Nincsenek összhangban a tervek – ki felel, ha gubanc van belőle?

Mi van akkor, ha a statikus és az építész kiviteli tervek nincsenek összhangban? Ki miért felelős, ha emiatt lesz bármilyen baj? Vegyük elő a statikust? Vagy az építésznek kellett volna jobban figyelnie? Netalán a műszaki ellenőr sara lesz? Vagy a kivitelező húzza a rövidebbet?

Lássuk, kinek mi a feladata!

Nyilvánvaló elvárás a tervező irányába, hogy olyan épületet tervezzen meg, ami műszakilag kivitelezhető, megfelel az előírásoknak stb. Vonatkozik ez a szabály az építészre és a statikusra is.

A műszaki ellenőr feladata a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban. Emellett a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről tájékoztatnia kell az építtetőt.

A kivitelező pedig a kivitelezési szerződés megkötése előtt köteles megvizsgálni a tervdokumentációt, és jelezni a megrendelő felé, ha valamilyen problémát észlel. Hibás, hiányos tervet ugyanis nem hajthat végre.

A felelősséget legtöbbször a kivitelező „nyeri meg”

–  A terv hibája szerződésszegésnek minősül, emiatt nyilvánvalóan a tervező lesz felelős – magyarázta jogászunk. A tervek összeütközésekor a műszaki ellenőrnek tájékoztatási kötelezettsége van a megrendelő irányába, akárcsak a kivitelezőnek. Azzal a különbséggel, hogy ha a kivitelező az észlelt tervhibáért nem szól, akkor pont annyira lesz felelős, mint a hibázó statikus vagy építész. Ilyen esetekben ráadásul egyetemlegesen felel a kivitelező és a tervező: ez annyit jelent, hogy a kedves megrendelő eldöntheti, hogy kit citáljon magával a bíróságra, sőt, akár mindkét szereplőt együttesen is beperelheti. A lényeg tehát, hogy tervhibákért a kivitelező is felel, ezért még a kivitelezési szerződés megkötése előtt tüzetesen át kell vizsgálnia a terveket, és csak akkor szerződhet, ha rendben vannak.

Ám a legjobb szakikkal is előfordulhat, hogy átsiklanak valami kisebb hiányosságon, ami csak akkor bukik ki, amikor már javában folyik az építkezés. Lássuk, mi a helyzet akkor, ha nem a kivitelezési szerződés aláírása előtt, hanem menet közben derül ki, hogy nincsenek összhangban a tervek! Ilyenkor ha a hibát a kivitelezőnek  “elvárható szakmai gondosság” mellett észre kellett volna vennie, akkor ő lesz a ludas – saját zsebből javíthatja a hibát. Ha viszont a kivitelezőnek nem feltétlenül kellett volna kiszúrnia, hogy a mérnökök mellélőttek, akkor a felelősség is a tervezőké marad. A kivitelező ilyenkor többletmunkaként elszámolhatja a tervezők malőrje által okozott költségeit. 

Tipp: mindenki alaposan nézze át a terveket, és azonnal jelezze, ha hibát észlel! Ennek legyen nyoma is – így a “felelősséges pöttyös labdát” passzolhatjuk. A kivitelezőkre ez a szabály többszörösen vonatkozik, az „elvárható szakmai gondosság” ugyanis egy elég tág kategória, és a bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a szakmai hibákat bizony észre kell vennünk. A kivitelezői felelősségbiztosítás ilyen esetekben is jó szolgálatot tehet.

Kis Zsuzsanna