A tervezők és mérnökök több, mint felének csökkent a bevétele
Nem könnyű ma tervezőnek lenni. Fogynak a megrendelések, s alig érkeznek újabbak. A tervezett lakóház-építéseket az emberek későbbre tolják, hátha akkor elérhetőbbek lesznek a hitelek, és talán tényleg kidolgoznak valami új megoldást az év végével eltörölt CSOK helyére is. A cégek is inkább tartalékolnak, a beruházások helyett inkább a túlélésre fókuszálnak.
Az állami építések gyakorlatilag elfogytak. Az állam leállított szinte minden beruházást, amit csak halasztani lehetett. Ami már folyamatban van, annak még van esélye megvalósulni, a terveket azonban törölték. Ez pont a tervezési szakaszt érinti legerősebben. Azt sem tudjuk, mi lesz az állami megrendelések sorsa a későbbiekben. Év elején beszámoltunk róla, hogy milyen változásokat hozna a kormány az állami építések terén. Többszörösére növelné például a tervezők felelősségét többek közt a költségvetés betartásával kapcsolatban is. A tervező hibája lenne, ha az épületet nem lehetne az eredetileg tervezett összegből kihozni. Ha pedig valami a tervező hibája lesz, annak a következményeit egész pályafutása során cipelni fogja, hiszen az új ötletek szerint a minisztérium minősíteni is fogja a munkájukat. Ezt a törvényt el is fogadták, azonban a köztársasági elnök egy aprónak tűnő hiba miatt alkotmánybírósághoz küldte, a testület pedig megsemmisítette a rendelkezést. Visszakerült a Parlamenthez, továbbra sem tudunk semmit a sorsáról.
Az építőiparban ma csak az biztos, hogy a kormány teljes átalakítást tervez. Tavasszal láttunk erről egy koncepciót, azóta nagy a csönd. Nem tudjuk, hozzányúlnak-e idén a terület átrajzolásához, vagy ez a kérdés is a jövőbe tolódik. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az ÉVOSZ lesújtó képet tett közzé a tervező, mérnöki szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások helyzetértékeléséről. A szervezet saját tagjait kérdezte a várható kilátásokról, jövőképükről.
Csökken a bevétel
Összegzésük szerint a tervezéssel, mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó cégek jövedelmezősége tavaly még elfogadható volt. A válaszadók 36%-a állította, hogy 2022-ben még növedekett is az árbevételük, 20%-nak pedig változatlan éve volt a korábbiakhoz képest. Csökkenést már 44% érzékelt.
Idén a helyzet sokat romlott. Továbbra is körülbelül 20% mondja azt, hogy változatlan a bevétele a korábbi évekhez képest. Csakhogy idén már 56%-ra nőtt azoknak az aránya, akik csökkenést kénytelenek elszenvedni.
Romlik a jövedelmezőség is (annak az aránya, hogy mekkora lesz a nyereség a bevételhez képest). Tavaly még a tervezők 40%-a legalább 10%-os nyereséggel dolgozott, 28%-uk 5-10% közötti nyereséggel. Idén a vállalkozások majdnem fele szerint ennél rosszabb lesz a helyzet, s mindössze a válaszadók 8%-a gondolja úgy, hogy jobb.
A legnagyobb probléma a megrendelések hiánya
A problémák között a legtöbben a megrendelések hiányát emelték ki – ez nem is okozott nagy meglepetést (72%). Majdnem ennyien említették az inflációt is, mint a gondok forrását (68%). Az ezt követően megemlített problémák sorrendje:
- tisztességtelen verseny (48%)
- munkaerőhiány, szakemberhiány (44%)
- kiszámíthatatlan gazdasági szabályok (44%)
- magas adó- és tb-terhek (44%)
- vevők fizetési késedelme (32%)
- árverseny (20%)
- támogatások csökkenése (16%)
- piacvesztés (12%) stb.
A vállalkozások harmada leépítést tervez
Bár a cégek szenvednek a szakemberek hiányától, a csökkenő megrendelések miatt egyre többen kényszerülnek leépítésekre. Év végéig a vállalkozók majdnem egyharmada, 28%-a jósolta azt, hogy kénytelen lesz csökkenteni a cég létszámát. A többség legfeljebb a változatlanságban bízik, s mindössze 12% mert növekedésre fogadni.
A bérek még az idén növekedhetnek
Bérek tekintetében a megkérdezett vállalkozók kényszerű emelésre számítanak még ebben az évben. Úgy gondolják, hogy az inflációt is meghaladó arányban kell növelniük a fizetéseket. Ez érthető, ha egyik jelentős félelmük a szakemberhiány – nem vállalják annak a veszélyét, hogy néhány tízezer forintos különbség miatt menjenek másik munkahelyre az embereik.
A legnagyobb mértékű növekedésre a villamos szakági tervezők bérében lehet számítani, ők akár 22,5%-kal is többet kereshetnek majd év végére. A szakmunkások várható béremelését 19%-ra, a gépész tervezőkét kevéssel 18% fölé jósolják. A legkisebb mértékű növelésre a középvezetők számíthatnak: a létesítményfelelősök, projektvezetők, projektmenedzserek, műszaki vezetők 16-17%-os növekedést várhatnak csupán a 2022-es fizetésekhez képest.
Romlott a fizetési fegyelem is
A megkérdezett vállalkozók szerint egyre nagyobb a gond a költségekkel és a fizetési fegyelemmel is. Az energia- és üzemanyag-költség 30% fölött drágult, a bérleti díjak, banki költségek 10% fölött emelkedtek. A drágulásokkal együtt romlott a partnerek fizetési hajlandósága is: a válaszolók 56%-a mondta, hogy romlott a fizetési fegyelem az elmúlt egy év során.
Milyen megoldásokhoz nyúlnak?
A felmérés jelentős kérdése, hogy milyen megoldásokat keresnek a vállalkozók helyzetünk javítására. A válaszok többségében, majdnem kétharmadában a digitalizációt helyezték első helyre a megkérdezett vállalkozók. Ne feledjük, nem kivitelezők, hanem tervezők, mérnökök között készült a felmérés, akik az elmúlt években amúgy is jelentős lépéseket tettek ezen a téren. Jelentős számban fordult még elő a tervek között a szolgáltatások átgondolása, módosítása és sajnos a létszámleépítés is, mint menekülési stratégia.
Nagy Csaba
