Nem tud fizetni a megrendelő

Mit tegyünk, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a megrendelő képes lesz kifizetni a munkánkat? Tudunk-e olyan biztosítékot kikötni, ami akkor is működik, ha nincs a számláján egy forint sem? Milyen lehetőségeink vannak akkor, ha ilyen helyzetbe kerülünk? Nézzük át a buktatókat és a megoldásokat jogászunkkal!

Tegyük fel, hogy a megrendelőnk már 6 millió forinttal tartozik nekünk. Ígérnek fűt-fát, halogatják, majd amikor már határozottabban lépünk fel, akkor részletfizetést kérnek. A cégnek az elmondásuk szerint van egy másik projektje, ami miatt fizetési nehézségekkel küzdenek. Emiatt a másik munkánál a beszállítók már “megtámasztották” azzal, hogy ha nem fizet, akkor felszámolják a céget. Mitévők legyünk egy ilyen esetben? Hogyan tudjuk magunkat a legelején bebiztosítani? És most, menet közben mihez nyúljunk: készüljön egy közjegyzői okirat a részletfizetésről, annak pontos ütemezéséről? Vagy gondolkodjunk inkasszóban? Esetleg indítsunk fizetési meghagyásos eljárást? Vagy legyünk kegyetlenek, és kezdeményezzük a felszámolásukat?

Lássuk, mikor mit tehetünk! Kezdjük az elején: hogyan biztosítsuk be magunkat?

Nekünk a legjobb a bankgarancia

 –Széles körben ismert és elterjedt megoldás szerződéskötéskor a bankgarancia igénybevétele. Ilyenkor a bank arra vállal kötelezettséget, hogy ha teljesülnek bizonyos előre meghatározott feltételek, akkor fizet nekünk anélkül, hogy vizsgálná az alapjogviszonyt. Ez nekünk nagyon erős biztosíték, viszont nehezen lehet “hozzájutni”. A legtöbb cég csak akkor vállalja be, ha nagyon muszáj, mert pl. egy pályázaton történő indulás feltétele – magyarázza jogászunk. Ez tehát már szerződéskötéskor jó megoldás lehet, hiszen ilyenkor – leegyszerűsítve  – a bank elkülöníti nekünk a példánkban szereplő 6 millió forintot, és fizet, ha a cég “elfelejtene”. Igen ám, de a való életben a bankoknak nincs túlságosan ínyére a bankgarancia – ezeket csak nagyobb, tőkeerős cégek esetén szeretik “osztogatni”.

Egy másik jó lehetőség: a jelzálog-biztosíték

Ha a megrendelőnknek már a szerződéskötéskor sem állt jól a szeme, vagy a közös munka során válik egyre gyanúsabbá, akkor a legjobb, ha egy kevéssé ismert eszközhöz nyúlunk: a jelzálog-biztosítékhoz. Ebben szintén szerződéskötéskor és “menet közben” is megállapodhatunk. Az a jó benne, hogy egyszerű, olcsó és gyors eljárás, amivel jobbról-balról is be tudjuk magunkat biztosítani. 

Ha a fenyegetőző hitelező úgy dönt, hogy megindítja a felszámolást a cég ellen, akkor mi a zálogunkkal szinte mindenkit meg fogunk előzni. Az elzálogosított tárgyat nem viheti el az orrunk elől még a NAV sem. 

De mi legyen a zálog? Jogászunk javaslata szerint a legjobb a gépjármű, mivel az egyértelműen beazonosítható az alvázszáma alapján. Ha nincs semmi a cég nevén, akkor is élhetünk ezzel a lehetőséggel: nekünk ugyanis teljesen mindegy, hogy kinek a tulajdonában van az a kocsi. Lehet a cégvezetőé, a feleségé, a gyereké, bárkié. 

– A közjegyzők vezetnek egy ún. hitelbiztosítéki nyilvántartást. Ide nekünk és a megrendelőnek is regisztrálnunk kell magunkat, majd a közjegyzőt felkeresni, aki igazolja, hogy valóban mi vagyunk azok, akik regisztráltunk. Ezt követően vagy a közjegyző közreműködésével vagy akár mi magunk egy internetes felületen tudunk zálognyilatkozatokat tenni, azokat törölni stb. (Utóbbihoz megfelelő szintű elektronikus aláírásra van szükség.) Ennek következtében pedig az adott vagyontárgyakat nem tudja eladni az adósunk. – összegzi szakértőnk. A rendszer használata alapvetően ingyenes, de fizetni kell egy egyszeri belépési díjat, a közjegyző munkadíját, illetve ha bejegyzést teszünk, akkor vagyontárgyanként 7 ezer forintot, de összességében néhány tízezer forintból meg is vagyunk. 

TIPP: Sokan szeretik ezt a hercehurcát megkerülni üres gépkocsi adásvételi szerződéssel. Ez nem a legjobb megoldás abban az esetben, ha már ott lebeg az adós cég felett a felszámolási eljárás. Elképzelhető ugyanis, hogy mire mi eszmélünk, kitöltögetjük az adatokat, majd befutunk vele az okmányirodába, addigra már szépen lefoglalták a kocsit.

