak adott egy kiskaput azoknak, akik sokszor önhibájukon kívül kicsúsztak egy határidőből. Ez egy pozitív, hasznos intézkedés volt.
Március 10-én viszont megjelent a 13/2021 ITM rendelet, amely a közel nullás követelmények érvényesítését 2022. június 30-ig kitolta. Azóta ezt a rendeletet több hasonló tárgyú is követte: a haladékot átvezették valamennyi ide tartozó építési jogszabályon.
A két haladék egymástól teljesen eltérő megközelítésű. A decemberben adott fél év valóban csak azoknak az építményeknek a befejezésére vonatkozott, melyeket 2020-ban akartak használatba venni, csak valamiért nem sikerült tartani a határidőket. A márciusban megadott plusz egy év egészen más. Nemcsak a későkre érvényes, hanem minden építkezőre. Gyakorlatilag visszaállították az energetikai követelményrendszert a „régi“, 2020-ban érvényes szintre. Ez a majdnem másfél év haladék lehetőséget ad arra is, hogy áttervezzenek eredetileg korszerűbbre tervezett épületet, vagy eleve alacsonyabb követelményszinttel számoljanak most induló családiház-építési projektekben. Ennek okára azonban nem kapunk választ. Évekkel ezelőtt elhatározott energetikai célokat dobunk félre némi anyagi előnyért cserébe, ami a most beruházó építtetőknek szól. Mintha a korábban szigorúbb szabályokat hozó állam megpróbálna összekacsintani az építtetőkkel, hogy az EU miatt ugyan szigorítottunk az előírásokon, de magunk sem gondoljuk komolyan.
Egy olvasónkat például egy két ütemben épülő, kétszer 12 lakásos társasház építése kapcsán érinti a változás. Az eredeti műszaki leírás a közel nulla energetikai követelményekre készült, így kapták meg az építési engedélyt. A járvány ugyan nem korlátozza a kivitelezést, de ha lehet, miért ne építenének olcsóbban? Most megpróbálják áttervezni az épületeket. Az első ütemnél még idén lenne a használatbavétel, ám a második ütem is befejeződik jövő június végéig. A rendelet hatálya rájuk is vonatkozik, így semmi akadálya nincs annak, hogy ez alatt a majdnem másfél év alatt még módosítsák a terveket és kihagyják a hőszivattyút.
Ne feledkezzünk meg a kivitelezői oldalról sem. A kormánynak ez az intézkedése ellehetetlenítette mindazokat a vállalkozásokat, amelyek a szigorításra tudatosan készülve olyan termékeket, berendezéseket forgalmaznak, gyártanak, szerelnek, ami a közel nullás előírások teljesítéséhez szükséges (pl. hőszivattyú). A kisvállalkozások támogatása jegyében a kormány kihúzta a lábuk alól a talajt. Bár a vonatkozó rendelet megengedi (!), hogy az új építésű lakások kedvezőbb besorolás szerint épüljenek és teljesítsék a közel nullás elvárásokat, nincs túl sok illúziónk ezzel kapcsolatban. Amit nem kötelező teljesíteni, azt ki fogják húzni a tervek nagy részéből. Most másfél évre így parkolópályára kerülhetnek az erre szakosodó vállalkozások.
Nem kötelező a gépi szellőzés- javították a jogszabályt
Év elején került be az energetikai rendeletbe egy olyan pont, ami kötelezővé tette a hővisszanyerős gépi szellőzést minden épületben. Legalábbis ez volt az általános értelmezése a furcsán megfogalmazott szövegnek, bár a szakmán belül is éles vita volt arról, hogy végül is kötelező-e vagy sem a légtechnika.
Hosszú hallgatás után végül nem állásfoglalás született, hanem a jogszabályt módosították. Az új szöveg szerint nem kötelező a hővisszanyerős szellőzőrendszer, de ahol van, ott nem lehet figyelembe venni az ablaknyitást a friss levegő utánpótlás számításánál.
Forrás: 114/2021 kormányrendelet
Nagy Csaba
