Mit tegyünk a szó nélkül távozó alkalmazottal?

Amikor munkaerőhiány van, a meglévő dolgozók is könnyebben hagyják ott az állásukat. Mit tehetünk, ha egyik-másik emberünk egyszerűen nem jelenik meg a munkahelyén, és nem is tudjuk elérni?

szerző: Nagy Csaba

A munkaviszony szerződéssel jön létre, és ez nem fog megszűnni magától akkor sem, ha az egyik fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat. Hiába nem jelenik meg a dolgozó, hiába nem tudunk róla semmit, a munkaviszonya akkor is érvényes. Magától nem fog véget érni. Ilyen helyzetben a közös megegyezésre nincs túl sok esély, s arra is kár lenne várnunk, hogy ő bontja fel a szerződést. Nekünk kell tehát felmondani neki, de ügyeljünk a szabályokra!

Az, hogy eltűnt, még nem felmondás

Mielőtt kirúgnánk, meg kell győződnünk arról, hogy tényleg szándékosan vagy trehányságból nem jelentkezik az emberünk. Kerüljük el azt a tévedést, hogy az illetőt baleset érte vagy beteg lett, ám mi úgy bánunk vele, mintha szándékosan tette volna magát elérhetetlenné. Tegyük fel, hogy felmondunk egy dolgozónak, aki nyom nélkül eltűnik. Ám később kiderül, hogy magatehetetlen állapotban kórházba került, nem tudott jelentkezni. Ha viszont ez idő alatt megszüntettük a munkaviszonyát, akkor később valószínűleg sikerrel perli be majd a munkaadóját jogellenes felmondás miatt.  Addig tehát ne tegyünk lépéseket a felmondás ügyében, amíg erről meg nem bizonyosodtunk.

Ha egy munkavállaló nem jelenik meg, nem tudunk róla semmit, akkor azt nem kezelhetjük az illető felmondásaként, csak jogellenes távollétként. Amit később igazolhat, ha kiderül, hogy tényleg beteg volt vagy nem tudott volna dolgozni jönni.

Első lépésként tehát hívjuk fel telefonon és szólítsuk fel a megjelenésre! Ha nem érjük el, írjunk neki tértivevényes levelet! Ha ekkor visszatér és nem hoz orvosi igazolást vagy más, elfogadható indokot, akkor kezeljük igazolatlan távollétként az eltelt napokat. Ha megbizonyosodtunk arról, hogy nem beteg, nem érte baleset, és nem is igazolja a távollétét, akkor elindíthatjuk a felmondást.

Választhatunk:

• vagy sima felmondással szüntetjük meg a munkaviszonyt, kifizetve a felmondási időre járó bért is
• vagy okot találunk az azonnali hatályú felmondásra.

Értjük jól, hogy senki nem akarná kifizetni feleslegesen a 30 napos felmondási időre járó bért. Főleg akkor, ha a munkavállaló nem tett semmit ezért a pénzért, és pár nap munkavégzés után távozott. Azt azonban tudni kell, hogy az azonnali hatályú felmondást csak igen indokolt esetben választhatjuk.

Mikor bocsáthatjuk el azonnali hatállyal?

Azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkaviszonnyal kapcsolatban viszont az egyik legfontosabb kötelezettség, hogy a dolgozó köteles a munkahelyén munkára alkalmas állapotban megjelenni, a munkaidő alatt a munkáltató rendelkezésére állni.

Egy nap lógást még nem kezelhetünk ennyire súlyosan, főleg akkor, ha az illető másnap rendben munkára jelentkezik. Ha hosszabb időn át nem jön be, ha nem elérhető, az már megalapozhatja a büntetést. Hogy ennek a döntésnek hol lehet a határa, azt a munkáltatónak kell eldöntenie. Azzal is kell számolnunk, hogy az illetőnek mennyire fontos a munkája, mekkora kárt okoz a szabálytalan távollétével. Ha kiesik egy segédmunkás az építkezésen, nem fog megállni miatta a munka. Ha a darukezelő tűnik el, az már nehezebben megoldható helyzetet teremt, nagyobb kárt okoz munkaadójának.

És ha szóban közli a felmondását?

Olyan helyzetbe is kerülhetünk, hogy a dolgozónk nem szó nélkül tűnik el, hanem jó hangosan közli is a többiekkel, hogy felmond, őt itt aztán ne várja többé senki. Jó, ha tudjuk, hogy az ilyen közlés önmagában még nem érvényes. A felmondást írásban kell közölni a munkaadóval. Ha valaki csak szóban jelzi ezt, az nem tekinthető hiteles jogi nyilatkozatnak.

A felmondás akkor lehet érvényes, ha az illető ezt írásban is megerősíti. Még akkor is meg kell szereznünk az írásos felmondását, ha közvetlenül a munkaadónak mondta el szóban a szándékát. Ha nem tartóztatjuk, akkor a lehető leggyorsabban írassuk le vele, amit szóban elmondott. Ennek a nyilatkozatnak nem kell semmilyen kötelező formát sem betartania, nem kell szépnek lennie. Egy papírra írja le két mondatban, hogy felmond, majd dátumozza és írja alá! Legyen olvasható, és legyen alkalmas arra, hogy azonosítani tudja a kiállítás idejét és a kiállító személyét – ezért fontos a dátum és az aláírás. A munkavállalónak nem kell megindokolnia a felmondását, így ennek nem kell a papíron sem szerepelnie. Elég, ha a kijelentés és a dátum, aláírás szerepel rajta. Ha ez a papír a kezünkben van, akkor már indíthatjuk a felmondás ügyintézését.