Rezsicsökkentő tippek – gyorsan, aránylag kevés pénzből

A tüzépeket, barkácsáruházakat és épületgépészeti szakboltokat megrohamozták a vevők a rezsicsökkentés eltörlésének hírére. Hiánycikk a száraz tüzifa és a szén, duplájára emelkedett a vegyestüzelésű kazánok ára, és van, aki vadul számolgatja, hogy mennyit is spórolna, ha felrakna gyorsan egy-két klímát. Mindenki próbál valahogy az „átlagár” alatt maradni áram-, de főleg gázfogyasztás szempontjából, mert fölötte bizony cudar világ lesz. Sokan vannak kétségbeesve. Nézzük, milyen gyors, és aránylag fájdalommentes rezsicsökkentő tippeket adhatnunk nekik? 

„A szomszédban egy nagyon kedves, idős néni lakik, egy 70-es években épített Kádár-kockában. Eddig is 30.000 Ft volt a gázszámlája, pedig csak két helyiséget fűt, most teljesen kétségbe van esve. Hogyan tudnánk segíteni, mit ajánlotok, hogy ne fagyjon meg most télen?”

„Kisgyerekes család vagyunk, három gyerekkel. Pár éve rábeszéltek minket az elektromos fűtésre, merthogy milyen kényelmes és gazdaságos. Már megbántuk: eddig 50.000 Ft-ot fizettünk télen havonta, most félünk tőle, hogy sehogy nem fogjuk tudni kigazdálkodni a dupla díjat. Kéményünk nincs, a gáz nincs a telken sem – de egyébként sem lenne olcsóbb most már az sem.”

„Kétgenerációs családi házban lakunk, a 80-as évek közepén építették a szüleink kalákában. Akkor azt mondták nekik, hogy vezessék be a gázt: olcsó, tiszta energia, és ez a jövő! Csakhogy mivel mi öten vagyunk, a szüleim is ketten, ezért majdnem a duplája a gázfogyasztásunk az átlagosnak. Egyetlen gázkazánunk van, egyetlen fűtési rendszerünk, nem tudjuk szétválasztani sem. Nem fogjuk tudni kifizetni a legalább 150.000 Ft-os számlát! Mit tegyünk?”

Augusztus közepétől ilyen, és ehhez hasonló hozzászólások tucatjai jelentek meg az építkezős fórumokon. A legtöbb esetben a kérdezőknek nincs megtakarított, félrerakott pénzük. Milyen csodát lehet tenni 4-500.000 Ft-ból, hogy legalább a legrosszabbat, a fázást és az anyagi csődöt elkerüljék?

Hőszigetelés és légtömörség 

Alapesetben azt mondanánk, hogy az első a hőszigetelés. Körbe kellene hőszigetelni az épületet, kicserélni a nyílászárókat és korszerűsíteni a fűtési rendszert. Ehhez azonban se idő, se szakember, se elegendő építőanyag nincs idén télig. Pedig hosszú távon biztos, hogy a hőszigetelés és a huzat megszüntetése a legjobb megoldás. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy az elektromos áram, a tüzifa vagy a gáz ára nem fog teljesen máshogy mozogni a jövőben. Hiába számoljuk ki most, hogy egy cserépkályhával vagy egy split klímával mennyit spórolunk, ha jövőre más árak lesznek. Alapigazság, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia. Minél kevesebb a ház fűtési energiaigénye, annál kevésbé van kiszolgáltatva a lakó az ilyen-olyan piaci trendeknek és hatósági „ársapkák” változásának.

Ha tehát kihívnak minket egy olyan házhoz, ahol a téglatálcás-betongerendás födémen egy árva cm-nyi hőszigetelés sincs, vagy a szél mozgatja az ablakoknál a függönyt, akkor pár százezer forintból látványos fűtési költség csökkenést lehet elérni. 20 cm ásványgyapot hőszigetelés a padlásra, rengeteg csík tömítőszalag az ablakszárnyakra, és máris 20-25%-kal alacsonyabb a fűtési költség. Sajnos ez a gyorssegély sem mindenhol megfelelő: ha az ablakok már annyira el vannak vetemedve, hogy nincs az a tömítő, ami átéri, ha a tetőtér beépített, és a tetőfólia miatt a teljes szerkezetet fel kéne újítani, akkor nincs mese: ablakcsere és tetőfelújítás kell.

Mikor megoldás a tüzifa? 

