A kivitelező engedélye nélkül senki nem járkálhat be az építési munkaterületre. Ez a szabály az építtetőre is vonatkozik, neki sincs joga a kivitelező jóváhagyása nélkül, minden szabályt felrúgva sétálgatni az építés helyszínén. Hogy a szabály egyértelmű legyen, térjünk ki erre a kérdésre már a kivitelezési szerződésben is!
Egy építési munkaterület veszélyes hely, bármikor, bármi sérülést okozhat az óvatlanul ott közlekedő embernek. A területen munkát végzőknek is vigyázniuk kell – nem véletlenül hoznak rendkívül szigorú szabályokat ebben a kérdésben. Teljesen világos, hogy nincs ott semmi keresnivalója olyan valakinek, aki nem kapott erre oktatást, nincs védőfelszerelése, nem tudja, hogy mihez nyúlhat és merre közlekedhet.
Hogyan rögzítsük a szerződésben, hogy mikor jöhet az építtető?
Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem egy idegen akar turistáskodni a helyszínen, hanem az épülő ház tulajdonosa nézné meg alaposan az építés lépéseit? Persze nem a kivitelezővel egyeztetve, hanem munka közben besétálva, körülnézve, ehhez-ahhoz hozzápiszkálva. Sőt, még csak nem is egyedül vizsgálgatja az építés alatt álló részeket, hanem magával hozza néhány ismerősét is, hogy bemutassa leendő otthonának néhány érdekességét.
Nem csoda, hogy ilyenkor erősen vörösödni kezd a kivitelező feje. Mit tegyen, mit tehet egy ilyen helyzetben? Elküldheti a tulajdonost, megtagadhatja tőle az építés ellenőrzését, a területre való belépést? Hiszen ő a megrendelő, tőle érkezik a pénz is, nem kellene vele összeveszni egy apróságon. Mi a teendő, mihez lehet joga?
Valóban nem könnyű a helyzet, hiszen a kivitelező erős függésben van megrendelőjétől. A jó kapcsolat érdekében biztosan mindenki tesz engedményeket, elnézi, ha a megrendelő a „jó gazda“ pillantásával szemlézi a készülő művet. Ezt a hallgatólagosan megengedett felügyeletet azonban muszáj keretek közé szorítanunk, már csak a saját munkánk védelme érdekében is. Persze, ne tagadjuk meg a tulajdonostól, hogy megnézze az építkezés állását, de azt jó előre tisztázzuk vele, hogy a mozgástere meddig terjed! Hogy ebből később ne legyenek vitáink, tisztázzuk ezt a kérdést akkor, amikor még töretlen a felek viszonya, s fel sem merül, hogy ilyen probléma előfordulhat. Tisztázzuk tehát mindezt még a kivitelezési szerződésben!
Rögzítsük a szerződésben, hogy a munkaterület átadása után ki és milyen feltételekkel léphet be az építési területre. Ezt konkretizálhatjuk is: szabjuk meg a tulajdonosra (tulajdonosokra) érvényes feltételt, a családtagok közlekedését, a kiskorú gyermekek közlekedésének a lehetőségét. A kiskorúak jelenléte főleg akkor okozhat problémát, ha a munkaterület nem választható le teljesen a megrendelő család lakóterétől. Például épül a családi ház, ám a család közben ott lakik a telken egy régi épületben.
Térjünk ki arra is, hogy kívülálló fél milyen feltételekkel mehet az építés közelébe! Itt már legyünk határozottabbak, s ragaszkodjunk hozzá a szerződésben, hogy a tulajdonoson és közeli családtagjain kívül senki más nem léphet a területre a kivitelező helyszínen tartózkodó képviselőjének engedélye nélkül. Ne feledjük el: ez egy veszélyes terület, s az esetleg bekövetkező balesetért nekünk kell majd felelnünk.
A jogszabály is a mi oldalunkon áll
Csakhogy van-e egyáltalán jogalapunk ilyen feltételek megállapítására? Megadja-e a tulajdonossal szemben ezt a jogot valamilyen jogszabály? Szerencsére igen.
A kivitelezési kódexként is ismert 191/2009-es kormányrendelet rögzíti az alapokat. Ez a rendelet gyakorlatilag birtokláshoz való jogot ad a munkaterülettel kapcsolatban a fővállalkozó kivitelezőnek, akár az építtetővel, vagy a terület tulajdonosával szemben is. Ez a birtokláshoz való jog a kivitelezési szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű lehet. Tehát nem terjed ki például a telek eladására, de arra már igen, hogy a kivitelezés ideje alatt a fővállalkozó megszabhassa a területre belépés feltételeit. Ez a jogosultság a munkaterület átvételekor kezdődik, és a munkaterület visszaadásáig vagy a használatbavételig tart.
Más jogszabály azonban ennek a birtoklásnak az egyéb feltételeit nem részletezi, ezért is fontos, hogy a kivitelezési szerződésben kitérjünk ezekre a kérdésekre. Nem csak a területre való belépés kérdését kell rendezni: a szerződésnek szólnia kellene arról, hogy a kivitelező joga pontosan meddig, mire terjed ki a munkaterületen. Például megfogalmazódhatnak a terület bekerítésére vonatkozó feltételek. A tulajdonos is elvárhatja, hogy a kivitelező kerítse be a munkaterületet, akadályozza meg oda idegenek bejutását, amit a területen lévő vagyontárgyak védelme indokol.
Ez egy munkahely
Ügyelnünk kell arra, hogy az építés megkezdésekor a munkaterület átvételével itt egy építési munkahely jön létre. Ettől kezdve a kivitelezőnek a munkavédelmi jogszabályok alapján kell megszerveznie a területen történő mozgást, dolgozói belépését és a belépés feltételeit. Például az építési munkahelyek munkavédelméről szóló rendelet kifejezetten előírja, hogy az egészségi és biztonsági koordinátor feladata a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy a munkaterületre csak az arra jogosultak léphessenek be (4/2002 SzCsM-EüM rendelet 8.§). A belépéshez, a területen való közlekedéshez be kell tartani a munkavédelmi előírásokat – például viselni kell a kötelező sisakot.
Az építtetőnek azt kell tudomásul vennie, hogy a munkaterület átadásának pillanatától kezdve az ő telke ideiglenesen egy építési munkahellyé változik, melynek szabályairól nem ő hozhat döntést. Erre a területre ő is csak az előzetesen meghozott szabályok betartásával léphet be, és végezhet ott bármilyen tevékenységet. Ezt főleg egy kisebb munka, mondjuk egy családi ház építése esetén nem könnyű elfogadni. Ezért javasoljuk, hogy a szabályozás kérdése ne akkor merüljön fel, amikor már konfliktus alakult ki a felek között, hanem jóval korábban, még a szerződéskötés időszakában. Előre beszéljük meg a feltételeket!
Nagy Csaba
