Milliós bírság járhat hamis véleményekért

Hogyan ad fel hirdetést a kezdő vállalkozó, ha nincs elég korábbi ügyfele, akik kedvező beszámolókat írnának a munkájáról? Kitalál saját maga néhány pozitív visszajelzést, hogy a közösségi oldalán máris elégedett ügyfelek beszámolóit találja meg az érdeklődő. Ez a régóta ismerős gyakorlat végre törvényen kívülivé vált: májustól a fogyasztóvédelmi szabályok határozottan tiltják a hamis vevővélemények megjelentetését.

Két évvel ezelőtt elég nagy visszhangot kapott a médiában az úgynevezett Hermina-ügy. Egy lakópark-építésről van szó: a Hermina Bau ingatlanforgalmazó két projektcégen keresztül akkor már évek óta árusította a „Hermina Happy Land“ néven hirdetett passzívházban lévő lakásokat. A forgalmazók azonban nem a lakások valós képét mellékelték a hirdetésekhez, hanem olyan fotókat, amiket valahonnan az internetről töltöttek le. Mellette olyan kijelentések is elhangzottak a reklámokban, amik valódiságát igen nehéz lett volna igazolni. Például a „számlamentesség“ kifejezés, vagy az, hogy itt „Gázszámlát sosem kapsz, a rezsid 4 e forint alatt lesz“. Holott egy terméknek csak olyan tulajdonságait szabad reklámozni, amit igazolni is tudunk. Nem tehetünk olyan kijelentéseket, hogy „ez a legjobb“, csak ha be tudjuk mutatni, hogy pontosan milyen tulajdonságában jobb ez a termék a versenytársainál, és milyen mérés igazolja ennek az állításnak a valódiságát. A Hermina reklámjaiban nem voltak ilyen igazolható kijelentések. Végül a közösségi médiában megjelenő hirdetések alatt meghamisították a vevői véleményeket is. Gondosan kitöröltek minden negatív kommentet, és csak a lakóparkot dicsérő hozzászólásokat engedték megjelenni. A cégnek ez a magatartása végül 3,5 millió forintba került. Ez elhanyagolható ugyan akár csak egy lakás árához képest is, de ez volt akkor a maximum, amit ilyen vétségért a Gazdasági Versenyhivatal kiszabhatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.

A Hermina Bau esete nagyon jól megmutatja, hogy mennyire ügyelnie kell egy vállalkozásnak a hirdetéseiben és más, nyilvános felületeken tett állításaira. Nem hazudhatunk, nem mondhatunk nagyot csak úgy. Ezek az elvek nem térnek el az alapján, hogy kicsi vagy nagy üzletről van-e szó. 

A fogyasztói vélemények kora

Az elmúlt években a hirdetők egyre nagyobb mértékben fordultak az internet felé, s költöttek milliárdokat a közösségi médiafelületek használatára is. A korábbi hirdetésekhez képest itt megjelent egy új elem: maga a fogyasztó. A tájékozódásban néha sokkal fontosabb, hogy mit mondanak a vállalkozásról, termékről más vásárlók, mint az, amit maga a cég közölni akar. Ezt persze felismerték a hirdetők is, s egyre inkább maguk gondoskodnak arról, hogy ezek a vélemények számukra kedvezőek legyenek. Az egyik módszer éppen az, amit a Hermina Bau is alkalmazott: egyszerűen eltüntetik a számukra kellemetlen bejegyzéseket. A másik módszer még erőteljesebb: a hirdető hamis profilokat alkot, hamis vevővéleményekkel írja tele az oldalát, lelkes kommentekben dicsérve saját portékáját.

Szigorítottak a fogyasztóvédelmen

Ezek a megtévesztő jelenségek mára már olyan jelentős hatásúak lettek, hogy a jogalkotók is kénytelenek voltak beavatkozni. Az EU már évek óta foglalkozik a fogyasztóvédelmi szabályok szigorításával, éppen annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a hamis állításokat, a megtévesztő, véleménynek álcázott reklámokat. Már 3 éve, hogy az EU Parlament el is fogadta az új fogyasztóvédelmi javaslatot. A szabályok életbe léptetésére 3 évet adtak, most 2022. május 28-tól kell alkalmazni az új előírásokat.

