Lépést tud-e tartani az informatika az építésügyi jogszabályokkal?

Ha megkérdezzük az építészeket, hogy mi a legnagyobb veszély, ami rájuk leselkedik, jó eséllyel azt fogják mondani, hogy az, hogy az általuk tervezett épület nem felel meg az építési jogszabályoknak. Ennek ugyanis nagyon csúfos következményei lehetnek: súlyos, milliós bírságok vagy akár bontási kötelezés is. Márpedig az építési jogszabályok (túl) gyorsan változnak, ember legyen a talpán, aki követni tudja őket. Mi lenne, ha lenne egy olyan program, ami ellenőrizné ezeket helyettünk?  

Egy tervezésnél rengeteg olyan szabályt kell betartani, amiről az OTÉK rendelkezik. Pl. hogy az építmény hol helyezkedhet el a telken belül, vagy a bevilágítás kapcsán milyen szabályoknak kell megfelelni. Ezeket a szabályokat könnyű megszegni akaratlanul is, annak pedig sok esetben beláthatatlan következményei lehetnek. Jó lenne tehát egy automatizált ellenőrzés, egy program, ami ellenőrzi, hogy a terv megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. E cél érdekében vágott neki az Opinion Builders Kft. építészmérnök és jogász csapata a munkának, hogy megvizsgálják az OTÉK digitalizálhatóságát.

Beépíthető-e a jogszabály egy programba?

– Amikor hozzáláttunk, kérdéses volt számunkra, hogy a jogszabály mekkora hányadát lehet majd digitalizálni, illetve egyáltalán van-e olyan része, amit lehet – ismertette a szakértő. – A projekt során aztán kialakult, hogy milyen módszerekkel lehet az OTÉK-nak vagy más jogszabálynak való megfelelést vizsgálni. Ezeket teszteltük is. A teljes OTÉK-ot még nem digitalizálták, erre nem volt lehetőség, hiszen ahhoz nagyságrendekkel több befektetés szükséges, mint ami a rendelkezésünkre állt, és ez egy kis költségvetésű projekt volt. Viszont arra válaszokat kaptunk, hogy milyen szinten van rá lehetőség, és melyek azok a módszerek, amelyekkel meg lehet ezt valósítani – fűzte hozzá a csapat jogásza. Egy épületnek persze nemcsak az OTÉK-nak kell megfelelnie, hanem egy jogszabálycsomagnak, amibe a tűzvédelem, akadálymentesítés, helyi építési szabályok és sok minden más is beletartozik. Ezzel a módszertannal a többi szabály is vizsgálható lenne. 

A tanulmány azzal is foglalkozik, hogy ha nem volt vizsgálható egy jogszabályhely, akkor miért nem. Például túl általános a megfogalmazás: “férjen ki egy ember a nyíláson”, ilyet nem tud vizsgálni a modell, ide számokat, határértékeket kell rendelni. Az is gondot okoz, ha túl sok kivétel van, vagy más a jogszabályokra történő hivatkozás. Ezek pici módosítással vagy kicsit konkrétabb megfogalmazással digitalizálhatóvá válhatnának. Ezért fontos lenne a jogalkotókkal is leülni, hogy a jogszabályok megfogalmazása olyan legyen, hogy azt minél egyszerűbben lehessen digitalizálni.

– Nem tartom rugalmatlannak a magyar építésügyi szabályozást. Ezt az is tükrözi, hogy az OTÉK állandóan változik, nagyon nehéz is követni, mert folyamatosan módosítják a kor igényeinek megfelelően. Például amikor bejöttek az elektromos töltésű autók meg kellett határozni, hogy azoknak kell vagy nem kell parkolóhelyet kialakítani.

Az állami törekvésben benne van, hogy gyorsuljon a folyamat, ezért vezették be például az egyszerű bejelentéses eljárást. A csapat célja is ez, hogy az engedélyezést gyorsabban, kevesebb munkával lehessen lefolytatni, és akár már a tervezés során a mérnökök kapjanak egy visszajelzést, hogy a jogszabályi előírásoknak meg fognak-e felelni vagy sem, azáltal is gyorsítva és egyszerűsítve a munkát.