Ingatlanra is lehet hasonlóan jelzálogjogot bejegyezni, akár egy garázsra, kiskertre, bármire. Ez azonban bonyolultabb és költségesebb eljárás, hiszen itt mindenképpen szükségünk lesz ügyvédre, és a földhivatalnál is lesz egy körünk, mivel csak akkor érvényes, ha feltüntetik a tulajdoni lapon. 

Mindkét esetben meg kell határozni az összeget, tehát azt, hogy a 10 milliós kocsiból vagy az 50 milliós házból mi 6 millióra tartunk igényt. Nyilvánvalóan az afeletti rész nem minket fog megilletni. 

Ha ezek elmaradtak, akkor mitévők legyünk?

– Esetünkben már valószínűleg komoly gond van a megrendelő fizetésképességével, hiszen másoknak is tartozik. Ha még maradt valamennyi bizalmunk a cég felé, akkor közjegyző vagy ügyvéd előtt megállapodhatunk halasztásban, részletfizetésben stb. Ezeknek nagyon erős bizonyító erejük van a bíróság előtt, viszont egy dologra nem képesek: pénzt varázsolni a megrendelő bankszámlájára. Hiába a részletfizetés, ha nincs miből – hívja fel a figyelmet a szakember.

Jogilag még számba jöhet a fizetési meghagyásos eljárás: ehhez először is egy fizetési felszólítást kell küldeni a cégnek. Ha továbbra sem fizet, akkor a közjegyzőnél lehet kérni a fizetési meghagyás kibocsátását. A vállalkozások ezt csak elektronikusan intézhetik, ezért szükségünk lesz cégjogászra, ügyvédre is, hiszen nekik van minősített elektronikus aláírásuk, ami kell az elektronikus eljáráshoz. Ezt követően 15 napja van az adósnak, hogy ellentmondással éljen. Ha ezt megteszi, akkor az ügy perré alakul. Ha nem reagál, akkor lesz a kezünkben egy bírósági ítéletnek megfelelő, jogerős és végrehajtható határozat. 

Ugyanígy kell eljárnunk, tehát fizetési meghagyást kell indítanunk akkor is, ha a részletfizetési megállapodást nem teljesítik. Ha mindezek ellenére sem fizet, akkor kérhetünk végrehajtást, és ekkor jöhet a képbe az inkasszó. Arról van szó, hogy a végrehajtó felkeresi az adós bankszámláját, és szépen leszedik róla a mi 6 millió forintunkat – nyilván ha van rajta pénz. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy cégnek lehet egy tucat bankszámlája is akár: a cég X banknál lévő számláját inkasszózzák, így az ügyvezető bebattyog Y bankhoz és ott is nyit egyet, ami “tiszta” lesz egészen addig, amíg a végrehajtó rá nem bukkan.

Fontos tudnunk, hogy csakúgy, mint a közjegyző előtt kötött részletfizetési megállapodással, úgy a fizetési meghagyással és az inkasszóval sem megyünk sokra, ha párhuzamosan a másik cég megindítja a felszámolást. Arról nem is beszélve, hogy ezekkel telik az idő: itt 15 nap, ott 8 nap, amott 30 nap stb., aztán azon kapjuk magunkat, hogy már hónapok óta nem fizettek ki bennünket, csak gyártjuk a papírokat. – Ebben a helyzetben csak egy dolgot tudok tanácsolni: ha a szép szó nem használ, akkor indítsuk meg mi a felszámolást – javasolta a szakember.

Nem kell félni a felszámolási eljárástól

Először is keressünk egy ügyvédet, aki ír egy fizetési felszólítást, nemfizetés esetére kilátásba helyezve a felszámolást. Ha továbbra sem történik semmi, akkor a jogi képviselő beküldi a megfelelő dokumentumokat, a cég pedig köteles 8 napon belül nyilatkozni, hogy az ő álláspontja szerint mi a helyzet. Ezt követően a bíróság megállapítja, hogy mivel a cég 20 napon belül nem fizette ki a számlát, és nem vitatta, így fizetésképtelen, tehát már veheti is a kabátját a felszámolóbiztos. Ezután 40 napon belül be kell jelentkezniük azoknak, akiknek még tartoznak, majd felállítanak egy rangsort – ugyebár ide szeretnénk mi is bekerülni a 6 milliónkkal. Itt leegyszerűsítve aki előbbre kerül, az lát hamarabb pénzt. Nézzük meg, hogy mit milyen tartozás követ ebben a rangsorban:

• felszámolás költségei  
• a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések (itt láthatjuk, hogy miért jó a zálogjog: még a NAV-ot is lekörözzük vele)
• tartásdíj, életjáradék stb.
• magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből eredő követelései (pl. kártérítés, sérelemdíj, jótállás stb.)
• TB- és adótartozások, közműdíjak
• egyéb követelések (ebben a csoportban leszünk a közjegyzői részletfizetéssel, fizetési meghagyással stb. a kezünkben)
• késedelmi kamat, pótlék, bírság stb.

Bár a felszámolási eljárás is elhúzódhat elég sokáig, de sokkal jobb pozícióból indulunk az említett zálogbiztosítékkal. Még ha tegyük fel, a kocsi vagy a gyümölcsöskert ára nem is fedezi mind a 6 millió forintunkat, akkor is inkább kapjunk egy év múlva 5 milliót, minthogy egy fillér nélkül szálljunk ki a munkából.

Kis Zsuzsanna