A sikeres építőipari vállalkozások szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Ne féljünk a közel nullától!

2021. január 1-jétől a lakóépületekre is kötelező a közel nulla energetikai követelmény. Habár a régebben nem közel nullásra tervezett házak júliusig haladékot kaptak, és elég, ha a tavalyi követelményeknek megfelelnek, de a többinél már nem lehet megúszni a „közelnullát”? De mit kell tudni a háznak, hogy simán megkapja rá az építtető a hatósági bizonyítványt a használatbavételhez? 

Mi az a „közelnulla”?

Tavalyig az ún. költségoptimalizált energetikai követelményszint volt érvényben – és azoknál a házak, amiket erre a követelményszintre terveztek, de kicsúsztak a határidőből, még mindig ez a mérvadó. Ez jóval szigorúbb, mint a korábban érvényben lévő szint, de valamivel enyhébb, mint a „közelnulla”. Nézzük a részleteket!

Milyen vastag hőszigeteléseket rakjunk fel?

A határoló szerkezeteket ugyanolyan komolyan kell hőszigetelni költségoptimalizáltnál mint közelnullánál. Határoló szerkezet minden, amin keresztül a ház hűl: a külső falak, az aljzat, az ablakok, ajtók, a padlásfödém, ha nem tetőtérbeépítéses a ház, vagy a hőszigetelt tetőszerkezet, ha tetőtérbeépítéses. Hogy az adott szerkezetre vagy szerkezetbe mennyi és milyen hőszigetelést kell beépíteni, azt az építész tervezőnek kell beírnia a tervbe. A kivitelezőnek viszont saját érdekében ellenőriznie kell a kiviteli tervet, hiszen ezt a jogszabály is előírja. Észre kell tehát vennünk, ha a terv nem megfelelő. Egy pénzügyi vitában vagy ne adj’ Isten egy pernél előfordulhat, hogy hiába hivatkozunk arra, hogy mi a terveknek megfelelően építkeztünk, ha a terv nem jó. 

Mikor nem megfelelő a terv? 

Ha nem elég vastag hőszigetelést tervezett be az építész tervező. Pl. a tervezőnk a monolit beton padlásfödémre 15 cm Knauf MPN Plus 037-et ír ki. Ez egy elég jó hőszigetelő képességű termék, minőségre sem lehet kifogás – de ilyen vékonyan a „közelnullához” már édeskevés. 

Hány cm hőszigetelés kell a határoló szerkezetekhez?

Ez attól függ, hogy milyen anyagot akarunk hőszigetelni és hogy milyen anyaggal akarunk hőszigetelni. Egy betonfalra pl. jóval vastagabb hőszigetelés kell, mint egy modern, soklyukú téglafalra. A hőszigetelőanyagok hőszigetelőképessége között is hatalmas a különbség: egy PUR-tábláé például akár kétszer jobb is lehet, mint egy régebbi típusú ásványgyapoté. 

  1. A következő vastagságokat azonban jegyezzük meg, és ha ennél vékonyabb hőszigeteléseket látunk a terven, akkor legyünk óvatosak!

-Fal: jól hőszigetelő téglára 16 cm (pl. a 38 K-ra), „sima” klasszikus vázkerámiára 24 cm (pl. a 38 N+F-re).

-Aljzatban: 12 cm.

-Lábazatra tégla esetében: 14 cm, beton vagy zsalukő esetén 24 cm.

-Fűtetlen pince és lakótér közötti pincefödém: 20 cm.

-Padlásfödém: 30 cm.

-Tetőtérbeépítésnél a szigetelt ferde tetőnél: 35 cm.

-Lapostető: 30 cm.

Ami még nagyon le tudja rontani a ház értékeit, azok a nyílászárók:

– az ablakok,

– ajtók,

– tetőablakok.

  1. Ha a tervező nem határozza meg pontosan, hogy milyen hőszigetelésre is gondolt.
    Régi rossz reflexe az építészek egy részének, hogy csak annyit írnak bele az adott rétegrendbe, hogy pl. „ásványgyapot hőszigetelés”. Ez jó 10 éve még szabályos volt, 2013 óta viszont nem az. Honnan kéne tudnia a kivitelezőnek, hogy milyen szigetelés kell oda? Kőzetgyapot vagy üveggyapot? A modern, extra jól hőszigetelő, de nem épp olcsó 0,032 W/m2K lambda értékű, neves cég neves termékére gondolt „a költő”, vagy jó lesz oda az átlagos 0,040-es, költséghatékony is? 

A tervezők kétféleképpen is megadhatják, hogy konkrétan milyen anyagra vagy anyagokra gondolnak egy adott rétegrendben. Az egyik lehetőség az, hogy elvárt tulajdonságot írnak ki a hőszigetelésre, és ebből fejti vissza az ember, hogy melyik termékek jók. (pl: üveggyapot hőszigetelés. Hőátbocsátási tényező: 0,035 W/m2K)  A másik pedig az, hogy kiírják egy konkrét cég konkrét termékét (pl: Knauf Unifit 035). 

