Mi számít lakásnak, ha kisebb rezsit akarunk fizetni?

Szeptemberben a kormány lehetővé tette, hogy az egy telken belül épült lakások rezsijét úgy fizessük, mintha azok társasházként működnének. Erre hozták létre a korábban nem létező családi fogyasztói közösségek kifejezést. A jegyzőnek kell igazolást kiadnia a lakások számáról, s akkor a kedvezményesen vásárolható gázmennyiséget nem az egy közös fogyasztásmérő alapján, hanem lakásonként vehetjük igénybe. Az elv jó, ám információink szerint sok igényt azért utasítanak vissza, mert az egyes ingatlanok nem felelnek meg a lakásokra előírt feltételeknek. Nézzük, mit kell e rendelet szempontjából lakásnak tekintenünk!

Több olvasónk is megkönnyebbült, amikor nyilvánosságra kerültek a családi fogyasztói közösségekről szóló első hírek. A könnyítés sokak számára hozhat megoldást a túl magas rezsiszámlák ellen. Ha a többgenerációs házak a díjfizetés szempontjából szétválaszthatók külön-külön lakóegységekre, az tömegek számára teszi kifizethetővé a havi számlákat. Éppen ezért megértjük sokak csalódását, amikor kiderült, hogy mennyire apróságokon múlik néha a fogyasztói közösség létrehozása. A kormányrendelet határozott feltételeket írt elő, s ennek nagyon sok lakás nem tud megfelelni. Leginkább azok lehetnek keserűek ezzel kapcsolatban, akiknek az otthona éppen a határon billeg. Például 35 négyzetméter a kis lakrész, de nincs benne 16 négyzetméteres szoba. Többen inkább kivernek most egy falat, egybenyitják a tereket, hogy meg tudjanak felelni a feltételeknek. 

OTÉK szerinti lakás kell

A családi fogyasztói közösségeket létrehozó kormányrendelet a lakás fogalmát az országos építési követelményeket tartalmazó rendeletből, az OTÉK-ből vezette le. Azaz az ingatlanon csak akkor hozhatunk létre ilyen fogyasztói közösséget, ha az egyes épületrészek mind megfelelnek a lakás fogalmának. A fogyasztói közösségek létrehozásának az volt a célja, hogy a többlakásos, legtöbbször több generáció együttélésére épített házakban is családonként élni tudjanak a kedvezményes gázmennyiség vásárlásának a lehetőségével. Ezek az ingatlanok legtöbbször valóban arra születtek, hogy azokban egy család több generációja lakjon együtt. Ezek nem társasházak, legtöbbször az egyes lakóegységek nem is különülnek el egymástól teljes egészében. Ilyen egy beépített tetőtér, ahol a fiatalok az emeleti szobákba költöztek. Vagy egy házrész, amit hozzáépítettek az évek során az eredeti épülethez. Közülük sokra jellemző, hogy bár önállóan élnek benne a családok, mégis vannak közös kapcsolódási pontok. Egy közös előszoba, közös bejárat, a nappaliból megközelíthető külön lakórész stb. Ezek jelentik a fő problémát. Családi fogyasztói közösséggé csak azokat választhatjuk szét, ahol az ingatlan is szétválasztható külön-külön lakásokká. Ahol mindegyik önmagában is teljesíti a feltételeket, van külön bejárata és rendelkezik a lakásokra előírt valamennyi helyiséggel. E feltételek hiánya korábban nem jelentett problémát, hiszen ezeket a lakásokat nem akarták önálló helyrajzi számra venni, nem jelentek meg önálló ingatlanként, lakásként.

Ahogy már jeleztük, a lakások feltételrendszerét az OTÉK írja elő. A 253/1997 kormányrendelet 105. paragrafusára hivatkozunk. Ennek a feltételeit kell betartanunk, ha az egyes lakrészeket szeretnénk önálló lakásként a kisebb rezsi kedvéért elfogadtatni.