Fával évszázadok óta fűtünk, egy jól bejáratott cserépkályha sugárzó melege pedig nagyon jól esik egy hosszú nap után. Egy jó cserépkályha, tömegkályha vagy egy kevésbé hangulatos, de még hatékonyabb faelgázosító kazán nagyon jó hatékonysággal égeti a fát: sok meleg és kevés szennyező anyag lesz a végeredmény. No de: cserépkályhát vagy tömegkályhát nem két nap alatt lehet rakatni, ráadásul több százezer forintba kerül, a faelgázosító kazán árát pedig inkább ne nézzük meg, annyira elszállt. És még ezek sem érnek túl sokat, ha nem száraz fával fűtünk. A nedves fa fűtőértéke alig fele a száraznak. Márpedig jelenleg nagyon nehéz száraz keményfát kapni az országban. Amit lehet, azt is aranyáron. Az idei fát legkésőbb idén márciusban meg kellett volna venni, fel kellett volna vágni, egész nyáron át szárítani, és még akkor is csak éppen, hogy jó lenne fűteni. Egy sebtében beszerzett barkácsáruházi kályhában elégetett nedves puhafa viszont drágább lesz, mint villannyal vagy gázzal fűteni.

Ahogy kiderült a rezsicsökkentés szigorítása, a kiszámoló blog készített egy nagyon egyszerű, ingyen használható táblázatot, ahol bárki be tudja magának állítani, hogy milyen faanyaggal, milyen hatékonyságú fűtőberendezéssel hány forintra jön ki 1 kWh meleg. Az is rögtön kiderül, hogy mennyinek kellene lennie a gáz- vagy villanyárnak, ha ugyanezt a meleget gázfűtéssel vagy villanyfűtéssel állítanánk elő. A táblázat nagy előnye, hogy mindenféle gáz- és elektromos fűtési módot összehasonlíthatunk a fatüzeléssel. Ha pl. kondenzációs kazánunk van, nyilván teljesen más lesz az, hogy mikortól éri meg átváltani fára, mintha egy régi, klasszikus „cirkóval” fűtenénk. (A kalkulátor itt található meg: bit.ly/kiszamolokalkulator)

Két gyors példa: 

• egy teljesen száraz, két évet szárított bükkfa (most megvéve legalább 50.000 Ft lenne köbmétere) tégla­kályhában elégetve kb. 250 Ft-os köbméterenkénti gázárnak felel meg, ha egy nem kondenzációs, de többfokozatú gázkazánnal hasonlítjuk össze. A rezsicsökkentett, átlag alatti gázár tehát kevesebb, mint fele annyiba kerül, mint fával fűteni, de a limit feletti gázár bizony sokkal drágább lenne. Ilyen esetben tehát akkor és annyit éri meg fával fűteni, hogy pont az átlagfogyasztás alatt tudjuk tartani a gázfogyasztást. 
• Ha viszont „nemrég még a rigó fütyült rajta” puhafával, egyszerű „jancsikályhával” fűtenénk, de sikerült 40.000 Ft-ért (puha és nedves) fát szerezni, akkor az „olcsó” fatüzelésünk 880 forintos gázárnak felel meg.

A fizikát tehát nem lehet becsapni: nedves fa, rossz hatékonyságú fűtő berendezésben? Még a „piaci áron” vett gáz is olcsóbb, a split klímával előállított meleg pedig sokkal-sokkal olcsóbb.

Hűtő-fűtő klíma és H tarifa – töredék áron fűthetünk az átlagfogyasztás feletti gázárhoz képest

Az új energiaárak júliusi kihirdetésekor érzékelhető volt a pánik a boltokban. Az első egy-két napon az emberek nem vásároltak semmiféle olyan fűtőberendezést, ami elektromos energiával működik. Így történt, hogy a kánikula közepén hirtelen megcsappant a klímaberendezések iránti kereslet is. A sokk azonban nem tartott sokáig: hamar rájöttek az emberek, hogy mivel a villamos áram ára a duplájára nő ugyan, a gázé viszont hétszeresére a szűkre szabott határérték feletti fogyasztók számára, ezért bizony az elektromos fűtés mégis kedvezőbb lehet a gázra alapozott megoldásoknál. Csakhogy elektromos fűtésnél nagyon nem mindegy, hogy mivel fűtünk. 

A klímák ugyanazon az elven működnek, mint a hőszivattyú. Hasznosítják a környezeti levegő hőenergiáját, s a felvett elektromos teljesítmény többszörösét juttatják vissza a helyiségbe akár fűtés, akár hűtés céljából. Egy klímaberendezés hatékonyságát két érték mutatja, melyeket kötelezően fel is kell tüntetni a berendezésen. Ez a SEER és a SCOP érték.

A SEER a szezonális energiahatékonysági tényező. Ez a teljes hűtési szezon energiahatékonyságát jelzi. Az éves hűtési igényt kell elosztani hűtésre használt áramfogyasztással, hogy megkapjuk ezt az értéket.

