Pár hete összefutottam egy rég nem látott ismerőssel. Hamar a tárgyra tért: tervezzünk neki egy házat, de az ő álomházikójának a tetején bizony föld és növények vannak. Olvasott róla, hogy ez milyen jó, neki ilyen kell. Csípőből hoztam volna az ellenérveket: macerásabb, nehezebb, masszívabb födém kell neki, mi van, ha lemossa a földet az eső… Aztán mielőtt egy mukkot is szóltam volna, elgondolkodtam. Ismerem a zöldtető rendszereket? Nem. Beszéljem le egy olyan dologról, amit nem is ismerek? Mi van akkor, ha az ismerősnek van igaza, és tényleg remek megoldás? Előbb utánanézek – mondtam. Nézzük tehát “kutatásom” eredményeit: Mik a zöldtető előnyei? Milyen rétegrend megfelelő? Mire kell figyelni? Mennyivel drágább, mint a “sima” tető? Cikkem megírásában Kóbor Csaba, a Bauder alkalmazástechnikai tanácsadója volt segítségemre.
Mi az a zöldtető?
Milyen fajtái vannak?
Zöldtetőnek hívjuk azokat a tetőket, amiken valamilyen növényzet van. Nem úgy, hogy partizán akcióban oda nőtt, hanem úgy, hogy a terven is ez szerepel, és aztán a valóságban is. A zöldtetők nagy többsége lapostető, de akár 25 fokos tetőhajlásszögnél is minden további “hókuszpókusz” nélkül lehet ilyet telepíteni.
Extenzív zöldtetőnek hívjuk azt, amikor a növényzet mindenféle fenntartási igény nélkül éldegél a ház legfelső szintje fölött. Nem kell locsolni, sőt, elég annyiszor ránézni, ahányszor amúgy a tetőt karbantartanánk. Azaz évente egyszer-kétszer. Nyugaton egyébként ezek jóval elterjedtebbek, mint nálunk, van olyan ország, ahol bizonyos nagyságú lapostető már csak zöldtetőként építhető meg. A technológia tehát kiforrott, bizonyított több évtizede. Hátrányuk az, hogy nyaranta a susnya sajnos néha “kiég”, kókadt lesz. Bár erre is van megoldás: vannak stressztűrő növénykeverékek, amik nagyon jól bírják a szárazságot.
Intenzív zöldtetőnek hívjuk, amikor olyan növényzet nő fent, ami locsolást, nyírást vagy egyéb “kerti” munkálatokat igényel. Ez lehet szép, üde zöld fű, különböző cserjék és egyéb kisebb növényzet. De intenzív zöldtető az is, amikor a park felköltözik a háztetőre: bokrok, fák, ösvények, padok és full extrás virágágyások, masszív tápanyag-, víz- és talajigénnyel. Magyarországon egész sok ilyen zöldtető van, például plázák tetején.
Nyilván hatalmas különbség van ezek között árban is, és a súly miatt statikailag is. De van pár közös vonás is. Például az előnyök.
Mik az előnyei a zöldtetőnek?
A legfőbb előnyük, hogy nagyban csökkentik a ház hűtési és fűtési igényét. Mivel az ültetőközegnek nagy a hőtehetetlensége, azaz lassan melegszik fel és lassan hűl le, ezért sokkal kisebb lesz a hőingás a lakótérben. Hiába van nyáron kánikula kint, ha még az esti hűvös érezteti jótékony hatását, akkor nem kell bekapcsolni a klímát. Ugyanígy télen hiába van éjszakánként -15 fok, nem hűl le egykönnyen egy ilyen szerkezet, tehát a téli fűtési költségeket is csökkenti.
Mindez nemcsak a lakóteret védi a nagy hőingadozástól, hanem a közbenső rétegeket is. Ha a vízszigetelés legfelül lenne, akkor éves szinten -15 foktól +60 fokig bármekkora hőmérsékletet el kéne viselnie. Márpedig ezt egyik vízszigetelő anyag sem szereti hosszútávon. Egy zöldtetőnek viszont körülbelül 15 fok az éves hőingadozása. Emiatt az “élete” nagyon meghosszabbodik.
