Mennyit fizetünk augusztustól a gázért és a villanyért? Vállalkozói rezsidíjak változásai

Augusztus elsejétől alkalmazzák a szolgáltatók a megnövekedett, új lakossági energiaárakat. És ugyancsak augusztus elsejétől érvényesek a vállalkozói díjfizetés korábban bejelentett újdonságai is, amikre azonban a lakossági változások miatt kevesebb figyelem jutott az elmúlt néhány hétben. Hogyan fizetjük tehát augusztustól a gáz és az elektromos áram díját vállalkozóként? 

Július 22-én hirdette ki a kormány az energiaárak átalakításáról szóló rendeletét, ez alapján fizetjük magánemberként augusztustól a nem “rezsicsökkentett”, emelt áram- és gázárakat, ha többet fogyasztunk, mint a szigorúan meghatározott átlagfogyasztás.

Nekünk vállalkozóként azonban egy másik, június 17-én megjelent rendelet is befolyásolja a leendő gáz- és villanyszámlánkat. Ez is augusztus elsejétől lesz hatályos. A júniusi rendeletben azt határozzák meg, hogy ki jogosult az úgynevezett egyetemes szolgáltatásban való részvételre. Az egyetemesnek nevezett szolgáltatás ebben az esetben gyakorlatilag a rezsicsökkentett árakat jelenti.

Júniusban, az első rendelet megjelenése után még azt gondoltuk, hogy aki ezen a keretén belül marad, az továbbra is kedvezményes energiadíjakat fizet, a többiek pedig csak piaci áron juthatnak gázhoz és áramhoz. Az azóta eltelt egy hónap felülírta ezeket az elvárásokat.

Meddig fizet egy vállalkozás rezsicsökkentett árat?

A júniusi rendelet szerint az egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett azok a mikrovállalkozások lehetnek jogosultak, melyek

– gázból évente 1.489 köbméternél kevesebbet fogyasztanak és óránként 20 köbméter alatti vásárolt kapacitással rendelkeznek

– elektromos áramból évi 4.606 kWh-nál kevesebbet fogyasztanak, továbbá 3×63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkeznek.

A határértékeket napi számítással kell figyelembe venni. Azaz gáz esetén pl. az 1.489 köbmétert elosztják 365-tel, majd felszorozzák az adott számlán szereplő napok számával, így jön ki a havi keret nagysága. 31 napos hónap esetén ez így havi 126,46 köbmétert jelent.

A fenti kategóriákba beleférő mikrovállalkozások tehát a lakossági, kedvezményes áron vásárolhatnak energiát. Tisztáznunk kell, ki számít mikrovállalkozónak: ebbe a körbe azok a vállalkozások kerülhetnek be, melyeknek a létszáma kevesebb mint 10 fő, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege pedig kevesebb mint 2 millió euró (a 10 fős vállalkozás már kisvállalkozásnak számít).

Ahogy látjuk, ezek a határértékek alaposan eltérnek az egy hónappal később kialakított lakossági keretektől.

Gáz: alacsonyabb a határ, és itt is hétszeres a piaci ár 

A kedvezményesen elhasználható gázmennyiség vállalkozóknál 1.489 köbméter, lakosságnál 1.729 köbméter. A mikrovállalkozások tehát 1.489 köbméterig a korábbi, kedvezményes lakossági gázárat fizetik, fölötte viszont nem a drágított lakossági piaci árat, hanem a szolgáltató által meghirdetett piaci árat kell megfizetniük. Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-nek ezt a versenypiaci árat a honlapján meg kell jelentetnie. Első alkalommal ez július 29-én történt meg, ma ezeket az árakat kell alkalmazni. Ezek a piaci árak jelenleg egy kicsivel magasabbak a lakossági piaci áraknál. A lakossági fogyasztó a határérték fölött szep­tember végéig bruttó 21,416 Ft-ot fizet 1 MJ-ra, míg a szolgáltató által kiadott piaci ár jelenleg nettó 17,324 Ft/MJ, ami áfával növelve 22 Ft/MJ-t jelent.