Ha egyszerű bejelentéses épületről beszélünk, akkor kötelező kiviteli tervet készíteni. A kiviteli terv egyik fő tulajdonsága, hogy barkóbázás nélkül is teljes bizonysággal megépíthető belőle az adott épület. Egyszerű bejelentéses épület terveinél tehát csak a konkrét cég – konkrét termék rétegrendi kiírás jöhetne szóba.

Engedélyes tervnél elméletileg mind a két variáció szóba jöhet – ilyenkor kérdezzünk rá, hogy pontosan milyen anyagok jöhetnek szóba.

Nagyon fontos, hogy akár elvárt teljesítményt határoz meg a tervező, akár konkrét terméket, ne cseréljük ki a megkérdezése nélkül! Képzeljük el, hogy a terven Knauf Unifit 053 van, de mi nagyon jó áron tudunk venni Ursa SF38-at. Ugyanolyan jó cég, ugyanolyan jó termék, mi bajunk lehet? Sok. Egyrészt: ha kijön az építésfelügyelet, és nagyon szigorúak, akár meg is büntethetnek a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezésért. Ha nem történik ilyen, akkor a tervező írhatja be a tervezői művezetése után az e-naplóba eseti bejegyzésben, hogy nem járult hozzá az építési anyag kicseréléséhez, és így esetleg nem indítható el a használatbavétel. Ha egyik sem történik, akkor pedig az építkezés végén, mikor már levonultunk, még mindig jöhet egy független energetikai minősítő, aki közli, hogy az épület nem felelt meg a közelnullának. Ilyenkor elindulhatnak az egymásra mutogatások, és ha a mi ártatlannak tűnő cserénk miatt bukta az épület a minősítését, akkor bizony cserélhetjük ki a nemrég beépített anyagot, vagy építhetünk be még pár centit… Mind a kettő zsebbenyúlós mutatvány.

A ház energetikailag „leghisztisebb” építési terméke az ablak. Ha a tervező adott típusú ablakot tervezett be, soha ne építsünk be másik fajtát a megkérdezése nélkül! Nem tudhatjuk, hogy melyik érték a fontos! Ha pl. az ablakon bejutó hőnyereség nagy részét bukta a ház, akkor hiába érvelünk avval, hogy szerintünk a „mi” ablakunk ugyanolyan jó, mint amit a tervező betett, cserélhetjük ki saját pénzen… Az a szabály, hogy „ugyanolyan jót vagy jobbat minden további nélkül be lehet építeni bármilyen építési termékből” már réges régen nem érvényes. Felejtsük gyorsan el! Bármilyen cseréhez az építtetőnek és a tervezőnek is hozzá kell járulnia, méghozzá írásban, például az e-naplóban.

Nézzünk utána, mennyi az épület hővesztesége!

Bár a határoló szerkezetekre vonatkozó értékek azonosak a jelenlegi és a közelnulla követelményszint esetében, utóbbinál az egész épület hőveszteségének már alacsonyabbnak kell lennie. Hogyan lehet az, hogy az épület ugyanolyan vastagon van hőszigetelve, ám mégis  kevesebb energiát használ el? Úgy, hogy a hőveszteséget nem csak az határozza meg, hogy mennyi meleg megy ki az adott határoló szerkezeteken, hanem más is:

– mennyi hőhíd van?

– mekkora a szellőzési veszteség?

– van-e hőnyereség?

A hőhíd része egyértelmű: hiába szigeteljük agyon pl. a homlokzatot, ha van egy beton sáv, ami bevezeti a hideget, akkor az épület ott fog hűlni. Pl. az erkélylemez tipikusan ilyen „hűlőborda”. 

Ha a falon nem tud kimenni a meleg, majd kimegy, ha kinyitjuk az ablakot. A szellőzési veszteség jóval nagyobb arányú egy jól hőszigetelt háznál, mint egy 10-15 éve épített átlagos háznál, ahol ugyan jól zárnak az ablakok, de csak 5 cm-es hőszigetelés van. Ennek csökkentésére több megoldás is van. Új építésű háznál érdemes megfontolni a központi hővisszanyerős szellőztető betervezését, mert tényleg rengeteg energiát megspórol  – sok más előny mellett. Árának egy része pedig visszajöhet a kisebb gázkazánon vagy a kisebb napelemes rendszeren. 

De ha ez túl drága, akkor lehetőség van „hibrid rendszer” beépítésére is. Ez azt jelenti, hogy a konyhában, vizes helyiségekben egy olcsó elszívót építünk be, ami csak akkor megy, ha szükség van rá, a nappaliba, gyerekszobába viszont helyiségenkénti szellőztetőt. Ilyenek már 100.000 Ft-tól kaphatóak, a beépítésük is olcsó. Hatásfokuk rosszabb, mint a központi gépnek, de ezek is nagyban csökkentik a ház fűtési energiaigényét.