Hogy néz ki az ellenőrzés?

A tervezők nagy része Graphisoft Archicaddel dolgozik, többnyire 3D-ben: a 2D-s tervekből a program 3D-s modellt épít, amit forgatni lehet, amiből látványterveket és metszeteket lehet készíteni. Ezt a modellt el lehet menteni úgy is, hogy más programmal dolgozó szakági tervezők vagy a kivitelezők is használni tudják. Ehhez az Archicadben készült modellt a tervezők kimentik IFC kiterjesztésben. (Itthon jellemzően Archicaddel dolgoznak a tervezők, de aki pl. Revitet használ, az is tud IFC fájlokat kimenteni.)

A csapat ezt a modellt tudja egy ún. Solibri Office nevű programban ellenőrizni. – Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha mi megkapunk egy modellt, amit Archicadben készítettek a tervezők és megfelelően van modellezve, akkor azon le lehet futtatni ezeket a vizsgálatokat – mondta a szakember. – A 3D-s modellek használata egyre jobban terjed Magyarországon is, hamarosan minden projekten alapkövetelmény lesz. Nekünk a bemeneti adat a 3D-s modell, mi ezt vizsgáltuk jogszabály-megfelelés szempontjából. A 2D rajzokkal nem foglalkoztunk.

Az építészeknek és a hatóságnak is jó lenne

A mérnökök azzal láttak hozzá a projektnek, hogy kifejlesztenek egy szolgáltatást, amit igénybe vehetnek a tervezők, és ami megvizsgálja, hogy az OTÉK előírásainak megfelel-e a tervük. Eredeti elképzelésük tehát az volt, hogy a tervezési csomagot ők nézik át. Hosszú távon benne van, hogy önellenőrzési rendszer épül fel, vagyis a tervezők önállóan is el tudják végezni az ellenőrzést.

A másik felhasználói csoport a hatóság lehetne. – A jelenlegi engedélyezési eljárás 2D alapú, és főleg kézi módszereket használ. Az egésznek az lenne a hosszú távú célja, hogy az engedélyezés ne csak 2D terv alapján történjen, hanem ott is jelenjen meg a 3D-s BIM modell. Azon ne múljon semmi, hogy egy építéshatósági ügyintéző milyen, mennyi tapasztalattal rendelkezik és mit ellenőriz le.

Ám míg a tervezői oldalon nincs szükség plusz informatikai háttérre és tudásra – az adott –, a hatósági oldal informatikai ellátása sokkal nehézkesebb. Ott informatikai fejlesztésre lesz szükség hardver és szoftver oldalon is, és oktatás is kell.

Külföldön már előbbre járnak

Néhány országban az állam biztosít egy önellenőrzési felületet a tervezőknek. Olyan megoldás is van, ahol az engedélynek való megfelelés ellenőrzését piaci szereplőkre bíznák, pl. Hollandiában. Egyelőre még itt is csak tervezési fázisban tartanak de a terv az, hogy egy piaci szereplőnek adnák ki a feladatot, az ellenőrizne minden tervet, amiért vagy a tervező vagy az állam fizethetne. Sok megoldás elképzelhető, nehéz megmondani, hogy nálunk hogyan fog alakulni.

Nemzetközi példák már vannak, de nagyjából mindenhol teszt üzemmódban működik ez a dolog. Szingapúrban a 2000-es évektől már működik a digitális engedélyezés, Észtország és az Egyesült Királyság is eléggé előre jár ebben a folyamatban. Helsinkiben például a városról “digital twin” (digitális iker) is készült. Ezekhez a hétköznapi emberek, lakók is hozzáférhetnek és véleményezhetnek egy-egy fejlesztést. Meg kell még említeni Dubai-t is, ahol már modellszinten működik a digitális engedélyezési eljárás. Az Opinion Builders Kft. által kifejlesztett know-how-nak köszönhetően hazánk is újabb lépést tett a digitalizáció irányába az építészeti tervezés területén.

Kis Zsuzsanna