Mennyit drágul az építkezés? Segédanyagot készített az ÉVOSZ

Szerződünk egy munkára, ám mire a tényleges kivitelezés elkezdődik, már jelentősen többe kerül minden építőanyag. Igen ám, de mennyivel? Hogyan számolhatjuk ki, hogy a tégla, a szigetelőanyag és az acél külön-külön drágulása nagyjából mennyivel emeli meg a teljes beruházás költségvetését?  Mekkora összeget mondjunk a megbízónak, ha az áremelkedés miatt módosítani szeretnénk a szerződésünket? Az ÉVOSZ közreadott egy módszert az áremelkedések kiszámolására, segítünk értelmezni a képleteket. 

Az építési vállalkozók szövetsége elsősorban a közbeszerzési szerződések módosításához ajánlotta azt a módszertani útmutatót, amit az áremelkedések követésére dolgoztak ki. Használható azonban bármilyen más területen is. Az állammal, önkormányzatokkal kötött szerződések jellemzően nehezebben módosíthatók, mint a magánszemélyekkel kötött megállapodások. Például nem mondhatjuk azt, hogy az anyagot majd az ügyfél vásárolja és csak munkadíjra szerződünk vele. Viszont az áremelkedések kérdését kezelni kell. Egy fél évig, egy évig tartó beruházás során az utolsó hónapok költségeit már hasonlítani is alig lehet a szerződéskor számítottakhoz. Az ÉVOSZ szerint 2021-ben egyes anyagoknál alig 15, másoknál 150 százalékos áremelkedés volt, idén pedig további 15-25 százalék várható. 

Sokszor leírtuk mi is, hogy az áremelkedések kezeléséhez szükség van a szerződések módosítására.

Az a jó megoldás, ha a módosítások nem ötletszerűen történnek. A legjobb, ha már szerződéskötéskor meg tudunk állapodni abban, hogy milyen esetben, milyen módszer szerint számíthatjuk ki a megemelt árakat, ehhez milyen változásokat veszünk figyelembe. Az ÉVOSZ ehhez adott egy segítséget.

Hogyan kéne számolni?

A 15 és a 150 százalékos áremelkedés között óriási a különbség, semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy egy átlagos, valamennyi százalékkal emeljük meg a szerződéskori árakat. Olyan módszert kellett kidolgozni, ami az egyes beruházások közötti különbségeket is képes kezelni. 

A szövetség által készített javaslat így valójában egy képlet lett, aminek segítségével ki tudjuk számolni, hogy hány százalékkal kell emelni. A képletben figyelembe vesszük az egyes anyagfajták árváltozásait, s szabadon határozhatjuk meg azt az időszakot, aminek a változásaival számolnunk kell. Azaz nem egyszerűen egy éves áremelkedéssel számolunk, hanem konkrétan a szerződéskötés és a szerződés módosítása közötti időszak adatait keressük ki.

Első lépés: a költségelemek meghatározása

A képlet használatához szükség van egy kis előzetes munkára. Először is meg kell határozni azokat a tételeket, amiket nem érint az áremelkedés. A növekvő infláció persze előbb-utóbb mindennek módosítja az árát, de van azért mozgásterünk. Viszonylag fix tétel lehet például a bérköltség, annak ellenére, hogy sok szó esik a béremelés kényszeréről is. Egy év eleji béremelést követően azonban év közben jellemzően nem kell ezzel számolnunk, az anyagárak növekedésével azonban igen. Első lépés tehát azoknak a költségelemeknek a meghatározása, amelyeknek a változásával nem kell számolnunk. Ennek a jele legyen a képletben: a.

Súlyozunk

Második lépésként meg kell próbálnunk felosztani a költségeinket különböző csoportokra az alapján, hogy a teljes szerződésen belül mekkora arányt képviselnek. A különböző anyagokat, szolgáltatásokat soroljuk csoportokba: pl. falazóanyagok, vas, szigetelőanyagok, energiaköltség stb. Ezeket a képletben jelöljük b,c,d stb. betűkkel.

Az utolsó csoport az importból beszerzendő árukat tartalmazza. Ezt azért kell külön venni a többitől, mert a forint árfolyam-mozgása is hatással van rá. Ennek legyen a jele: q. 

Az egyes csoportok arányát úgy kell meghatároznunk, hogy az a + b + c + ….  + q együttesen 100%-ot adjon ki. Azaz a teljes szerződött összeget kell felosztanunk az egyes csoportok között.

Jöjjön az áremelkedés!

