Lehetek-e nulla forintért műszaki vezető?

Elvállalhat-e valaki egy műszaki vezetői, műszaki ellenőri megbízást, ha ismerőse kéri fel a feladatra és szívességből nem akar pénzt kérni a munkájáért? Kell-e adózni az ingyenes szolgáltatás után, és kell-e valahogy adminisztrálni ezt a szívességi munkavégzést? 

Műszaki vezetőt és ellenőrt alkalmazottként is foglalkoztathatunk, sok vállalkozás azonban külsősöket kér fel az ilyen munkákra. Olvasónk is külsősként vállalná a megbízást. Vállalkozása nincs, alkalmazottként dolgozik, s nem is akar pénzt kérni ezért a szívességért. De vajon szerződhet-e ilyen feltételekkel?

Alkalmazottként nem tehetjük meg

Az nem jó megoldás, hogy olvasónk elmegy alkalmazottnak ahhoz, akinél szívességből femüzne. Alkalmazottként ugyanis nem dolgozhatunk nulla forintért, még szívességből sem. A munka törvénykönyve szerint a munkáltatóval szembeni alapkövetelmény, hogy munkabért fizet. Munkaszerződést tehát nem lehet nulla forinttal megkötni, mert akkor a munkaadó nem tudja teljesíteni a törvényi kötelezettségét. 

Felmerülhet megoldásként, hogy akkor kössünk egy jelképes összegű munkaszerződést: vállalja el az illető a munkát havi száz forintért. Ez majdnem olyan, mintha ingyen lenne, mégis megnevezzük benne a munkabér összegét, tehát teljesítjük a feltételt. Sajnos ez sem jó megoldás. A munkabérnek ugyanis legalább az érvényes minimálbért vagy garantált bérminimumot el kell érnie. Természetesen arányosítva, így ha valaki havi 10 órás munkaviszonyra szerződik, akkor legalább a 10 órára szóló minimálbért meg kell kapnia. A legkisebb adható órabér 2021-ben 963 forint, legalább ezt az összeget el kell érnie a szerződéses bérnek is.

Ingyenes megbízási szerződés – ezt a törvény is ismeri

Működő megoldás lehet, ha nem munkaviszonyba megyünk, hanem megbízási szerződést kötünk azzal, akihez szívességbe megyünk dolgozni. A megbízás már polgári jogi viszony, ott nem köti a megbízás ellenértékét a minimálbérhez a törvény. Sőt, a polgári törvénykönyv kifejezetten tartalmazza is az ingyenes megbízási szerződés lehetőségét (2013. évi V. tv. 6:280 §). 

Az ingyenes megbízási szerződés lehetőségét kell alkalmazni például a családtagok munkavégzésére, vagy bármilyen szívességi munkára, amiért tényleg nem jár semmilyen fizetség. A „semmilyen“ fizetséget nagyon komolyan kell érteni, a NAV ezt komolyan ellenőrizi. Az adóhatóságnak az a célja, hogy a tényleges szívességi munkákat el tudja különíteni a feketemunkától. A névleg ingyenesen, valójában zsebbe fizetve honorált tevékenységeket akarják megkülönböztetni. 

Ha a munkavégző bármilyen juttatást kap, akkor már nem beszélhetünk ingyenes munkáról. Itt nemcsak pénzről lehet szó, hanem bármilyen más ellenértékről is, amit csak ő kap meg. Ha azt mondjuk, hogy te leszel szívességből a műszaki vezetőm, én meg lebetonozom a kocsibejáródat, akkor ez már nem ingyenes szerződés. A segítő semmiféle pénzre átszámítható, pénzben kifejezhető értéket nem fogadhat el a megbízótól.

Ingyenes munka vállalkozóként

Vállalkozóként is végezhetünk más számára ingyenes munkát. Nem nagy meglepetés, hogy ennek is megvannak a maga buktatói, főleg, ha a vállalkozó elszámolja az áfát is. A NAV szerint ilyen esetben ő az ingyen nyújtott munka után is levonja az adót, hiszen nem nagyon tudja elkülöníteni például az ingyenes szolgáltatásra eső áramdíjat és egyéb irodai költségeket.

Vállalkozóként meg kell különböztetni egymástól a magáncélú és az üzleti érdekből tett szívességet. Ha üzleti érdekből teszünk szívességet, akkor annak költségei egyszerű céges költséget jelentenek. Ez lehet egy üzletpolitikai célú akció – például kezdő szolgáltató ingyen vállalja az első ügyfelét. Elszámolhatja az összes költségét a vállalkozás érdekében.

Más a helyzet, ha magáncélra nyújtunk szolgáltatást. Ha a műszaki szolgáltatásokat nyújtó iroda vezetője egy barátjának vállalja ingyen a műszaki ellenőri szolgáltatást, az magáncélú szívességnek minősül. Ezt már bonyolultabb elszámolni. Igaz, hogy a megrendelő barát nem fizet semmit a szolgáltatásért, de áfát kell fizetni az ingyen nyújtott munka után is, ha annak költségeire is levonták az adót. (Az áfatörvény 14.§ 2. bekezdése rendelkezik egyértelműen erről a helyzetről. Eszerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére nyújt ingyenes szolgáltatást.) Nyilván az iroda tulajdonosa akkor is elszámolja az üzemanyagot, a saját fizetését, a telefonhasználatot, amikor a barátjának segít. Így viszont az ingyen végzett szolgáltatást saját cégén belül úgy kell elszámolnia, mintha pénzért nyújtotta volna.

Ez az elszámolás nem egyszerű. Meg kell valahogyan határozni az ingyenes munka értékét, amit az áfatörvény alapján az önköltség kiszámításával tehetünk meg. (Az áfatörvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy az adóalap az az érték, mely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. áfatörvény 69.§). Vagyis önköltségszámítást kell csinálni: összegezni kell, hogy a szolgáltatás teljesítése során a vállalkozásnak mennyi költsége keletkezett (autó használat költsége, telefon, internet, iroda stb.).

Számlázzuk-e az ingyenes szolgáltatást? 

A számlázás kötelezettsége a gazdasági ügylet megvalósulásához kötődik, nem pedig az értékéhez. Így a nulla forintos ügyletek után is kell számlát írni, hiszen a gazdasági esemény megvalósult. Ügyeljünk erre a lépésre, több hibalehetőség is van!

Például soha ne írjunk egyforintos vagy nulla forintos számlát! Nyilvánvalóan nem nulla forint értékű a szolgáltatás, amit elvégzünk, csak nem kérjük el érte a valós árat. A nullával hamis számlát állítanánk ki a szívességi szolgáltatásról. Ha áfát kell fizetnünk, akkor ez adóelkerülés is lenne egyben, hiszen a nulla forintnak nincs áfája sem.

A számlán a szolgáltatásnak azt a költségét kell árként feltüntetni, ami a teljesítés érdekében kiadásként felmerült, tehát az önköltségünket. Erre kell felszámítani az áfát is. Továbbá a számlának tartalmaznia kell, hogy ki fogja az áfát megfizetni. Erről a két félnek meg kell állapodnia. Ha nem írjuk rá, akkor az ingyenes szolgáltatást igénybe vevő félnek kell kifizetni az áfát.

A számlát tehát valós önköltségen kell kiállítani, majd rá kell írni például azt, hogy „ingyenes szolgáltatás – pénzügyi teljesítést nem igényel“. Mindenképpen jelezni kell, hogy a számla ingyenes szolgáltatást tartalmaz és hogy melyik félnek kell az áfát befizetnie.

Nagy Csaba