Magyarországon ezek az új fogyasztóvédelmi rendelkezések még 2020 őszén születtek meg: készült egy törvénymódosítás, és megjelent egy kapcsolódó miniszteri rendelet is hozzá. Akkor írt ugyan a sajtó a változásokról, a híreket azonban sokkal inkább a járvány kötötte le.

A kamu vevővélemény is a fogyasztók megtévesztése

Az eddig is meglévő fogyasztóvédelmi törvény szerint például megtévesztőnek számít az a gyakorlat, amikor a kereskedő a terméknek valamilyen jelentős tulajdonságát elhallgatja, elrejti vagy homályos, érthetetlen, félrevezető módon közli az érdeklődőkkel. Májustól az egyik újdonság az, hogy a vevővéleményeket is ilyen jelentős tulajdonságként kell kezelnünk. Ha a vállalkozás fogyasztói értékeléseket mutat be, vagy tesz hozzáférhetővé – akár csak egy közösségi oldalon olvasható komment formájában – , akkor az érdeklődőknek joguk van tudni, hogy a vélemény írója a terméket ténylegesen használja-e vagy nem. Ha ebben félrevezetjük az olvasót, akkor egy jelentős információt torzítunk el, azaz megtévesztjük a leendő vásárlót. Ugyanígy megtévesztés az is, ha önkényesen eltüntetjük a negatív értékeléseket.

Ezzel a változással a kamu vevővélemények közlése büntethetővé válik, a bírság pedig akár 500 millió forint is lehet (100 milliós éves bevételt meghaladó vállalkozás esetén). Még egy kisvállalkozás is 500 ezer forintra bírságolható a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése esetén. 

Akció: fel kell tüntetni a korábbi árat, mármint az igazit…

Ugyancsak május 28-án jelent meg egy miniszteri rendelet is, ami az árak feltüntetését szabályozza (48/2020 ITM rendelet). Ennek a hamis akciók eltüntetésében lesz nagy szerepe. Ismerjük mindannyian a jellemző kereskedői gyakorlatot. Mit csinál, aki nem tudja eladni eredeti áron a termékét? A 100 ezer forintos eredeti ár fölé odaírja áthúzva, hogy 140 ezer, így máris „leárazta“ 40 ezerrel az eddig nyakán ragadt tévét vagy mosógépet. A jövőben ez a módszer is büntethető lesz. A rendelet szerint árcsökkentés esetén kötelező megjelölni a vállalkozás által korábban használt normál árat. Ezt eddig is illett csinálni, de jogszabály még nem tartalmazta kötelező előírásként. Ami igazán újdonság, az a korábbi ár pontos megfogalmazása. A rendelet szerint korábbi árként az árcsökkenés kezdetét megelőző, legalább 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat kell feltüntetni. Ha a termék még új, 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor az utolsó 15 napos időszakot kell figyelembe venni. Ha pedig folyamatosan csökken az ár, akkor az első árcsökkenés előtti árat kell korábbiként megjelölni. Mindez minden termékre érvényes, kivéve a romlandó árut, vagy azokat, melyek minőségüket csak rövid ideig őrzik meg. Természetesen ingatlanhirdetésekben is ezek alapján kell eljárni.

A hirdetésekben szereplő állítások valódiságára eddig is ügyelnünk kellett. Újdonságként most a véleményként feltüntetett állítások valódiságára kell sokkal jobban odafigyelnünk. Nem tehetjük meg, hogy kicsit „feljavítjuk“ a vállalkozásunkról alkotott képet, vagy hogy kellő számú valódi vélemény hiányában magunk hozunk létre néhány kedvező beszámolót – legyen szó akár bútorkészítésről, akár új lakások eladásáról. Arra is számíthatunk, hogy a változó jogszabályok miatt a fogyasztóvédelmi hatóság idén fokozottabban fogja ellenőrizni ezeket az állításokat, hiszen most már jogalapjuk is lesz a megtévesztő hirdetésekkel szembeni fellépésre.

Nagy Csaba