Ha nem csak az épület szempontjából nézzük az előnyöket: egy-egy ilyen zöldtető rengeteg csapadékvizet tud felszívni. Egyre nagyobb gond az, hogy a klímaváltozással az esők eloszlása is kedvezőtlenebbé válik. Sokáig nem esik egy csepp sem, aztán egyszercsak mintha dézsából öntenék. Így keletkeznek az ún. villámárvizek, amikor az autók küszöbig állnak a vízben, csónak kéne hozzá, hogy a gyalogosok átmenjenek a zebrán, és az összes aluljárót elmossa a víz. A városi csatornarendszert és úthálózatot ugyanis nem az ilyen özönvízszerű esők elvezetésére tervezték, ráadásul Magyarországon kevés a park is a városokban. Mivel a zöldtetők rengeteg vizet felszívnak, ezért ha több lenne, az csökkentené a villámárvizeket is. Másrészt ezt a rengeteg felszívott vizet később elpárologtatják, akkor, amikor meleg van. Ezzel hűtik a házat alattuk, és a ház körüli mikroklíma is egy kicsit kellemesebb lesz.
Azt már említeni sem kell, hogy a növényzet oxigént termel és csökkenti a szmogot, akkor is, ha a ház tetején van.
Aggályok
Jó, jó, de nem nehéz? Nem kell a lábatlani cementgyár egy heti termelését eltervezni a födémbe, hogy elbírja a súlyt?
Az extenzív tetőknél nem: az ültetőközeg akár 7-8 cm vékony is lehet. Ez még egy nyári zápor után is maximum 70 kg plusz súlyt jelent négyzetméterenként. Ez nem egy nagy többletteher. A statikusnak nyilván számolnia kell vele, de ha belegondolunk, nem vagy alig nehezebb ez, mintha kavics leterheléssel rögzítenénk a vízszigetelést. Nem jelentős tehát a túlsúly.
Az intenzív tetővel más a helyzet, ott már jóval több cement és vas kell a födémbe, hiszen egy 70-100 cm vastag földrétegnek jócskán van súlya.
Meg tudjuk tervezni/el merjük vállalni a kivitelezését?
Az extenzív zöldtető nem egy atomerőmű: van pár plusz réteg, amit be kell építeni, és ennyi. Na jó, de hogyan rajzoljuk a csomópontokat? Hogyan lesz a vízelvezetés? A jópár rétegrend-változat közül melyiket válasszuk az adott épülethez? Ebben a legtöbb gyártó, így a Bauder is segít, hiszen nekik is érdekük, hogy minél több ilyen tető készüljön. Ha kérdésünk van, eljönnek hozzánk és konzultálhatunk velük a félkész terv fölött. Ne féljünk tehát kérdezni!
Ugyanígy “fogják a kezünket”, ha kivitelezők vagyunk. Az első munkánál kijönnek, és elmagyarázzák a helyszínen, hogyan kell fektetni a rétegeket, hogyan kell megoldani a vízelvezetést. Persze később is, de higgyük el, nem annyira bonyolult, hogy gyorshívóra rakjuk a gyártó képviselőjének a számát a telefonban.
Nem drága?
Konkrét árat nem írunk, mert annyi minden függ az adott tervezéstől, de négyzetméterenként tizenpár ezer forint plusz költségtől indul a zöldtető felára a “sima” lapostető rétegrendhez képest. Elgondolkodtató, az előnyök ismeretében.
Rétegrendek
Építőiparosok vagyunk, rétegrendből értünk. Nézzük, mik a jellemző rétegek extenzív zöldtető esetében!
Alacsony dőlésszögű magastetőhöz való rétegrend a Baudertől
Legfelül van a növényzet. Úgynevezett “stressztűrő” magkeveréket kapunk, ezt ültetjük el. Attól stressztűrő, hogy bírja a tűző napot, a magas hőmérsékletet, azt, hogy akár hetekig nem esik egy csepp eső sem, hogy fent jobban fúj a szél, télen hidegebb van. Különféle keverékekből választhatunk: vannak színpompás cserjék, amik különböző színben virítanak, vannak olyasmik, mint a kövirózsa és a többi hasonló növény és számtalan egyéb változat.
