Tavasztól új MBSZ a gázszerelésben

Az utóbbi években sokat változott a gázszerelők élete: más kazánokat építünk be, máshogy megy a tervezés, az engedélyeztetés. 2020. március közepe óta új Műszaki Biztonsági Szabályzat van érvényben. Van benne pár fontos új részlet, amit érdemes megismernünk.

Változtak azok a jogszabályok, amelyek rögzítik a beépítés, a szerelés, a csere és az ezeket követő ellenőrzés szabályait. Régebben a Műszaki Biztonsági Szabályzatról (MBSZ) a 11/2013. NGM rendeletben írtak. Ebben szinte minden szabályozva volt, amit egy gázszerelő csinálhat. Az új Műszaki Biztonsági Szabályzat jóval rövidebb lett. Kikerültek ugyanis a szövegből a korábbi, segédletszerű utasítások. Ami benne maradt az a követelmények felsorolása. Minden más átkerült az ún. gázipari Szakági Műszaki Előírásokba (SZME-G: bit.ly/SZMEGáz). Ez nem jogszabály, csak Gázipari Műszaki Szakbizottság ajánlása. Ebben a formában az ajánlások frissítése is sokkal egyszerűbb lesz, mintha egy jogszabályba lenne beágyazva. 

2020. március 13-tól két rendelet foglalkozik a gázszereléssel:

– az 1/2020. Kormányrendelet a gázszerelés hatósági felügyeletéről szól

– a 3/2020 ITM rendelet pedig arról, hogy ki milyen munkákat végezhet a gázszerelésben. Ennek a jogszabálynak az 1. melléklete tartalmazza az új MBSZ-t.  (bit.ly/ÚjMSZB)

Nézzük, mik a legfontosabb változások!

Egyszerű készülékcsere változása

A gázszerelők szempontjából talán a legfontosabb az egyszerű készülékcsere változása. Az egyszerűsített készülékcseréhez továbbra sem kellenek tervezők, nem kell hozzá terv. Megfelelő végzettséggel rendelkező, az adott gázszolgáltatónál regisztrált gázszerelők ugyanúgy önállóan, tervezők bevonása nélkül végezhetik, mint eddig.

Az egyszerűsített készülékcsere esetén megszűnt a cserélendő készülékek 36 kW-os teljesítmény határa. Immár 70 kW-ig lehet egyszerűsített készülékcserét végezni.

Új elem még, hogy ha a régi kazán olyan helyen volt, ahol most már nem lehetne , akkor ez nem baj, ugyanoda is tehetjük az ugyanolyan típusú készüléket. (Itt típus alatt a levegőellátástól és égéstermék elvezetéstől függő típusok értendők: A, B, C és számtalan alesetei, ezekre még visszatérünk.) A készülék elhelyezésének ugyanis 

– azonos típus esetén a létesítéskori vagy a hatályos előírásnak kell megfelelni,

– különböző típus esetén viszont a hatályos előírásoknak.

Továbbra sem végezhetünk egyszerű készülékcserét a következő esetekben: 

– ha cserélni kell a fogyasztásmérőt,

– ha a kazán gyűjtőkéményhez csatlakozik,

– ha az új készülék teljesítménye nagyobb, mint a meglévőé (akkor sem, ha 70 kW alatti),

– ha hozzá kell nyúlni a gázvezetékhez.

Viszont lett egy új kivétel: egy max. 1,5 méteres csődarabot betehetünk a készülék és az elzáró szerelvény közé.

A személyi feltételek sem változtak: ezt a munkát csak az egyes gázszolgáltatóknál regisztrált gázszerelők végezhetik. A szükséges szakképesítések sem változtak. Továbbra is az üzembe helyezést követően 2 napon belül kell leadni a dokumentációt az illetékes gázszolgáltatónak.

Regisztrációs engedély hosszabbítása – már a Mérnök Kamaránál kell intézni

Viszont márciustól már NEM a gázszolgáltatóhoz kell fordulni az regisztrációs engedély igényléséért és hosszabbításáért, hanem a Magyar Mérnök Kamarához:

– Ügyfélkapun keresztül, az epapir.gov.hu felületen (díja: 10 e Ft)

– vagy Postán, a 1117 Bp. Szerémi út 4. címre (díja: 12 e Ft).

Az ügyfélszolgálatra most nem mehetünk be a vírushelyzet miatt. Az ügyintézési határidő 8 nap. Az, hogy az egyes ügyintézéshez milyen iratok kellenek, arról itt lehet olvasni: bit.ly/MMKRegisztráció. 

Készülékcsere, új hálózatok létesítése

A 70 kW alatti készülékcsere esetében minden változatlan. Erre továbbra is csak akkor van szükség, ha hozzányúlunk a fogyasztói vezetékhez, vagy nagyobb teljesítményű gázfogyasztót szerelünk fel. Tervező még mindig kell, aki elkészíti a tervet, és az ellenőrzésért is felelősséget vállal.

Az új hálózatok létesítésére vagy a 70 kW feletti hálózatok átalakítására vonatkozó szabályok sem változtak. Terv kell hozzá, és annak elfogadását, illetve az elkészült rendszer ellenőrzését ilyenkor már a gázszolgáltató végzi. 