A következő lépéshez már többet kell számolnunk. Minden egyes csoport összegéhez hozzá kell rendelnünk az áremelkedés mértékét. Ehhez a forrást a statisztikai hivatal adatbázisa adja meg. A KSH honlapján válasszuk ki az Adatok, Kiadványok menüpontot, ezen belül Tájékoztatási adatbázist, majd a Gazdaságstatisztika, Árak, Ipari termelői árak menüpontot. Ebben találjuk a „havi termelői árindex ágazati rendben“ elnevezésű adatsort. (1. kép)

A táblázat használata igényel némi jártasságot. A címre kattintva egy olyan oldalra jutunk, ahol a táblázat tartalmát személyre szabhatjuk. Itt ki kell választanunk előbb az oszlopokban megjelenő adatsort. Ez legyen a „Belföldi értékesítés termelői árindexe“ (2. kép).

Majd bal oldalon, a Lap megjelölésnél kattintunk a lefelé mutató nyílra a részletek kinyitásához (3. kép).

Itt tudjuk az érintett gazdasági ágazatot kiválasztani. Az ÉVOSZ példájában a Fém épületelem gyártása szerepel (a feldolgozóiparon belül találjuk), ez látható a 4. képen.

Végül itt a lista alján véglegesítjük a választást, majd a lap alján kattintsunk a Megjelenít feliratú gombra. 

Az eredmény egy olyan táblázat lesz, ami az egyes hónapok áremelkedését mutatja meg az előző hónaphoz képest a kiválasztott területen. Ne lepődjünk meg, ha először adatok nélküli listát látunk. Lejjebb kell görgetnünk, e területen 2014-ben kezdődött az adatszolgáltatás.

Összesítsük a havi árváltozásokat!

Az adatokat úgy kell használnunk, hogy összegezzük az egyes hónapok áremelkedését a szerződés megkötésétől mostanáig (jelenleg áprilisi az utolsó adat).

Például 2021 októberében kötöttük a szerződést. A példában szereplő fémszerkezetek árváltozását fogjuk összegezni. A táblázat második oszlopa a havi áremelkedést mutatja az előző hónaphoz képest. Az előző havi árat megszorozzuk az árindex értékével. Ha tehát a szerződés hónapja október, akkor azt a hónapot vesszük 100-nak. A novemberi ár 100×0,985, azaz 98,5 lesz. A következő hónap változásához már ezt kell alapul vennünk. A decemberi érték így tehát 98,5×0,977=96,23 lesz. Így haladunk végig az alábbiak szerint.

Az áprilisig rendelkezésre álló adatok szerint tehát a szerződés megkötésétől kezdve a fém épületelemek gyártása nem egészen 3%-ot drágult.

És a végösszeg

Az ÉVOSZ példaként egy egyszerű beruházást mutat, melyben vasat, betonterméket és import anyagokat veszünk figyelembe. A nem emelkedő költségek aránya 70%, a fém 20%, a beton 6%, az eurós import pedig 4%, ami a tűzálló termékek beszerzését takarja. A figyelembe vett időszak ott 2019. január és 2022. március közötti. Ezalatt mindkét fő termékcsoportnál 30%-ot meghaladó volt az áremelkedés. A számított drágulás mértékével kell megszorozni az egyes csoportok arányait.

Tehát:

a – (nem változó árak): 70%

b – vas: aránya 20%, árváltozás 31,6%

c – beton: aránya 6%, árváltozás 36,7%

q –import anyagok: aránya 4%, árfolyam romlása 18%.

A képletet tehát így írjuk fel:

a + b + c + q = árváltozás

Összegekben:

70 + (1,316×20) + (1,367×6) + (1,18×4) = 109,242

A végösszeg tehát 9,242%, ennyivel drágul a teljes beruházásunk az áremelkedésnek köszönhetően. Igaz ugyan, hogy a felhasznált anyagok drágulása 30% feletti, de mivel magas a nem módosuló dolgok aránya, a végösszegben ennél kisebb drágulás mutatható csak ki. 

Az ÉVOSZ segédanyaga innen tölthető le: bit.ly/evosz-keplet.

A képlet alkalmazásával teljesebb képet kaphatunk arról, hogy a jelentős áremelkedések valójában mennyire befolyásolják a munkánkat. Használhatjuk a szerződésmódosítás alátámasztására, de csak saját célra is, hogy lássuk a valódi számokat. A vállalkozás működéséhez mindig szükségünk van arra, hogy működésünkről pontos képet kaphassunk, s ezt nem könnyű elérni a naponta változó árak világában. Ezért hasznos segédanyag egy ilyen összeállítás.

Nagy Csaba