Összességében azonban azt kell látnunk, hogy a lakossági fogyasztó 1.729 köbméter alatt fizet kedvezményes díjat, a mikrovállalkozás pedig 1.489 köbméter alatt. Fölötte nagyjából a korábbi díj hétszeresét kell kifizetni (az MVM díjhirdetése ezen az oldalon érhető el: bit.ly/mvmegyetemes).

Áram: a vállalkozások többet fogyaszthatnak rezsicsökkentett áron, de jóval többet fizetnek a határ felett

Villamos energiát a júniusi rendelet szerint mikrovállalkozóként 4.606 kWh-ig fogyaszthatnánk kedvezményes tarifával. Csakhogy az egy hónappal későbbi lakossági rendelet ennél alacsonyabb keretet határozott meg 2.523 kWh-t. Mikrovállalkozóként sem kell azonban háromféle tarifával számolnunk. A lakossági árakról szóló rendelet ugyanis nem általánosságban az egyetemes szolgáltatásról szól, hanem azon belül kifejezetten a lakossági fogyasztókról. Tehát az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vásárló mikrovállalkozóra ez egyáltalán nem érvényes (a gáznál nem volt ilyen probléma, hiszen a mikronvállalkozói keret alacsonyabb a lakosságinál). A mikrovállalkozó tehát több áramot vásárolhat kedvezményesen, mint a lakossági fogyasztó!

– 4.606 kWh-ig az egyetemes szolgáltatás keretében kedvezményes tarifa érvényes

– 4.606 kWh fölött pedig a szolgáltató által meghatározott piaci árat kell fizetni.

A lakossági fogyasztó tehát 2.523, a vállalkozó 4.606 kWh-ig kapja kedvezményesen a villamos energiát a mai jogszabályok alapján. Elképzelhető, hogy ezt korrigálni fogják, egyelőre azonban nem módosították a júniusi rendeletet.

Az MVM-nek a gázdíjhoz hasonlóan kell kihirdetnie a villamos energia piaci árát is – ezt szintén a fentebb említett weboldalon találjuk meg a hirdetmények között. Ezek már jóval magasabb tételek, mint a lakossági tarifa díjai:

– A1 díjszabás (ez az általános): 106,17 Ft/kWh

– A2 díjszabás (ez a nappali + éjszakai): nappal 118,53, éjjel 87,33 Ft/kWh

– B díjszabás (ez a régi éjszakai áram, a lakosság erre az új tarifa szerint bruttó 62,884 Ft-ot fizet): 97,97 Ft/kWh

– H díjszabás (lakossági fogyasztónál ez nem emelkedett): 102,21 Ft/kW.

A vállalkozói díjakat itt is nettóban közlik, azaz bruttóban számolva pl. A1-ben a lakossági 70,104 forintos tarifával szemben itt már 134,84 forintot kell kifizetni.

Kire érvényesek ezek a tarifák?

A fenti határértékek tehát csakis a mikrovállalkozásokra érvényesek, közülük is csak azokra, amelyek a rendelet megjelenésekor, azaz június 18-án már eleve az egyetemes szolgáltatás keretébe tartoztak, azaz a lakossági díjat fizették. Azok a vállalkozások, amelyek ezen a napon még nem léteztek, vagy nem lakossági díjszabás szerint fizettek, azok csak piaci árakon vásárolhatnak energiát.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a számukra elérhető piaci ár nem ugyanaz lesz, mint amit az említett hirdetményekben láthatunk. A kihirdetett összeg csak az egyetemes szolgáltatáson belül, a határérték feletti fogyasztásra érvényes. A nem egyetemes szolgáltatásban részt vevő vállalkozások teljesen szabadpiaci árat fizetnek: olyan tarifákat, amilyenekre éppen szerződni tudnak. Ez függ attól, hogy a szerződés megkötésekor éppen mekkora a piaci ár, függ a szerződés időtartamától, a vásárolt mennyiségtől egyaránt. Ez teljesen szabad piac, s óriási különbségek lehetnek az egyes szerződések között.