Önmagában a lakás nagyságát nem írja elő a rendelet. Azt viszont igen, hogy ha a lakás hasznos alapterülete a 30 négyzetmétert meghaladja, akkor rendelkeznie kell egy legalább 16 négyzetméter alapterületű lakószobával. Fontos előírás, hogy ha a lakószoba közös helyiség a főző és étkező céljára szolgáló helyiséggel, akkor meg kell osztani az alapterületét, a főzésre és étkezésre szolgáló rész nem számítható bele a szoba alapterületébe.

A lakásnak fűthetőnek kell lennie. Valamennyi helyiségben biztosítani kell a megfelelő szellőzést s a természetes világítást. Rendelkeznie kell mindazokkal a helyiségekkel, melyek a pihenést, alvást, otthoni tevékenységek folytatását, a főzést, étkezést, tisztálkodást, mosást, illemhely-használatot, lakhatáshoz szükséges dolgok tárolását biztosítják. Ha tehát nincs konyha vagy fürdőszoba, akkor a háznak ez a lakrésze nem tekinthető önálló lakásnak.

Ahogy korábban is írtuk, kulcsfontosságú feltétel még az önálló megközelíthetőség. Lakásnak csak akkor nevezhetünk valamit, ha az önállóan megközelíthető, bejárata más lakásétól független. Az önálló lakásnak a szabadból vagy legalább egy közös közlekedőből kell nyílnia. Így ha például az emeleti, egyébként önálló lakásnak megfelelő lakrész a közös bejárat utáni szélfogóból, előszobából közelíthető meg, akkor tekinthető önálló rendeltetésűnek, de ha a nappaliból vezet fel a lépcső, akkor már nem.

Ezeknek a feltételeknek sajnos sokan nem tudnak megfelelni. Például építettünk a családi ház kertjébe egy önálló kis ingatlant, melyet korábban a nagyszülők laktak, most meg az önállósuló nagy gyerek költözött oda. A lakrész áll egy kisebb előtérből, egy 3×4 méteres konyhából, 3×4 méteres szobából és mellette van egy WC kézmosóval. Önálló fürdője nincs. Hiába él itt néhány évig egy fiatal vagy fiatal házaspár, ez nem tekinthető önálló lakásnak. Alapterülete valószínűleg eléri a 30 négyzetmétert, de nincs 16 négyzetméteres helyisége, lakószobája. Van WC és kézmosó, de nincs fürdőszoba, így ez sem teljesíti az OTÉK feltételeit. Így ha közös a gázóra, akkor marad a közös gázmennyiség-mérés is, nem lehet szó a családi fogyasztói közösségről.

A jegyzőnek kell igazolni

Ha az ingatlan megfelel az elvárt feltételeknek, még akkor sem vagyunk készen. A fogyasztói közösség akkor jön létre, ha az ehhez szükséges kérelmet beadjuk a jegyzőnek, ő pedig kiadja a lakásszámról szóló hatósági bizonyítványt. Ehhez külön dokumentumokat, például tervrajzot nem kell beküldeni, viszont az önkormányzattól ki fognak jönni egy helyszíni ellenőrzésre. Ennek során megvizsgálják, hogy igazat írtunk-e a kérelemben, rendelkezünk-e valóban az előírt feltételekkel. 

A hatósági bizonyítvány kiadását tehát könnyű elbukni. Elég hozzá egy-két hiányzó négyzetméter, vagy egy hiányzó funkció, például a fürdőszoba. Azt javasoljuk, a folyamat elindítása előtt alaposan nézzék át ezeket a feltételeket. Van, amin lehet változtatni – például valóban két kisszoba összenyitásával máris kialakíthatjuk az előírás szerinti alapterületet. Ne utólag jöjjünk rá, mennyire kevésen múlt, hogy meg tudjuk-e felezni a gázszámlát az előttünk álló fűtési szezonban!

Nagy Csaba