Az illetékes hatóság viszont mostantól a Budapest Fővárosi Kormányhivatal lett, hozzájuk lehet fordulni, ha a gázszolgáltatóval nem jutunk dűlőre, például szerintünk indokolatlanul utasították el a terveket. 

MBSZ

Tervezők szabadsága

A korábbinál jóval nagyobb szabadságot kaptak a tervezők. A tervező saját felelősségére akár el is térhet a szakági műszaki előírásoktól. Ennek az alkalmazása ugyanis önkéntes, de ha ez alapján tervez a tervező, az megfelelőnek tekinthető. Ha viszont eltér tőle, akkor neki kell bizonyítani, hogy az ő megoldása műszakilag legalább egyenértékű az MBSZ-ben előírttal. Azt ismerik el egyenértékű megoldásnak, ami érvényes szabványon alapul, vagy számítással igazolt

A gázkészülék típusa

Új a gázkészülékek típusának meghatározása is. Mostantól a gázkészülékeket ezekbe az új A, B és C típusokba és ezek altípusaiba kell sorolni, a levegőellátás és a füstgáz elvezetés módja szerint. 

Egy készüléknek akár többféle típusa is lehet, ami azt jelenti, hogy többféle típusként is beépíthető. Ebből a típusválasztékból kell a tervezőnek vagy a szerelőnek kiválasztani az általa alkalmazni kívántat. A szerelési nyilatkozatba, üzembehelyezési jegyzőkönyvbe, és minden egyéb dokumentumba is ezt a típusmegjelölést kell odaírni.

(Erre az új típusbesorolásra az európai jogharmonizáció miatt volt szükség. MSZ EN 1749 a kapcsolódó szabvány) 

„A” típusú készülékek (konyhai gáztűzhely)  

Korábban a konyhát mindig, akár mesterségesen is szellőztetni kellett, pl. egy ventillátorral. 2016 óta viszont ez nem volt kötelező, ha a tűzhely teljesítménye kisebb, mint 11 kW, a konyha légtere 10 m3-nél nagyobb, és van szabadba nyíló ablaka.

Most ez szigorodott! A konyhát csak akkor nem kell mesterségesen szellőztetni, ha a légtere 15 m3-nél nagyobb, és az ablak 1 m2 –nél nagyobb. Ha ezekből a feltételekből egy nem teljesül, akkor 12 m3/h/kW szellőzést kell biztosítani.

„B” típusú (a helyiségből oxigént nyerő) készülékek javítása 

Ilyen régi típusú készülék pl. egy régi, kétfokozatú gázkazán, ami a helyiségből nyeri az oxigént. Ha egy ilyen régi készüléket nem kell kicserélni, csak javítani, akkor minden változatlan maradhat. De pl. ablakcsere után a légellátást újra kell méretezni! Ez teljesen jogos is – a régi, rosszul záródó ablakok sokkal több levegőt beengednek, mint az újak. Egy ablakcsere után bizony könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elég oxigén az égéshez, vagy ne adj Isten feldúsul a szén-dioxid vagy akár a szén-monoxid. 

A jogszabály szerint az ablakcsere után a légellátást a tervezőnek a gyártói adatok alapján kell megtervezi. Ha a készülék olyan régi, hogy már nincs meg a gyártója, de van rajta huzatmegszakító, akkor legalább 2-es szorzóval kell számolni a légellátási tényezőt. Ha viszont így történik a számítás, akkor ezt méréssel is kell igazolni. Ellenőrizni és dokumentálni kell, hogy a készülék elég levegőt kap-e, és az el is távozik (CO2, O2 tartalom). Most erre a rendelet külön is felhívja a figyelmet.

Új feladatok, új felelősségek

Gázfogyasztó üzembehelyezésekor típusvizsgálat (új feladat)

A tervektől való eltérések kiküszöbölésére az üzembehelyezőnek ellenőriznie kell, hogy a terveknek megfelelő készülék lesz-e beépítve (EU típusvizsgálati tanúsítványa szerinti típusváltozat).

Gázrobbanás elleni védelem 

Kötelező a robbanás elleni védelem kialakítása, ha vagy van egy 140 kW-nál nagyobb gázfogyasztó, vagy az összes gázfogyasztó összteljesíménye nagyobb, mint 1400 kW. 

A gázrobbanás elleni védelem kétféle lehet: 

– vagy szivárgás érzékelő, beavatkozó készülék,

– vagy hasadó-nyíló felület építészeti megvalósításával (pl. gyengített fal, ablak). 

Kinek a feladata a tömörség ellenőrzése?

Ha a gázkészülék részét képező elemen keresztül vezetjük el a füstgázt (magyarul a kazán saját “kipufogó csövén”), akkor a kivitelezőnek kell elvégezni a tömörségellenőrzést. Ezek a C1, C3, C5, C7, C9 típusú kazánok. 

Ha nem a gázfogyasztó készülék része a füstgázelvezető rendszer, akkor a gázszerelő feladata, hogy kihívja a kéményseprőt. A kéményen ugyanis a kéményseprőnek kell elvégezni a tömörség vizsgálatot. (C2, C4, C8 típusok részben és a C6 típus.)

Őri András