Ültetőközeg: direkt nem “talajt” írunk, hiszen ez nem teljesen az. Ha a kiskertből vagy a kertészetből hoznánk fel egy kis földet, az sajnos hamar eldugítaná a vízelvezető rendszerünket, és pikkpakk lefújná a szél, lemosná az eső. Ide olyan ültetőközeg kell, aminek más a szemcsemérete, tehát nem történnek miatta ilyenek. Fontos, hogy hosszabban megőrizze a nedvességtartalmát, hiszen a tetőn jóval könnyebben kiszáradna. És az is fontos, hogy az összes szükséges tápanyagot tartalmazza, hiszen trágyázni nem fogunk soha. Speciális “cuccot” kell tehát vennünk, de ennek a kiválasztásában is segítenek.
Szűrőfátyol: nevében a funkciója – az a feladata, hogy az ültetőközeg ne mosódjon bele az alatta lévő drénlemezbe.
Drénlemez: itt, a tetőn a drénlemeznek több feladata van, mint a pincék fala mellett. Itt is fontos funkciója, hogy elvezesse a felesleges vizet, hiszen az ültetőközeg egy idő után telítődik, nem tud többet felvenni. A feleslegnek pedig a vízelvezető rendszerben a helye. A másik, ugyanilyen fontos feladata, hogy tartalékoljon egy kis vizet. A drénlemez “huplijaiban” összegyűlik annyi víz, amit szükség esetén a növények gyökerei fel tudnak szívni. Egy kis vésztartalék az aszályos időkre.
Csúsztató-elválasztó réteg: Ahogy szó volt róla, a zöldtető hőtehetetlensége nagyon nagy. Mire leér a kánikula melege a födémig, már rég hűvös éjszaka van. A födém még melegszik fel, mire az ültetőközeg már hűl. Az egyik tágulna, a másik pont ellenkezőleg. Ezért aztán be kell építenünk egy ilyen csúszóréteget – egyszerű PE fólia ez. Jól tesszük azonban, ha a gyártók saját, erre a célra gyártott fóliáját használjuk, hiszen csak így él majd a rendszergarancia (és ez nem bomlik el pár év alatt). A rétegrend egyik legolcsóbb eleme, ne spóroljunk rajta!
Vízszigetelés: zöldtetőhöz való, gyökérálló vízszigetelést használjunk. Honnan tudjuk, hogy melyik vízszigetelés gyökérálló? Ha FLL minősítése van (ezt a szigetelőanyag teljesítménynyilatkozatán találjuk meg).
Jó, de mi teszi ezeket a lemezeket gyökérállóvá? A régebbi fejlesztésű vízszigetelésekben rézbetétet alkalmaztak. Bevált technológia, de egy kicsit drága. Az újabb vízszigetelések olyan vegyi anyagot tartalmaznak, amit a gyökér “utál”, nem akar tehát befurakodni a lemezbe.
A vízszigetelésünk lehet gyökérálló modifikált, azaz javított bitumenes lemez (a “GV-lemezt egyébként se tehetnénk fel semmiféle lapostetőre, a szakmai irányelvek már rég csak falazat alá ajánlják, az pedig nem jellemző a tetőre). Lehet műanyag, azaz FPO, vagy PVC is, csak mindegyiknél ellenőrizzük le, hogy megvan-e az FLL minősítése! A műanyaglemez is remekül fogja magát érezni. Ezek nagyon nem szeretik az UV-sugárzást, olyan pedig itt soha nem éri őket a beépítést követően.
Hőszigetelés: rengetegen hiszik, hogy zöldtetők esetében “meg lehet úszni” a hőszigetelést. Nos, nem. A zöldtető a hőtároló képességet növeli meg jócskán, de ettől még ugyanúgy kell hőszigetelni.
Milyen szigetelőanyagokat alkalmazhatunk? Nagyjából ugyanazt, mint máskor lapostetőben: XPS-t, PIR táblás hőszigetelést vagy lépésálló kőzetgyapotot. És ugyanannyit is, mert az energetikai számításban nem számolunk az ültetőközeg és a többi réteg értékeivel.
Páratechnikai réteg: ugyanúgy, mint minden hőszigetelt lapostetőnél, ide is kell ilyen réteg. Hiszen a pára belülről érkezne, a huszonpár cm vastag betonfödémen keresztül is, nem lenne jó, ha eláztatná a hőszigetelésünket.
Födém: zöldtetőnél általában monolit vasbeton födém van, de akár más is lehet. Statikus méretezi le.