Az SCOP érték a fűtési hatékonyságot mutatja meg. Számítása hasonló: az éves fűtési energiaigényt osztjuk el a fűtéshez használt villamos energia mennyiségével. A legjobbnak számító, A+++ energiacímkét viselő klímák SCOP értéke 5,1-nél nagyobb, azaz a felhasznált energia ötszörösét adják vissza meleg levegő formájában. Pontosabban 1 kWh áramból előállít 1 kWh hőenergiát, melyhez még hozzátesz 3-4 kWh-t a környezet hőenergiájából is.

A klíma hatékonysága párosítható a kedvezményes áron vásárolt villamos energiával. Ez a H tarifa, amit kifejezetten a hőszivattyúk és megújuló energiát használó készülékek működtetésére hoztak létre. Ne feledjük, valójában a klíma is egy hőszivattyú! A kedvező árú fűtéshez tehát nem kell bonyolult fűtési rendszereket telepítenünk, az is elég, ha split klímákat szerelünk fel a lakásba.

A H tarifa lényege, hogy nem szolgáltatják egész évben, csak október 15. és április 15. között vehető igénybe. A H tarifa ára nem változott, bruttó 23,52 forintért vásárolhatunk 1 kWh-ot. Bekötéséhez a szolgáltatóhoz kell egy igénylőlapot benyújtani, feltüntetve csatlakoztatni tervezett készülékek adatlapját. A bekötéshez regisztrált szerelőre van szükség, ugyanis a H tarifáról működtetett eszközöket új áramkörre kell helyezni, amihez egy új mérőórát is fel kell szerelni. Ez egy kéttarifás mérő lesz, ami a kedvezményes időszakban a H tarifa szerint számol, azon kívül pedig a normál díjazás szerint méri az áramfogyasztást. Szükség lehet a hálózat bővítésére is, 32 amperre. 

A Daikin Hungary tett közzé honlapján egy összeállítást arról, hogy mennyibe is kerül az új tarifákkal 1 kWh fűtési energia előállítása. Az összehasonlítás nagyon is meggyőző módon mutatja a klímás megoldás előnyeit. Ha tisztán árammal, például elektromos radiátorral, hősugárzóval fűtünk, akkor 1 kWh energiát átlagfogyasztás alatt 36, fölötte 70 forintos költséggel állítunk elő. Gázfűtésnél ugyanez 10 forint az átlagfogyasztás alatti és ugyancsak 70 forint az átlag fölötti fogyasztásnál. Hőszivattyúval, H tarifás árammal viszont mindez 6,76 forintból állítható elő.

A Daikin szerint például egy három beltéri és egy kültéri egységből álló rendszer mintegy egymillió forintba kerül. A telepítése körülbelül 400 ezer, a H tarifa kiépítése még egyszer ennyi. Így 1,8 millió forint lesz a teljes telepítési költség. Ezzel a rendszerrel a három helyiségben kiválthatjuk a gázkonvektort, amikkel elégetnénk évente mintegy 2200 köbméter gázt, 530 ezer forintos áron. Ezzel szemben a klímás rendszer évi 75 ezer forintból üzemeltethető. A mai árak mellett 3-4 év a beruházás megtérülési ideje. 

Ha a megrendelőnknek nincs ennyi pénze idén télre, akkor se keseredjen el: már akár egy klímaberendezéssel, és ideiglenesen a H tarifa kiépítése nélkül is megéri a beruházás. Ilyenkor 1 kWh áramból 5-ös SCOP-s klímaberendezzéssel 5 kWh-nyi meleg lesz, tehát 1 kWh-nyi meleg ára 7,2 Ft az átlagfogyasztás alatt, és 14 Ft átlagfogyasztás felett. 

A klímás fűtésnek persze vannak hátrányai is, ezeket sem hallgathatjuk el. Zavaró lehet a klíma zúgása és a folyamatos levegőáramlás is. A készülék erősen szárítja a levegőt, érdemes mellette párásítót használni. A hő eloszlása pedig nem egyenletes – csakúgy, mint a hideg levegő befújása hűtéskor. Nem is tudunk minden helyiséget klimatizálni. Klímás használatra leginkább a nagyobb, egybefüggő terek alkalmasak, például az amerikai konyhás nappalik. Kisebb szobákban, erősen tagolt terekben kevésbé lehet kihasználni az előnyeit.

De a klímás fűtés e hátrányok mellett is sokat jelenthet. A nagyobb terek mondjuk fűthetők a klímával, a kisebb, tagoltabb szobákban pedig meghagyható a gázfűtés. Így ha nem is váltja ki a gázszámlát, de csökkentheti a fogyasztást, hogy beférjenek a kedvezményes sávba.

Hőszivattyús bojler – ha sok meleg víz fogy

A fűtésen kívül a legtöbb energia egy házban általában a használati melegvíz (HMV) előállítására megy el. Nem is gondolunk bele, hogy mennyi. Egy passzívházban, ahol négyen laknak pl. többe kerül a HMV előállítása, mint maga a fűtés. Egy régi, rosszul hőszigetelt házban, ahol csak egy-két ember lakik, és ők is inkább csak zuhanyoznak, ott persze teljesen mások az arányok. Ott a fűtés ára rengeteg, a használati melegvíz hozzá képest elenyésző.