Jegyezzük meg azt is, hogy kit kell vállalkozónak tekintenünk. Olvasóink visszajelzéseiből is látjuk, hogy sokan tartanak attól, hogy ha vállalkozóként otthoni telephellyel működnek, akkor automatikusan a vállalkozói tarifát kell majd fizetniük. Ez nem így van. Itt nem az számít, hogy be van-e jegyezve az adott címre valamilyen vállalkozás, hanem csak az, hogy ki kötötte a gáz- és áramszolgáltatóval a szerződést. Ha a szerződés magánszemély nevén van, akkor lakossági tarifát fizetünk.

Hogyan számolják a határértékeket? 

Az első kormányrendelet semmilyen információt nem tartalmazott arról, hogy a megadott éves határértékeket hogyan fogják majd a napi gyakorlatban számolni. A lakossági tarifák átalakításáról szóló júliusi rendelet is csak a gáz esetében, ott is egy mondattal említi ezt a kérdést. A szöveg így szól: „…az azonos mennyiségről kiállított részszámlákon kívüli egyéb részszámlák esetén az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában rögzített fogyasztási jelleggörbe alapú kedvezmény meghatározást kell alkalmazni.“

Ezt azt jelenti, hogy aki éves leolvasás alapján havi átalányt fizet, annál állandó havi értékeket fognak figyelembe venni. Megnézik a várható éves összes fogyasztást, és ezt mérik az éves keretösszeghez. Ha az éves gázfogyasztás például a keretnél nagyobb, 2000 köbméter, akkor ennek megfelelően osztják el a havi részszámlákat is (valójában nem havi, hanem napi számolás alapján, így az egyes hónapokra eső összegek eltérőek lesznek).

A „jelleggörbe“ azoknál számít, akiknél havi diktálás, bejelentés alapján számlázzák a gázt. Ha húznának egy vonalat, hogy havonta 144 köbméterig szól a kedvezményes mennyiség, akkor nyáron nem használnánk ki a kedvezményt, télen viszont a többszörösét fogyasztanánk. A szolgáltató ezért a hőmérsékleti adatokhoz méri hozzá a havi mennyiségeket. Ezt a jelleggörbét nem a szolgáltató találja ki, hanem a 19/2009 kormányrendelet írja elő (13. sz. melléklet). Eszerint januárra az éves fogyasztás 19,4281%-a esik, ami majdnem 336 köbmétert jelent. Augusztusra viszont csak 0,8877 százalékot lehet számolni, ami ebben az esetben 15,34 köbméter. Havi leolvasás esetén tehát januárban a 335 köbméterre még kedvezményes tarifát fizetünk, augusztusban viszont a 16 köbméterre is emelt díjat fognak számolni.

Nyilatkoznia kell annak, aki nem jogosult a kedvezményes árra

Külön tennivalója van annak a vállalkozásnak, amelyik eddig lakossági árat fizetett, de az új szabály szerint nem jogosult a kedvezményes árra. Ennek a nyilatkozatnak korábban július elseje volt a határideje, de ezt meghosszabbították augusztus 15-éig. Azért kell a nyilatkozat, mert a kedvezményes árra már nem lesz jogosult, nyilatkozat híján pedig piaci árra nem lesz szerződése. Aki nem nyilatkozik, az sem marad szolgáltatás nélkül, ám a tőzsdei árat kell fizetnie, de legalább a kedvezményes lakossági tarifa ötszörösét számolják fel neki.

Aki időben nyilatkozik, az végső menedékes szolgáltatásra lesz jogosult. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a szolgáltató biztosítja a gázt és áramot, amelyik korábban, csak már nem a kedvezményes áron, hanem a már említett hirdetményben szereplő piaci feltételekkel, december 31-ig. Utána a vállalkozás szabadon köthet mással is szerződést.

Nagy Csaba