A hőnyereségek viszont  szintén jóval nagyobbak  tudnak lenni arányaiban egy közelnullás házban, mint egy régiben. Ha főzünk egy jó bablevest, már másfél fokkal melegebb is van a konyhában… 

Jó, de kivitelezőként értenünk kell ezekhez a számításokhoz? Nem. Elég, ha megkérdezzük az előzetes energetikai számításokat készítő személyt, hogy a számításokat a jelenlegi vagy a közel nulla követelmény-értékekre méretezve készítette-e. Ha azt mondja, hogy már a közel nullára, és a számításban az épület hőveszteségénél oda van írva szép zöld betűkkel az, hogy „megfelel”, akkor jók leszünk. Az előzetes energetikai számítás készítéséhez nem kell külön jogosultság, vagy az építész tervező vagy pedig a gépész tervező szokta elkészíteni. Ha nincs ilyen számítás, akkor viszont legyünk nagyon óvatosak, mert előfordulhat, hogy se az építész, se a gépész nem ért a közelnullás házakhoz… Ezt a számítást egyébként pár építésfelügyelet elvárja, hogy feltöltsék már a kivitelezés megkezdése előtt, más helyen viszont nem. 

Itt is nagyon fontos azonban, hogy ne hagyjuk ki se a hőhídmegszakítót, mert macerás, se a betervezett szellőztető berendezést, mert drága, mert a végén ugyanúgy pórul járhatunk, mint az előző pontban… Ha az eredeti terv jó volt és a mi „spórolásunk” miatt nem lesz majd közelnulla az épület, akkor velünk fizettethetik ki a „közelnullásítás” árát! 

Van olyan is, hogy sehogyan sem akar senki sem megnyugtatni minket, hogy a házat márpedig közelnullára méretezték. Például mert még mindig nem értenek hozzá. Ekkor ha generálként vállaljuk az építkezést, és előreláthatóan 2020-ban már nem fejezzük be, érdemes megbízni egy jó energetikai tanúsítót, hogy készítse el a ház előzetes energetikai számítását. Ezt 25-30.000 Ft-ért a meglévő tervek alapján elkészítik. Még ez is sokkal olcsóbb, mint később felrakni mindenhova öt centi plusz szigetelést, vagy vitatkozni az építtetővel arról, hogy mit szúrtunk mi el… 

Ne építsünk be más gépészetet, mint ami az előzetes energetikában van!

Nemrég történt, hogy egy általunk tervezett ház, aminek a határoló szerkezetei alapján lazán teljesítenie kellett volna az érvényes energetikai követelményeket, EE minősítést kapott az energetikai szakértőtől. Ez a pocséknál egy fokkal jobb minősítés, de az eredeti BB-től fényévekre van. Hát ez meg hogyan történhetett? Hiszen a szerkezetből nem hagytak ki egy centiméternyi hőszigetelést sem, hőhidak sem voltak sehol. Nagyon egyszerűen: az előzetes energetikai számítást kondenzációs gázkazánnal számoltuk. Az építtető viszont elektromos fűtést rakott be a házba a generálkivitelező rábeszélésére, mondván, hogy a ház úgyis olyan jól hőszigetelt, így is olcsó lesz kifűteni, és hamarabb be lehet költözni. Beköltözni lehet, de használatbavételt kapni rá,  azt már nem. Minden energiaforrásnak van ugyanis ez szorzója, amivel számolni kell az energetikai számításban. A gáz 1. Az elektromos áramé viszont 2,5. Azaz ugyanaz a ház lazán megkapja a BB-t, és evvel a használatbavételhez a hatósági igazolást, ha az eredetileg betervezett fűtéssel építik, de ha elektromos fűtéssel, akkor költséges átalakítások vagy egy külön napelemes rendszer kell.

Mi ebből a tanulság? Bármikor előfordulhat, hogy a megbízó más fűtési módot szeretne, mint ami a gépész terven szerepel, vagy mint ami az előzetes energetikai számításban van. Joga van hozzá. Azonban ilyen esetekben mindig szólni kell mind a gépész tervezőnek, mind annak a személynek, aki az előzetes számítást készítette (ha nem a gépész volt az elkövető…). Ha kivitelezés közben jön ki az építésfelügyelet, itt is büntetés lehet a dologból. Ha építkezés végén történik egy hasonló, mint amit fent írtunk, akkor az építtető lesz jogosan morcos – még ha az ő öltete is volt az egész….  Adott helyen egyébként a napelem beépítése lesz a megoldás, nem várt költségekbe verve az építkezőt.

….és a legnagyobb különbség: a 25%!

Közismert, hogy a közelnullás házak energiaigényét 25%-ban megújuló energiából kell  fedezni. Ezt jellemzően négyféle módon oldhatjuk  meg:

– fatüzeléses berendezés beépítésével,

– napelemes rendszerrel,

– vagy hőszivattyús fűtési móddal,

– esetleg levegő-levegő hőszivattyús módszerrel, gyerekkori nevén split klímával.

Sipos Anna