Több sebből vérzik ez a pályázat

A pályázattal a legtöbb pályázatíró és energetikus szerint is vannak gondok. Az a változat, ahol csak a napelemre pályázik az ember, sima ügy: tavalyi fogyasztás alapján kiszámoljuk, hogy mekkora napelemet rakhat fel, kivitelezőként szerződünk vele, és ennyi. Más esetben sem szokott ez máshogy történni.

A fűtéskorszerűsítéses változat viszont több sebből vérzik. Elvileg kisebb pénzű embereket segítene abban, hogy modernebb, olcsóbban fenntartható fűtési rendszerük legyen. Képzeljünk el most egy ilyen, kispénzű embert! Van egy Kádár-kockája, aminél érdemi felújítás még nem történt: van benne egy ezeréves egyfokozatú gázkazán, szép nagy öntöttvas radiátorok, régi, gerébtokos ablakok (egyrétegű üvegezés, de ebből egy külső és egy belső ablaktábla), nulla hőszigetelés, palatető. “ZZ energiaosztály”, Greta Thunberg elsírná magát, ha meglátná az energetikai számítás eredményét. Valljuk be, a magyar lakásállomány elég nagy része ilyen… 

Mit kell neki tennie, hogy a pályázaton részt vehessen? Le kell cserélnie pár millió forintért a palatetejét. Mit fog nyerni a pályázaton? Tegyük fel, hogy tizenkét millió forintot, a full extrás csomagot. Remek! Lesz tehát egy modern, levegő-víz hőszivattyúja. A hőszivattyúnak ebben az esetben esélye se nagyon lesz, hogy gazdaságosan működjön, azaz hogy azt a COP-t adja le, ami a leírásában szerepel. Az ugyanis azt “szereti”, ha minél alacsonyabb a fűtési rendszerben keringő víz hőmérséklete. A régi Kádár-kockát viszont hűvösebb téli napokon csak olyan hőfokú vízzel lehet(ne) kifűteni a radiátoros rendszerrel, mint amit eddig a gázkazán készített: 50-60 fokos előremenővel. Ha egy levegő-vizes hőszivattyúval szeretnénk 60 fokos vizet előállítani, az olyan, mintha egy pónilóval akarnánk elhúzatni egy nagy sörösszekeret: szenvedni fog. De eleve: a 12 kW-os hőszivattyú édeskevés egy ilyen “ZZ” energiaosztályos ház kifűtésére. (Jó, akkor maradjon a gázkazán is, meg legyen a hőszivattyú is? Hogyan fogjuk akkor bizonyítani, hogy de, a kicsi, áramvonalas technológiájú, okos hőszivattyúnk az elsődleges fűtésünk, és nem a gázkazán?)

A radiátoros, túlméretezett rendszerünk tehát finoman szólva sem lesz pariban az alacsony fűtési hőmérsékletű felületfűtéshez és alacsony hőigényhez passzoló levegős hőszivattyúval. Vagy hideg lesz a házban, hiszen egy legalább 24kW-os gázkazánt nem tudunk egy feleakkora hőtermelővel helyettesíteni, vagy feleannyi sem lesz a megtakarítás, mint papíron. A hőszivattyúk ugyanis csak alacsony “hőfokhíd” esetén olyan hú, de gazdaságosak. Ahogy egyre nagyobb a különbség a visszatérő és az előremenő víz hőmérséklete között, úgy közelít az energiahatékonyságuk egy sima elektromos kazánéhoz. Ami pedig az egyik legkevésbé gazdaságos fűtési mód. 

Mi történik a házzal? Kap új, jól záródó nyílászárókat. A többi szerkezet ugyanolyan hőhidas lesz, mint volt. Azaz a hőigény édeskeveset csökkent, de legalább jól bezártuk a levegőt a négy fal közé. A négy hőhidas fal közé. Energetikai felújításnál akkor a legnagyobb a penészesedés esélye, ha semmi mást nem cserélünk, csak az ablakokat. Akkor ugyanis a falak hőmérséklete még bőven olyan hideg marad, hogy kicsapódik a pára, és ahol kicsapódó pára van, és magasabb páratartalom, ott előbb-utóbb penész is lesz. Mit tud csinálni Kádár-kockánkban lakó ügyfelünk, hogy ez az egész jól is működjön, ne csak rengeteg (ingyen) pénzbe kerüljön? Mi mást, mint a ház hőigényét passzítja a hőtermelőhöz: azaz körbeszigeteli a házat. Sok-sok millió forintért.  Ha ezt nem teszi meg, soha nem lesz jól működő háza. 

Másrészt a fűtési rendszeréhez is hozzá kell még nyúlnia, ha nem akarja, hogy a csilivili hipermodern készülék tönkremenjen a százéves radiátoroktól. Például kiépít egy felületfűtési rendszert, később, hiszen a pályázatban le van írva, hogy tilos a hőleadókat a hőszivattyúval együtt beépíteni. Vagy pedig beépít mindenféle köztes hozzávalókat, amik védik az új gép hőcserélőjét: plusz hőcserélőt, iszapleválasztót stb., saját zsebből. Nem árt, ha ezeket a részleteket is elmondjuk csillogó szemű megrendelőnknek, mielőtt megkötnénk vele az (elő)szerződést. 

A pályázat tehát – már megint – annak éri meg, akinek van pénze. Vagy azért, mert a háza már eleve alacsony energiaigényű. De akkor lehet, hogy eleve padlófűtése van, és mondjuk kondenzációs gázkazánja. Ilyen esetben sokkal kisebb lesz a pályázaton hivatalosan, “papíron” hozható megtakarítás.

A másik eset, hogy valóban felújítandó háza van, ami csak akkor fog működni, ha a fűtéskorszerűsítéssel és az ablakcserével szinte egyszerre megoldja a hőszigetelést is. Ekkor szintén sok-sok millió forintot kell rálocsolni a házra a pályázatos ingyenpénz mellett…

Sipos Anna