No de: a melegvíz előállításán is spórolhatunk a hőszivattyús elv segítségével, ráadásul méregdrága „rendes” hőszivattyú sem kell hozzá. A hőszivattyús bojlerek ára kb. 300.000 forinttól kezdődik. Sajnos a spórolás aránya nem lesz olyan sok, mint a fűtésen, mert 50 fokos vizet jóval kevésbé hatékonyan állít elő egy hőszivattyú, mint 30 fokosat, de ez is féláron „csinálja” a melegvizet a klasszikus villanybojlerhez képest. Ezeknek a hőszivattyús bojlereknek ugyanis 2 körüli a COP-je, de ezt legalább mindenféle nagyobb beruházás nélkül ki tudjuk használni. H tarifa sincs hozzá, mert ehhez nem eléggé hatékony (még) ez a technológia.

Mikor éri meg elgondolkodni rajta? Ha sok tagú a család, kisgyerekkel, nem lehet spórolni a fürdésen, és a megrendelőnk átlag fölött fogyaszt gázból. Még ebben az esetben is inkább csak akkor, ha a fűtés már „OK”: tehát ha „csak” a fűtéssel nem esne ki a család a gázártámogatásból, de a használati melegvízzel már igen.

Mikor nem? Ha megrendelőnk egyedül lakik, és nem fogyaszt sok meleg vizet, akkor szinte biztos, hogy nem térül meg belátható időn belül a beruházás, akár gázzal, akár villannyal állítja elő eredetileg. Akkor sem éri meg, ha több tagú ugyan a család, de kombi gázkazánjuk van, és átlag alatt fogyasztanak gázból (igaz, nem is nekik szól a cikk…), vagy ha a megrendelőnek villanybojlere van ugyan, de átlag alatt fogyaszt elektromos áramból. 

A nagy kérdés persze az, hogy mennyit lehet spórolni. A bojlerek fogyasztását sokkal nehezebb kivarázsolni az internetről, mint a klímákét. Az adatlapokat rengeteg esetben jól eldugták a weblapokon is. Eddig jó eséllyel szinte senkinek nem jutott eszébe a bojler, mint nagyfogyasztó. Ráadásul ez a fogyasztás csak egy elméleti adat – nyilván teljesen más lesz a „matek”, ha egy öreg néni zuhanyzik naponta öt percig, és más, ha egy teljes öttagú család, napi fürdéssel. Nézzünk egy nagyobb fogyasztást, amikor naponta elfogyasztja a család egy kisebb bojler teljes melegvízkészletét!

80 literes villanybojler 1200 W fűtőszállal, a melegen tartásra kb 1 kWh energiát használ naponta. A bojler napi egyszeri teljes kiürülés esetén még kb 4 kWh-t fogyaszt (a felfűtési ideje kb. 3,5 óra). Ez 5 kWh/nap, és 150 kWh/hó, ami nem rezsicsökkentett áron körülbelül 10.000 forint havonta. A 80 literes hőszivattyús bojler fogyasztása nagyjából a fele, tehát kb. 5.000 Ft/hó.

Ha mindezt eddig „klasszikus” gázbojlerrel állította elő a megrendelőnk, akkor egy hasonló teljesítményű bojler egy év alatt 7 GJ-nyi (azaz 7000 MJ-nyi) gázt „eszik” az adatlapja alapján. 1 köbméter gáz fűtőértéke 30-35 megajoule között változik, tehát a bojlerünk egy év alatt kb. 230 köbméter gázt fog elégetni. Az nem rezsicsökkentett áron kb 14.000 Ft/hó. „Árnyalja” a matekot, hogy ha havi elszámolás van, és nyáron még tudja tartani magát a megrendelőnk az átlagfogyasztás  alatt, hiszen olyankor nem kell fűteni, de télen vastagon kieshet a rezsicsökkentett körből a melegvíz fogyasztás miatt.

Főzés indukciós főzőlappal

Ha a gázfogyasztásra gondolunk, sokunknak csak a fűtés és a gázbojler jut az eszünkbe, pedig aránylag sok gáz fogy a sütés-főzéssel is. Ha ez nem PB gázpalackról, hanem vezetékes gázról megy, akkor akár 10 köbméter gáz is elmehet csak a sütés-főzésre. 

Ha ez mind átlagfogyasztás felett van, akkor az éves szinten 80.000 forintot jelent. Nem kell nagy beruházásra gondolni a spóroláshoz, egy hordozható indukciós főzőlappal is sokat spórolhat a megrendelő, ráadásul az ebéd is hamarabb készen lesz.

Jenei László, Nagy Csaba