Napelemek – mi van a szaldó után?

Januárban az ország legnagyobb részén feloldották a tiltást, azaz megint rá lehet kötni a napelemes rendszereket az elektromos közműhálózatra. Aki azonban ma indítja a beruházást, az már teljesen más feltételekkel fog találkozni, mint az eddigi tulajdonosok. Befejeződött a szaldó elszámolás, ami azt jelenti, hogy a termelt áramunkat el kell adni a szolgáltatónak, majd piaci áron megvásároljuk a hálózatból vételezett áramot. Érdemes-e így is telepíteni, megtérülhet-e a napelemes beruházás belátható időn belül?

Az év elején megnyitott új napelemes pályázat sikere megmutatta, mekkora érdeklődést fojtott le a tiltás az elmúlt másfél évben. Az új pályázat már nem ígért száz százalékos támogatást, a költségek egyharmadát önrészből kellett fedezni. Mégis hatalmas volt a tolongás: a január elején megnyitott pályázatra egy hét alatt 21 ezer előregisztráció érkezett, majd a hónap végéig még körülbelül 26 ezerre növekedett a pályázók száma. Az összes pályázó kétharmada az első órában próbált hozzáférni a pályázati felülethez, sikeresen le is bénítva az oldal elérhetőségét.

Pedig a mostani nyertes pályázók már teljesen más feltételek között fogják működtetni a napelemes rendszerüket, mint azok, akik az eddigi években váltak tulajdonossá. A legnagyobb változás, hogy végleg befejeződött a szaldó elszámolás korszaka, melyre az elmúlt évek megtérülési számításait mind alapozták.

Szaldó helyett bruttó elszámolás

A szaldó lényege, hogy összesítették az év során termelt és a hálózatba feltöltött, illetve a hálózatból fogyasztott elektromos energia mennyiségét. Csak a különbözetet kellett elszámolni, kifizetni. Aki tehát nyáron sokat termelt, az gyakorlatilag a hálózatban tartalékolta az áramot, míg télen fel nem használta fűtésre, világításra, elektromos autó töltésére. Ha jól méretezték a rendszert, a tulajdonos valós fogyasztási igényeihez, akkor gyakorlatilag alig vagy egyáltalán nem is kellett áramszámlát fizetni. Ez azonban  a múlt, hiszen a szaldó év végével befejeződött. Azok kerülhetnek még ebbe a rendszerbe, akiknek a csatlakozási igényét tavaly szeptember 7-éig befogadta a szolgáltató. Aki most indítja a projektet, már nem kerülhet a szaldó alá. Azokra is az új típusú elszámolás lesz már érvényben, akik 10 évnél régebben telepítették a rendszerüket, és éppen kiesnek már a szaldó hatálya alól. Ilyen tulajdonosok is vannak, egyre többen, hiszen 2014 körül már erőteljes növekedésben volt a napelemes ágazat. Több mint 3 ezer család került át már a bruttó elszámolásba, miután 2023 végén lejárt számukra a 10 éves határidő. 

Az új elszámolási mód a bruttó elszámolás, havi összesítéssel. Azaz havonta kifizetjük a hálózatból vételezett fogyasztásunkat, mellette pedig a szolgáltató kifizeti a hálózatba feltöltött, saját termelésű áramot. Csak míg a vásárolt áramot még rezsicsökkentett áron is 37 forintos áron számolják el, addig a saját termelésért 5 forintot kapunk kilowattonként. 

A korábbi években ahhoz, hogy a rendszert gazdaságosan lehessen működtetni, elég volt ismerni az éves fogyasztás mennyiségét. Ez ma már a bruttó elszámolás miatt nem elegendő. Nemcsak azt kell megterveznünk, hogy az éves fogyasztásunk és termelésünk összhangban legyen, hanem oda kell figyelni a felhasználás időzítésére, sőt még eszközeink egyes tulajdonságaira is (erre később visszatérünk). 

Meg kell terveznünk a fogyasztást

Az új rendszerben akkor járunk viszonylag jól, ha nemcsak termeljük az áramot, hanem előrelátóan meg tudjuk tervezni annak az elfogyasztását is. Ha ugyanis nem fogy el helyben a termelt energia, akkor szinte fillérekért kell eladnunk a szolgáltatónak.

Elsőként azt tekintsük át, hogy mennyi áramot tudunk akkor elfogyasztani, amikor az termelődik! Lehet, hogy régebben este indítottuk el a mosógépet, a mosogatót, este kapcsoltuk be a klímát, amikor az a felhasználás szempontjából kényelmesebb volt.  Érdemes átgondolni, át tudjuk-e ezeket a fogyasztókat nappalra csoportosítani. Időkapcsolós konnektorral, távvezérelhető eszközökkel megoldható-e, hogy akkor kapcsoljanak be, amikor a napelem éppen jól termel. Így az áram egy része helyben elhasználódik, nem kell a hálózatba visszatáplálni.

