Mire kötelez az árajánlat?

Mindenképpen szerződnünk kell azzal, akinek árajánlatot adtunk? Akkor is, ha már inkább nem vállalnánk el a munkát? 

Problémák az árajánlat-adásokkal 

Néha olyanok vagyunk, mint egy ajánlatíró kisiparos. Vannak időszakok, amikor 10-15 kiadott ajánlatból csak egy megrendelés születik. Tehát megírunk 10-15 ajánlatot, egyelőre nulla eredménnyel. Aztán szerzünk egy nagyobb megbízást, ami egy időre éppen elég munkát jelent. Ekkor azonban jelentkezik valaki, akinek korábban ajánlatot adtunk, és azt akarja, hogy most rögtön teljesítsük a vállalást. Még gyakoribb probléma, hogy olyan hosszú idő telt már el az ajánlatírás és a megrendelés között, hogy alaposan megváltoztak a körülmények. Nőttek az anyagárak, emelni kellett a béreket, s azon az áron már nagyon nem éri meg a munkát megcsinálni. Nagyon kellemetlen lenne, ha kötelező lenne mégis elvállalni.

De ott van a másik oldal is. Képzeljük el a megrendelő helyzetét: bekéri az ajánlatokat, gondos mérlegelés után kiválasztja a legjobbat. Majd közli az ajánlatadó, hogy mégsem vállalja a munkát. 

A visszalépések mindkét oldalnak jelentős kárt okozhatnak. Hogyan tehetnénk az árajánlat adásokat biztonságosabbá mindkét fél érdekében? A megoldás az lehet, ha már az ajánlatírás idején pontosan rögzítjük a feltételeinket. 

Árajánlat és szerződési ajánlat

Figyeljünk oda arra, hogy milyen ajánlatot adunk! Ha nem akarunk elköteleződni, csak tájékoztatásul közöljük az árainkat, akkor ezt tegyük egyértelművé az árajánlaton is! Az „ajánlat“ ugyanis jogi szempontból szerződéses ajánlatot jelent, ami kötöttségekkel jár.

Amit legtöbbször árajánlatnak nevezünk, az az esetek többségben csak egy tájékoztató arról, hogy mennyiért végeznénk el egy konkrét munkát. Lehet általános jellegű is, de elkészíthetjük egészen konkrétan is, pontosan ismerve a körülményeket. A lényeg, hogy ha az árajánlatot csak tájékoztatónak szánjuk, akkor ezt a tényt mindenképpen tüntessük is fel rajta! Írjuk rá egyszerűen, hogy az ajánlat a részünkről nem jelent szerződési kötelezettséget!

Amit a jog ajánlatként ismer, az valójában már egy szerződési ajánlat. Ez pedig szerződési kötöttséget is jelent. Ha az ajánlatkérő fél változtatás nélkül elfogadja az ajánlatban szereplő feltételeket, akkor ezzel létrejön a szerződés. (Tegyük hozzá: az építőiparban kötelező az írásos szerződés, tehát ezt még le kell írni.)  Akkor tarthatunk egy ajánlatot szerződési ajánlatnak, ha az pontosan tartalmaz minden olyan információt, ami egy szerződéshez is szükséges. Emellett az is kell, hogy jognyilatkozatnak lehessen tekinteni – azaz tartalmazza az ajánlatot adó fél aláírását. Egy cég esetén például nem lehet szerződési ajánlatnak tekinteni azt a dokumentumot, amit egy beosztott munkatárs ír alá, hiszen neki nincs joga szerződést kötni.

Meddig érvényes az ajánlat? 

Aki tesz egy ajánlatot, az kötve van annak a tartalmához. Nem tehetjük meg, hogy adunk egy árajánlatot, majd csak magasabb áron vagyunk hajlandók szerződést kötni.

Természetesen nem lehet egy vállalkozástól elvárni, hogy a végtelenségig tartsa magát az ajánlatához. Általában az ajánlat tartalmazza is azt, hogy mennyi ideig tekinthetjük érvényesnek.

Ha nincs benne megadott érvényességi idő, akkor a következőkhöz kell igazodnunk:

– ha a felek jelen vannak, akkor megszűnik a kötöttség, ha a megbízó azonnal nem fogadja el az ajánlatot.

– Megszűnik a kötöttség, ha a másik fél visszautasítja az ajánlatot vagy ellenajánlatot tesz.

– Távollévő felek esetén a törvény azt várja el, hogy észszerű időn belül meg kell érkeznie az ajánlatra adott válasznak. 

A határidő nélküli ajánlatot addig lehet visszavonni, amíg a másik fél azt el nem fogadja. Ha viszont benne van az ajánlatban a kötöttség ideje, akkor addig nem is vonhatjuk vissza. 

A megbízót is kötelezi

Ha küldött ajánlatunkat a másik fél elfogadja és ezt szintén jognyilatkozattal, azaz aláírásával megerősíti, akkor ettől kezdve a létrejött szerződés már őt is köti. Ő sem mondhatja azt később, hogy meggondolta magát és mégis inkább mással végezteti el a munkát. Az már a szerződés megszegésének számít a részéről. 

Összefoglalva: ha árajánlatot kérnek tőlünk, az elkészített anyagban egyértelműen tisztázzuk, hogy az ajánlatunk csak tájékoztató jellegű-e vagy tekinthető-e jognyilatkozatnak is! Ha vállaljuk az ajánlati kötöttséget, akkor a későbbi viták elkerülése érdekében mindig határozzuk meg ennek a határidejét is! Tegyük egyértelművé, hogy az ajánlat elfogadása szerződést hoz létre, ami a másik felet is kötelezi! 

Nagy Csaba

Cikkünket teljes terjedelmében az Építő Élet 2020. októberi számában olvashatják.