Csökken a szociális hozzájárulási adó, később kell benyújtani a céges beszámolókat és a társasági adó bevallását is. A fizetés nélküli szabadságra kerülőknek megmarad a betegbiztosításuk. A bértámogatást pedig már a napi 2 órában foglalkoztatott dolgozók után is megkaphatjuk – ezek a legfontosabb elemei azoknak a rendeleteknek, amik a kormány által korábban bejelentett intézkedéseket tartalmazzák.
Változott a bértámogatás – már a napi 2 órában foglalkoztatott dolgozók is megkaphatják
Már azelőtt sok kritika érte a kormány bértámogatási rendszerét, mint hogy egyáltalán igényelni lehetett volna. Nagyon kevés olyan vállalkozás volt, amelyik élni tudott volna a lehetőséggel, s a bonyolult feltételek miatt számukra sem volt biztos, hogy megkaphatják a támogatást. Most enyhítettek a feltételeken.
A legfontosabb változás, hogy a támogatást már azok a vállalkozások is igényelhetik, amelyek csak a korábbi munkaidő negyedében foglalkoztatják dolgozóikat. Azaz az eredeti, napi 8 órás munkaidő helyett naponta csak 2 órán át tudnak munkát biztosítani.
Változott a bérszámítás módja is – ez nem mindenkinek jelent jót. A támogatás alapja korábban a távolléti díj volt, most viszont ezt az alapbérre módosították, ami sok esetben alacsonyabb (a távolléti díj része a bérpótlék is, az alapbérbe ez nem tartozik bele). A vendéglátásban dolgozóknál az alapbér részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj címén kapott összegeket is.
Enyhítettek a létszámtartási követelményen is. Az eredeti feltételek azt írták elő, hogy akkor jogosult a vállalkozás a támogatásra, ha fenntartja a korábbi teljes létszámot. Ez most megváltozott, csak a támogatással érintett létszámot kell tartani.
Módosították azt az elvárást is, hogy a korábbi munkaidőnek azt a részét, amire a dolgozó a támogatást kapja, egyéni fejlesztési időnek kell tekinteni. Ebben a fejlesztési időben a dolgozónak a munkahelyén kell tartózkodnia (miközben csak korábbi bére 70 százalékát kapja és konkrét munkát sem végez). Ezt a kötelezettséget most csak akkor kell betartani, ha a mostani munkaidő meghaladja a korábbi munkaidő felét. Ha a fele, vagy ennél rövidebb a megmaradt munkaidő (azaz 8 helyett 4 órás vagy rövidebb), akkor a felek döntése, megállapodása alapján lehet elrendelni ezt az egyéni fejlesztési időt.
Fontos könnyítés még, hogy a támogatás igényléséhez nem kell részletesen bemutatni, hogy a mostani helyzet miért okozott gazdasági nehézséget a vállalkozásnak.
Adófizetés eltolása szeptember 30-ig
A cégek több olyan adó és adóelőleg kifizetését is eltolhatják szeptember 30-ig, aminek szeptember 30. előtt lenne az eredeti határideje. Például a következőket lehet halasztani:
- társasági adó,
- kisvállalati adó,
- helyi iparűzési adó (az előleg fizetése szeptember 15-én lenne esedékes).
A cégeknek május vége helyett szeptember 30-ig kell elkészíteniük a számviteli törvény szerinti éves beszámolójukat, eddig kell azt letétbe helyezni.
Ha úgy mérjük fel, hogy ez az évünk sokkal gyengébb lesz az előzőnél, akkor kérhetjük az iparűzési adó előlegének a csökkentését is. Ez akkor tehető meg, ha az első fizetendő részlet a tavalyi adatok alapján magasabb lenne, mint amennyit most várhatóan egész évre fizetni kellene (pl. felére zsugorodott a vállalkozás árbevétele).
SZÉP Kártya – dupla összeg és nem kell utána szociális hozzájárulási adót fizetni
Emelkedtek a Széchenyi Pihenő Kártyára kedvezményesen utalható keretösszegek, és csökkent az adója is. A keretösszegek az alábbiak szerint változnak:
- a szálláshely alszámlára 225 ezer helyett 400 ezer forint utalható,
- a vendéglátás alszámlára 150 ezer helyett 265 ezer forint,
- a szabadidő alszámlára 75 ezer helyett 135 ezer forint adható béren kívüli juttatásként.
