Mit tehetünk, ha a kedves ügyfél nem tartja be a fizetési határidőt?

Bosszantó, amikor a munka kész, az ügyfél elégedett, teljesítésigazolás elfogadva, számla kiment, csak éppen a pénz nem akar megérkezni a számlánkra. Jó ha tudjuk, hogy ha a megrendelő csúszik a fizetéssel, akkor is felszámíthatunk kamatot, ha ez nem szerepel konkrétan a szerződésünkben.  

Ha fizetési problémákról van szó, muszáj pár szót ejtenünk a megelőzésről. A nulladik lépés mindig a partner ellenőrzése, majd a részletes szerződés. Ebben például érdemes részteljesítésekben megállapodni. Ha már a részmunkák után kiállíthatjuk a teljesítésigazolásokat és a számlákat, akkor már kisebb a kockázatunk. Egyrészt nem bukunk akkorát, ha netán nem tudna fizetni a megbízó, másrészt valószínűleg fizetni fog, ha nem akarja, hogy otthagyjuk a félkész munkával együtt. A szerződésben célszerű kitérnünk arra az eshetőségre is, hogy mi van akkor, ha a megbízó késve fizet vagy Isten őrizz, egyáltalán nem fizet. De akkor sincs nagy baj, ha ez került bele. 

A késedelmi kamat alap

A fizetési határidő leteltével a törvény által előírt késedelmi kamat érvényesíthető. Ez nem függ attól, hogy benne volt-e a szerződésben, elhangzott-e vagy sem. Akkor is jár, ha a megbízó megmagyarázza, hogy milyen okból nem tudott fizetni. Ha nem írtuk bele a szerződésbe a késedelmi kamatot, akkor a Ptk-ban megállapított késedelmi kamat lesz érvényes. Ez a jegybanki alapkamat 8%-kal növelt értéke. Nem kötelező ezt alkalmazni, más kamatban is meg lehet állapodni a szerződésben. De ha nincs más megállapodás, akkor ez érvényes. 

A késedelmi kamatot 30 nappal azután lehet kérni, hogy a fizetési határidő lejárt. Egy fizetési felszólítást kell írni róla, kiszámlázni nem kell. Itt ugye nem egy szolgáltatás ellenértékéről van szó. Ez egy pótdíj, ami egyrészt büntetés, másrészt kártérítés. Nem kell rá áfát sem fizetni. Ezért nem kell áfás számlát írni róla, csak egy kamatterhelő felszólító levelet. Ez tulajdonképpen egy számviteli bizonylat, ez alapján kerül majd be a könyvelésünkbe. A kamatszámításban segítségünkre lehet a NAV honlapján szereplő kamatkalkulátor: bit.ly/kesedelmikamat.

Cégeknek kiszámlázhatjuk a behajtási költségátalányt is

A késedelmi kamat mellett egy EU szabálynak köszönhetően egy másik “büntit” is fizettethetünk a céges megbízókkal, ha késnek a fizetéssel: behajtási költségátalányt. Ez 40 eurónak megfelelő forintösszeg, és teljesen független a késedelmi kamattól. Ezt az EU azért vezette be, mert sok tagállam a késedelmes fizetést, mint szerződésszegést enyhén vagy egyáltalán nem bünteti.

Nem kötelező érvényesíteni, de megtehetjük. Erre a késedelem bekövetkezésétől számított 1 évig van lehetőségünk. Csak akkor nem kell kifizetnie a késve fizető partnernek, ha bizonyítani tudja, hogy a nemfizetést egy előre nem látható körülmény okozta, ami ellen nem tehetett volna semmit. A behajtási költségátalány szintén kártérítésként kezelendő, tehát nem kell róla számlát írni. 

„Most nem tudok fizetni, de fogok”

Előfordul az is, hogy a megbízó pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy a tartozását egyösszegben kifizesse. Elismeri a tartozását, és megállapodást szeretne kötni. Érdemes ekkor közjegyző előtt egy tartozáselismerő nyilatkozatot aláíratni vele. Ennek a nyilatkozatnak az a lényege, hogy az adós elismeri, hogy tartozik, és vállalja, hogy ezt az összeget meghatározott időpontokban, részletekben, vagy egy későbbi időpontban egy összegben megfizeti. A közjegyző előtt tett nyilatkozatban előny az, hogy közvetlenül végrehajtható, ha az abban foglaltaknak az adós nem tesz eleget, így nem kell elébe néznünk egy hosszadalmas pereskedésnek.

Máthé Anna