Nem változnak a képesítési előírások

Nem fogja megváltoztatni a kormány az egyes szakmákra vonatkozó képesítési előírásokat. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szeptember közepén tett közzé egy rendeletmódosítási tervet az átalakítással kapcsolatban. A tervezett változásokat azonban akkora felháborodás követte, hogy inkább visszavonták az egészet.

Kevesebb mint három évvel ezelőtt változtatta meg a kormány az egyes szakmákra vonatkozó képesítési előírásokat. A 2021-es rendelet átlátható helyzetet teremtett az elvárt szakképesítések területén.

Két kategóriát határoztak meg (valójában hármat, ha azt is ide vesszük, amire semmilyen előírás nincs):

• vannak olyan szakmák, melyekhez mindenképpen kell az előírt szakképesítés. Ilyen például a villanyszerelő, a magas vagy mélyépítő technikus, betonacél-szerelő, felvonószerelő, hegesztő stb. Itt nincs kiskapu: csak az dolgozhat ezekben a szakmákban, aki pontosan az előírt végzettséggel rendelkezik.
• A másik csoportba azokat a szakmákat sorolták, amelyeket önállóan csak szakképzettséggel lehet végezni, de nem önállóan szakképzettség nélkül is lehet dolgozni, ha a munkát egy képzett ember irányítja. Ilyen a kőműves, a bádogos, burkoló, tetőfedő stb. munkája. Képzettség nélkül senki nem lehet kőműves vállalkozó, de alkalmazottként el lehet helyezkedni szakképzettség nélkül is kőműves munkakörbe, ha van ott egy szakmunkás, aki felügyeli a munkát. 

És valójában van egy harmadik csoport is: ezek azok a szakmák, melyekre semmilyen előírás nem vonatkozik, nem is tartalmazza őket a rendelet. 2021 óta ilyen a festő vagy az üveges szakma is, azóta ezekben az önálló vállalkozás indításához sem kell semmilyen szakképzettség.

A tervezett módosítás itt-ott belenyúlt volna a szakmák felosztásába. Többnyire enyhítésekkel találkoztunk a közzétett tervezetben. Például ilyen lett volna a gipszkarton-szerelés: ehhez ma mindenképpen szárazépítő képesítésre van szükség, mást nem fogadhatnak el a munkáltatók. A tervezet szerint a szakiránynak megfelelő más szakma, vagy magasabb szintű képzettség is megfelelő lehetett volna. Viszont visszakerült volna a képesítéshez kötött szakmák sorába a festő és mázoló is. Vélhetően kiderült, hogy hiba volt e szakmára vonatkozó valamennyi képzettségi előírást törölni az elmúlt években.

A szakképesítés nélküli vállalkozó túl sok volt a közvéleménynek

A közfelháborodást azonban nem ezek a kisebb módosítások váltották ki, hanem a rendelet jellegének az alapvető módosítása. A kormány egy olyan rendszert képzelt el, hogy csak egy szűk körben marad kötelezően a szakmai elvárás, míg a többi szakmát „képesítéshez nem kötött“ kategóriába sorolták volna át. A képesítéshez nem kötött foglalkozások azok a szakmák lettek volna, melyeket eddig nem önálló munkaként lehetett képzettség nélkül is végezni. Ebben annyi változás lett volna, hogy képesítés nélkül nemcsak dolgozni lehetett volna felügyelettel, de akár vállalkozást is lehetett volna indítani. Itt is elvárás maradt volna tehát a szakmai felügyelet, bár azt nem részletezték, hogy ezt milyen formában kell biztosítani. Annyi lett volna a változás, hogy ma egy végzettség nélküli embernek nem engednek mondjuk kőműves vállalkozást bejegyeztetni, az új rendszer szerint meg igen. 

Csakhogy amikor a rendelet szövegét társadalmi vitára bocsátották, az emberek többsége ebből azt szűrte le, hogy mostantól semmilyen szakképesítés nem kell például a kőműves, festő vagy villanyszerelő munkájához. Ez váltotta ki a tiltakozásokat.

A kormány pedig ezúttal megváltoztatta az elképzelését a társadalmi kritika hatására. A gazdaságfejlesztési tárca közleményben bejelentette, hogy visszavonják a javaslatot. “A Kormány, ahogy korábban, úgy most is a magyar vállalkozások oldalán áll, így a beérkező javaslatok és visszajelzések alapján a Gazdaságfejlesztési Minisztérium arról döntött, hogy a felülvizsgálatot azonnali hatállyal felfüggeszti” – olvashatjuk a kétsoros közleményt a minisztérium honlapján.

Nagy Csaba