Önálló minisztérium az építésügynek

Önálló építésügyi minisztérium is létrejött az ötödik Orbán-kormányban. A tárcát Lázár János vezeti. A rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy az építésügy egyáltalán megjelenik egy minisztérium nevében. 

Építésügyi minisztériuma a második világháborút követő évtizedekben folyamatosan volt Magyarországnak. Egyértelműen szükség is volt a terület miniszteri szintű irányítására. Előbb az országot kellett újjáépíteni, majd a falvakból a városokba áramló tömegeknek kellett korszerű lakást biztosítani. Építésügyi minisztériuma a rendszerváltást megelőző utolsó kormányoknak is volt. A tárca 1973-ig önállóan működött, 1973-1988 között a városfejlesztéssel összevonva, majd 1988-tól a rendszerváltásig Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven.

A rendszerváltást követő években már nem  kapott a terület saját minisztériumot. Az építésügy többnyire az ipar és a gazdaságfejlesztés társbérlője lett, a városfejlesztés, területfejlesztés pedig többnyire a környezetvédelem mellé került.

A kormány megalakulásakor meglepve olvastuk, hogy az ipartól és a gazdaságfejlesztéstől távolabbra kerülve, önálló Építésügyi és Beruházási Minisztérium jön létre Lázár János vezetésével. Az új tárcához nem is az eddigi gazdasági tárcáktól, hanem a Miniszterelnökségtől kerülnek át az emberek (az építőipar eddig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozott). Az önállósodás okát a kormányfő nem részletezte. Az első közlemények is csak arra utaltak, hogy az építőipar gazdasági ereje mennyire meghatározó, hiszen az építőipari termelés értéke 2021-ben meghaladta az 5388 milliárd forintot, s az ágazat folyamatosan bővül. 

A beruházások és építések irányításának önállóvá válása arra is utalhat, hogy a jövőben még nagyobb sebességre kapcsolnak az állami beruházások. Hiszen ha az elmúlt 12 év nagy állami beruházásainak irányításához nem kellett önálló tárcát létrehozni, akkor vajon mi más indokolhatná, hogy most hirtelen szükségessé vált ez a megoldás? 

A kormány megalakulása után már látszik, hogy ez a tárca fogja felügyelni a jövőben azokat a fővárosi fejlesztéseket, amiket eddig a Budapest Fejlesztési Központ irányítására bíztak. Ez több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz feletti befolyást jelent. Nagyon valószínű, hogy Lázár kinevezésével a kormányfő egy erős embert akart ide állítani, aki hatékonyan tudja átvenni a kezdeményezést a főváros ellenzéki irányításával szemben. A tárca létrehozásának így sokkal inkább közvetlen politikai okai vannak, mint az a szándék, hogy így hatékonyabban működjön az építésügy az országban.

A kormányalakuláskor kiadott, a minisztériumok felsorolásáról szóló rendelet az építésügyi tárca feladatai között első helyen az állami beruházások felügyeletét említi. De minden más terület is ide tartozik, ami az építéssel kapcsolatos:

• építésgazdaság
• építésügyi szabályozás és építéshatóság
• településfejlesztés és településrendezés
• településkép védelme
• területrendezés 
• a kulturális örökség védelme. 

Kedvező eredménye persze nagyon is lehet az átszervezésnek. Ha az építésügyet a kormányon belül egy erős pozíciókkal rendelkező miniszter irányítja, az csökkentheti a szétaprózottságot, hatékonyabbá teheti az irányítási folyamatokat. Így gondolja ezt például az ÉVOSZ elnöke is. Az első hírek alapján a sajtóban megkérdezett Koji László is rögtön arra utalt, a változástól hatékonyabb szervezést, szabályozást és ellenőrzést is vár (Index, május 13.).

A külön építési tárca létrehozását Orbán Viktor a Parlamentben, a kormány alakuló ülésén azzal indokolta, hogy a korábbi széttagoltság mára az állami beruházások hátrányára vált a növekvő nyersanyagárak, a háború gazdasági hatásai, a beruházó óvatossága és a várható európai recesszió miatt. Az új minisztériumnak a beruházásokra fordított állami erőforrások hatékony felhasználását kell biztosítania, továbbá meg kell újítania az építésügyi szabályokat is.

Nagy Csaba