Ennek megfelelően a teljes éves keretösszeg is csaknem duplázódik: korábban évi 450 ezer forint volt adható béren kívül juttatásként, idén 800 ezer forintot kaphatnak az egész éven át foglalkoztatott munkavállalók (költségvetési szervnél 400 ezer forint adható).
További kedvezmény, hogy a kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ez az adókedvezmény azonban csak azokra az összegekre érvényes, amelyeket a munkáltatók június 30-ig átutalnak a dolgozók számlájára. Június 30-ig tehát a feltöltött összeg után csak 15 százalék SZJA-t kell fizetni, mást nem. Utána év végéig marad az emelt összeg, de már szocho és SZJA fizetése mellett.
Nem veszhet el az adózói minősítés
Az adóhatóságot is korlátozzák a rendelkezések. Nem vonhatják vissza a megbízható adózók minősítését a veszélyhelyzet alatt, ha valamilyen adóhátralék vagy adóvégrehajtási eljárás ezt a korábbi szabályok szerint indokolttá tenné. Ez a felmentés a veszélyhelyzet után 30 napig érvényes, illetve a plusz 30 napot magába foglaló negyedévre is alkalmazni kell.
Fizetési halasztás, részletfizetés, adóelengedés
A NAV-nak meg kell adnia a fizetési halasztást vagy engedélyeznie kell a részletfizetést az 5 millió forint alatti adótartozásokra. A halasztás vagy részlet 6 hónapra szólhat, és ez a kedvezmény egy alkalommal vehető igénybe pótlékmentesen. Indoklásra szükség van, be kell mutatni, hogy a könnyítésre tényleg a veszélyhelyzetre visszavezethető fizetési nehézség miatt van szükség.
Lehetőség van az adóhátralék egy részének elengedésére is. A hátralék 20 százalékának, legfeljebb 5 millió forintnak az elengedését kérhetjük, ha igazolni tudjuk, hogy a veszélyhelyzet következményei teljesen ellehetetlenítették a gazdálkodásunkat. Az adómérséklés csak egy adónemre kérhető. A fennmaradó adótartozásra más könnyítést, halasztást már nem lehet kérni. Ez fordítva is igaz: ha a korábban már kaptunk fizetési könnyítést, akkor most nem kérhetjük az adó elengedését.
Egészségügyi jogosultság a fizetés nélküli szabadság alatt
Március óta számos vállalkozás kényszerült arra, hogy végleg elküldje, vagy legalább fizetés nélküli szabadságra küldje dolgozóit. Sajnos a fizetés nélküli szabadság azzal is jár, hogy a munkavállalónak hiába marad meg a munkaviszonya, elveszíti tb-jogosultságát. Ezt azzal lehet megelőzni, ha a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó befizeti a kieső időre az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7.710 forintot. A helyzet megoldásaként a kormány bejelentette, hogy nem fogják elveszíteni egészségbiztosításukat a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók. Sajnos, ez csak részben igaz. Valóban megmarad a dolgozók egészségbiztosítása, de a havi 7.710 forintot behajtják a munkaadóktól. A vállalkozásoknak minden hónap 12. napjáig kell ezt bevallaniuk és befizetniük a dolgozóik után.
Csökken a szociális hozzájárulási adó
A szociális hozzájárulási adó július elsejétől a 17,5 százalék helyett 15,5 százalék lesz minden vállalkozás számára. Nem jelzik, hogy a változás a veszélyhelyzet végéig tartana, úgyhogy ez akár végleges csökkentés is lehet.
A szocho csökkenésével együtt nőtt a kisadózók ellátási alapja is. (Ez számít a kisadózó jövedelmének a nyugdíj, a táppénz és az álláskeresési járadék számításánál.) Most a katát fizető főállású vállalkozó ellátásának alapja 98.100 ezer forint, emelt összegű – havi 75 ezer forintos – adó fizetés esetén 164 ezer forint. Júliustól az ellátás alapja 102, illetve 170 ezer forint lesz.
Csökken a kisvállalati adó
A kiva, azaz a kisvállalati adó az adóalap 12 százaléka. A szocho csökkenése miatt ez is csökken, 11 százalékot kell majd fizetni. Ez az intézkedés jövő januártól lesz hatályos.
Forrás: 140/2020 és 141/2020 kormányrendelet
Nagy Csaba