A második megoldás az energiatároló építése. Akkumulátor-csomagot ma egyre többen terveznek a napelemes rendszer mellé – például a pályázati támogatás is tartalmazza ennek a kiépítését.

Mire jó az energiatároló?

A korábbi kényelmes helyzetet az energiatárolóval sem fogjuk visszaállítani. Ez a berendezés nem képes arra, hogy a nyáron termelt energiát télre elraktározza. Arra viszont jók, hogy a napi ingadozást ki tudjuk velük egyenlíteni. Nappal tehát, ha a háztartás nem használja el a termelt áramot, akkor az a tárolóba érkezik, majd onnan tudjuk este elhasználni. Így nem kell olcsón a hálózatra feltölteni és onnan drágán megvásárolni. A rendszer ilyenkor úgy működik, hogy a háztartás fogyasztói először a tároló energiáját használják, s csak akkor fogyasztanak a hálózatból, ha a tároló lemerült. 

Nem mindegy, milyen az inverter

Ha a helyi energiatárolás mellett döntünk, akkor  mindenképpen ehhez illeszkedő, aszimmetrikus invertert kell választanunk. Ellenkező esetben nagyon kicsi lesz a tárolásunk eredményessége.

A probléma akkor jelentkezik, ha három fázisú csatlakozáson építjük ki a rendszert (2,5 kW inverter teljesítmény felett ez kötelező). A hagyományos három fázisú inverterek ugyanis szimmetrikus módon működnek. Az energiát a három fázis között egyenlően elosztva továbbítják. Ilyenkor az a probléma, hogy az energiatároló csak egy fázist használ a háromból. Amíg ezen az egy fázison az energiatároló töltődik, addig a másik kettőn ugyanannyi energia az áramhálózatba távozik. Ugyanez a helyzet akkor is, ha működik valamilyen nagyobb fogyasztó a házban: megy a mosógép, a mosogatógép. Egy fázis termel a fogyasztónak, a másik kettőről meg megy a hálózatra az áram. Azaz hiába dolgoztatjuk a napelemet, csak a termelt áram egyharmada érkezik az akkumulátorba vagy fogy el helyben, kétharmadát pedig a hálózatba töltjük!

Ennek a problémának a megoldása az aszimmetrikus inverter – energiatároló mellé kizárólag ez ajánlható. Az ilyen berendezések a fázisokat eltérő mértékben is képesek használni. Azaz ha az egyik fázison helyben fogyasztunk, akkor a másiknak nem kell feltétlenül működnie, nem táplálja be a hálózatba az áramot. Tehát figyeljünk arra, hogy ha három fázist használunk, akkor mindenképpen aszimmetrikus invertert szereltessünk be, különben sokat veszítünk a bruttó elszámolásban.

Megtérülhet-e a befektetés?

Megtérüléssel kapcsolatban a Helden Energiahatékonyság Kft. számításaira hivatkozunk (helden.hu/napelem-elet-a-szaldo-utan). A cikkben kiszámolták a várható megtérülési időket bruttó elszámolásban hagyományos használat mellett, illetve a felhasználás bizonyos fokú optimalizálásával.

A számításban abból indultak ki, hogy a termelt energia mintegy 38%-át tudjuk azonnal, helyben felhasználni. Ha egy 5 kW-os rendszer esetében 2,2 millió forintos beruházással számolunk, akkor 20 és fél éves megtérülési idővel kalkulálhatunk, ami nem éppen csábító lehetőség.

A tipp a megtérülés javítására a felhasználás említett optimalizálása. Ha sikerül elérni, hogy a termelt energia nagyobb részét, mintegy kétharmadát napközben fel tudjuk használni, akkor önmagában ezzel a lépéssel megfelezhetjük a megtérülési időt. Energiatároló használatával tovább növelhető a helyben elhasznált energia aránya, így csökkenthető a megtérülési idő. Akinek pedig sikerül támogatást is kapnia az év elején indított pályázaton, annál a megtérülési idő 5-6 évre is lecsökkenthető.

Nagy Csaba

Hírdetés

Hirdessen nálunk!
Most 3 hirdetés mellé
1 -et ajándékba adunk!
KATTINTSON A RÉSZLETEKÉRT!
Megjelent új szakkönyvünk:
ÉPÍTŐIPARI SZERZŐDÉSEK
Mire figyeljünk, hogy ne bukjunk?

Kiadványaink