Nyilván több más rétegrend is van. Van fafödémhez való, van hőszigeteletlen tetőhöz, intenzív zöldtetőhöz, adott esetben segítenek majd nekünk választani.
Vízelvezetés – hogyan nem csúszik le az ültetőközeg a lefolyóba?
Minden ültetőközeg “szeretne” lecsúszni a tetőről. Statikailag jóval nagyobb kihívás a lecsúszást megakadályozni, mint az egész rendszer túlsúlyát kezelni.
A lapostetőnél is számolni kell ezzel a veszéllyel, hiszen ezeknél is kötelező mezőben legalább 1,5%, vápában legalább 2% lejtést kialakítanunk! Máskülönben nem tetőt, hanem tavat építenénk, azt pedig egyik födém sem szereti. Márpedig ahol lejtés és nem rögzített réteg van, ott figyelnünk kell arra, hogy megóvjuk ezt a réteget a lecsúszástól. Ezért aztán a zöldtetőknél megadott távolságra be kell építenünk egy erre a célra gyártott kavicsfogó lécet, ami megfogja az ültetőközegünket. A lefolyó környékén pedig egy “szűrőt” kell a lefolyó fölé raknunk, hogy ott se keletkezzen kráter.
Hova rakjuk ezeket az elemeket, milyen sűrűn, milyen magasat és mivel rögzítsük le a födémhez? Ezt nem nekünk kell kitalálni. A Baudernél például kiszámolják nekünk, és pontos “konszignációt” (elemkiírást) is kapunk hozzá, de általában a többi gyártó is megteszi ezt nekünk. Minél vastagabb az ültetőközeg, minél meredekebb a tető, és minél hosszabb az a szakasz, aminek a “talaját” meg kell fogni, annál komolyabb védelem kell.
Hogy néz ki a rétegrend egy alacsony dőlésszögű magastetőnél?
Ahogy szó volt róla, akár 25 fokos dőlésszögű tető is építhető zöldtetőnek. Ráadásul ezek nagyon csinosak is. Az esetek többségében ilyenkor ún. koporsófödémet alkalmazunk: olyan vasbeton födémet, ami ferdén van beépítve. Erre jön egy hasonló rétegrend, mint amit fent leírtunk, néhány változtatással: a drénlemeznek jóval vastagabbnak kell lennie. Ez logikus: mivel ferdén építjük be, olyan, mintha megdöntenénk egy poharat: adott nagyságú “pukliba” kevesebb víz fér. Nagyobb “puklik” kellenek tehát. Vagy beépíthetjuk azt a rétegrendet is, amihez polisztirol tálcát használnak drénlemez helyett. Ebbe rengeteg víz fér, ráadásul nagyon könnyű is. A Baudernél többek között erre való a “zöldtető light” – nevéhez hűen a legkönnyebb rendszer is egyben.
A kavicsfogó léceink is magasabbak lesznek, sűrűbben és komolyabb rögzítéssel, de ezt úgyis kiszámolják nekünk.
Mekkora felületnél kezdjünk el zöldtetőben gondolkodni?
Extenzív rétegrend fafödémhez
A legtöbb embernek a “zöldtető” szóról vagy egy skandináv házikó jut eszébe, amin üde zöld növényzet virít, vagy egy hatalmas pláza, vagy egy üzemépület, pár bágyadt sárga susnyával. Igen, több ezer négyzetméteres felületnél és családi házas léptékben ugyanúgy működik a dolog. Sőt, akár egy autóbeállót is építhetünk zöldtetővel: ilyenkor a klasszikus fa szaruzat fölé felütünk egy réteg colos deszkát, erre jön az (FLL-es!) vízszigetelés, és efölé a zöldtető rétegrend.
A HÉSZ-ek, településképi rendeletek nem tiltják?
A főépítészek nem kapnak lábrázást tőle?
Csaba tapasztalatai alapján: nem. Egyre nagyobb az érdeklődés irántuk, és nem tudunk olyan helyi jogszabályról, ami tiltaná a zöldtetőt. Sőt, a főépítészek többsége is örülni szokott: legalább egy kicsit visszaadunk a természetnek abból, amit elvettünk. Nyilván engedélyeztetés vagy egyszerű bejelentés előtt célszerű egyeztetni a hivatallal, de jó eséllyel lelkes egyetértésre találunk majd.
Sipos Anna
