Tovább szigorítana az EU az energiahatékonysági követelményeken

A cél az, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátásmentes legyen, 2050-re pedig a meglévő épületeket is azzá alakítsuk. Így várhatóan az energetikai követelmények szigorodni fognak, és új, A0 és A+ fokozatokat vezetnek be. 

Az EU kiadott egy „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. Ennek az a célja, hogy elinduljunk a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé. A klímasemlegesség nemcsak pár “sötétzöld” aktivista hobbija, hanem alapvető érdekünk. A megváltozott klímához való alkalmazkodás ugyanis sokkal drágább lenne mindannyiunknak, mint az, ha sikerül a felmelegedést 1,5, de maximum 2 fok alatt tartani. Ez már nem csak a távoli jövő: a 1,5 fokból 1,2 fokot már most “elhasználtunk”, a klímaváltozás pedig már nemcsak kopogtat, hanem ránk is rúgta az ajtót. Pedig nem kellene ennek így lennie, hatalmas megtakarítási lehetőség van az orrunk előtt. Az Unióban az épületek felelnek az energiafogyasztás 40 százalékáért, és az energiával összefüggő üvegházhatású gázkibocsátás 36 százalékáért. Ennek nagyon nagy részét meg tudjuk spórolni, ha az épületeink energiahatékonyabbak lesznek.

Irány az 55%!

Ez alatt a fantázianév alatt határozták meg azt az uniós célt, ami a kibocsátásokat 2030-ig legalább 55%-kal csökkentené, majd 2050-re klímasemlegessé tenné az EU-t. 

Hogy e célokat elérhessük, az EU Tanácsa szigorúbb energiahatékonysági szabályokról állapodott meg. Ezek véglegesítésére az Európai Parlamenttel történő megállapodás után kerülhet sor. Az épületekre vonatkozó cél az, hogy 2030-ra minden új épület, 2050-re pedig minden épület kibocsátásmentes legyen.

Mit jelent az, hogy egy épület kibocsátásmentes?

A kibocsátásmentesség elég megfoghatatlannak tűnik egy átlagember számára. Nem lesz neki kéménye, ahol füstöt eregethet? Nem fog semmiféle légnemű, folyékony és szilárd “dolog” távozni az épületből? Nem. Kibocsátásmentes az az épület, ami két követelménynek megfelel:

• egyrészt nagyon-nagyon energiahatékony: nagyon kevés energia kelljen ahhoz, hogy fűtsük-hűtsük. 
• Másrészt ez a kevés energia is szinte teljes mértékben megújuló forrásból származzon. Ez a megújuló energia lehet helyszínen előállított (pl. napelem a ház tetején), de lehet a megújuló energiaközösség által szolgáltatott, távfűtési és távhűtési rendszerből származó energia is. A lényeg tehát, hogy megújuló energiából vagy hulladékhőből származzon,  az nem követelmény, hogy a telekhatáron belülről.

Az új épületek kapcsán a következő megállapodás született:

• 2028-tól a közintézmények új épületeinek kibocsátásmentesnek kell lenniük;
• 2030-tól pedig az összes új épületnek kibocsátásmentes épületnek kell lennie.

Mentesülhetnek viszont a kötelezettségek alól például a történelmi épületek, az istentiszteletre használt épületek és a védelmi célokra használt épületek.

Azt még nem tisztázta az EU, hogy pontosan milyen számokat is teljesítsen az épület, hogy kibocsátásmentesnek számítson: milyen legyen a falak hőszigetelési értéke, mekkora az összesített energiaigény, a maximális fűtési igény. Amíg nincs új szabály, addig marad az új épületekre vonatkozó közel nulla, és a felújításra érvényes költségoptimalizált követelményszint. Illetve nálunk még ez sem, hiszen a magyar kormány már évek óta tologatja a közelnulla bevezetését is…

Új kategóriával bővülhetnek az energiahatékonysági tanúsítványok

Az épületek energiahatékonysága jelenleg az AA++ (legjobb energiahatékonyságú) és JJ (legrosszabb energiahatékonyságú) közötti skálán mozog. A jövőben lesz két új kategória: 

• az „A0” a kibocsátásmentes épületekre 
• és az „A+”, ami olyan kibocsátásmentes épületet jelöl, ami többet termel, mint amennyit fogyaszt, azaz többlet megújuló energiát képes visszatáplálni az energiahálózatba. 

Mégiscsak kell sok új napelemes rendszer?

A tagállamok megállapodtak arról, hogy biztosítják a napenergiát hasznosító berendezések telepítését:

• 2026. december 31-ig minden olyan új középületre és nem lakáscélú épületre, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 250 négyzetmétert,
• 2027. december 31-ig minden olyan jelentős felújítás vagy mélyfelújítás alá vont meglévő középületre és nem lakáscélú épületre, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 400 négyzetmétert, valamint
• 2029. december 31-ig valamennyi új lakóépületre.

Elérendő célok meglévő épületek esetében

A meglévő épületek kibocsátásmentessé tétele elég kemény dió. A cél az, hogy mélyfelújítások által 2050-re érje el a teljes épületállomány a kibocsátásmentes szintet. És addig mi legyen velük?

A meglévő épületek kapcsán minimumszabályokról állapodtak meg, az éves szinten felhasználható primerenergia maximális mennyiségét rögzítik majd. Pontos számokat itt sem tudunk még. (Az épület primer energiaigénye általában jóval nagyobb, mint a tényleges energiaigénye, mert figyelembe veszi az energia előállítását, szállítását stb. Ha pl. áramot állítunk elő szénből vagy gázból, akkor az előállítás során rengeteg veszteségünk lesz, ezért pl. az áram primerenergia szorzója 2,5. Tehát ha bedugjuk a hősugárzót a konnektorba, akkor 1 kW-nyi meleget 2,5 kW-nyi primerenergia felhasználásával kapunk meg.) A cél a korszerűsítés ösztönzése, és a legalacsonyabb energiahatékonyságú épületek fokozatos kivezetése, illetve az épületállomány folyamatos javítása.

Elektromos töltőállomások bővítése

A megállapodás része a fenntartható közlekedéshez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése is. Ide tartozik például elektromos töltőállomások kiépítése az épületekben vagy azok mellett, a kábelezés előkészítése a jövőbeli töltőinfrastruktúra és a kerékpártárolók kialakításának céljából.

A megállapodásról részletes információkat olvashatunk az Európai Unió Tanácsának hivatalos oldalán: bit.ly/iranyaz55.

Kovács Nikoletta