KSH: nagyon kevés lakás épül

Rendkívül alacsony a használatba vett új lakások száma, és a folyamatban lévő építkezések sem úgy növekednek, ahogyan szükség lenne rá – olvashatjuk a statisztikai hivatal negyedéves jelentésében.

Május elején adta ki a KSH az első negyedévre vonatkozó adatokat. Eszerint 2022 első három hónapjában 4.528 új lakást adtak át. Ez negyedével kevesebb, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. A csökkenés részben a járványnak köszönhető, de az is valószínű, hogy az emelkedő árak miatt jóval kevesebben döntöttek úgy tavaly, hogy belevágnak az építkezésbe. Ezt az is igazolja, hogy főleg a magánszemélyek építései estek vissza. Most már az új lakások háromnegyedét, pontosan 73%-át vállalkozások építik, a magánszemélyek építései pedig 25%-ot tesznek ki (a maradék 2%-ba tartoznak például az önkormányzati bérlakások).

Az adatokból az is kiolvasható, hogy jelentősen torzul a lakáspiac. Újonnan épülő lakásokkal főleg a fővárosban találkozhatunk. Itt alig 10%-os a visszaesés 2021-hez képest. A megyei jogú városban viszont már 38, a kisebb városokban pedig 43 százalékos a különbség. Az értékesíteni kívánt lakásokat inkább a nagyobb településekre tervezik a beruházók. Érdekes, hogy míg a fővárosban viszonylag kicsi a visszaesés, addig a város környékén már sokkal súlyosabb a helyzet. A megyék között szinte Pest megyében csökkent legjobban az építési kedv, itt 42%-kal kevesebb lakás épült fel, mint egy évvel ezelőtt.

Tartós visszaesésre azonban talán nem kell számítanunk. A folyamatban lévő építések száma növekszik. Ezt a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma mutatja meg. Az első negyedévre ez 8.001, ami jelentősen magasabb az előző évi tervezett építések számánál (2021-ben 6.946 volt az első negyedévben). Sajnos azonban ez is aránytalan: a tervezett lakások nagy része Budapesten fog felépülni. A megyei jogú városokban még a tavalyi nagyon alacsony számokhoz képest is jelentős a visszaesés: 27%-kal kevesebb  új lakás építését tervezik, mint 2021-ben. A kisebb városokban viszont alig van változás 2021-hez képest. Márpedig a 2021-es is alacsonyabb a korábbi adatoknál: a járvány előtt, 2018-ban és 2019-ben majdnem 10 ezer új építés kezdődött az első negyedévben.

Az elemzők reakciója

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató intézet elemzője szerint kellemetlen meglepetés, hogy a tavalyi negyedik negyedévi alacsonyabb lakásépítésszám, amit a kivitelezési munkák csúszásának tulajdonítottak, nem járt egy magasabb átadási hullámmal az idei első negyedévben. Arra is kitért, hogy az építőipari termelői árak folyamatosan emelkednek, ami drágítja az építkezéseket, és az építőipar hosszú ideje küzd a munkaerőhiánnyal is. Mindezek visszafogják az ágazat teljesítményét, így a lakásépítések számát is. Ugyanakkor kiemelte, a lakásépítési kedv továbbra is erős, ezt mutatja, hogy emelkedett a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2016 eleje óta kiadott lakásépítési engedélyek száma 201 896, míg az átadások száma 115 836 volt. Azaz 86 060-nal több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás végül megépült! Ez tükrözi a kivitelezések jelentős csúszását. Az elemző szerint lakásépítések továbbra is elmaradnak a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a belföldi lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A magyarországi lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

Forrás: MTI

N. Cs., D.Cs.