A pótmunka is mehet 5%-os áfával?

Marad-e 5%-os az építőipari munka áfája, ha a pótmunkákat az ügyfél utólag, külön fizeti, és ezek a munkák nem is szerepeltek az eredeti kivitelezési szerződésben?

Pótmunka mindenképpen utólagos megrendelés alapján készül. Sokszor egy tervmódosítás miatt válik szükségessé. Ennek megfelelően külön elszámolás alá is tartozik, hiszen a vállalási árról szóló eredeti megállapodásban ezek a munkák nem szerepelnek. 

Bármilyen tervmódosítás hozhat pótmunkát

Korábban a pótmunka csak valamilyen előre nem látható műszaki szükségszerűségből fakadó új tétel lehetett. Azok a feladatok kerültek ide, amiket azért kellett elvégezni, mert a tervet valamilyen műszaki okból módosítani kellett. Például családi ház alapásása közben bukkantak rá egy régi, semmilyen terven nem szereplő pincére, ami miatt módosítani kellett az alapozást. A fogalomnak ezt a magyarázatát azonban pár éve megváltoztatták a jogszabályokban: 2019-től már nem elvárás, hogy valami előre nem látható műszaki szükségszerűség indokolja a pótmunkát. Ha a kiviteli tervet bármilyen okból építés közben módosítani kell, akkor a módosított terv alapján végzett, előre be nem tervezett feladatokat pótmunkaként lehet elszámolni.

Egy lakóparki beruházás során az ügyfél akkor talál rá álmai leendő otthonára, mikor az már majdnem kulcsrakész állapotban van. Szinte mindent tökéletesnek talál, de szeretne egy kicsivel nagyobb teraszt, amit akár télikertként is használhatna. Nem gond, még megoldható a terasz bővítése. A kivitelező ezt a többlet építést pótmunkaként számolja el, hogy ne kelljen az eredeti szerződést módosítani. Az ügyfél tehát megvásárolja a kulcsrakész házat, majd külön számlát kap még ezekről a pótmunkákról. De vajon a plusz számlákhoz milyen adókulcsot alkalmazhatunk?

Mikor 5% az áfa?

Az áfatörvény szerint kedvezményesen adózik egyrészt az ingatlannak az adásvételi szerződés alapján történő értékesítése, másrészt az a fajta építés, melyet generálkivitelező közreműködésével végeztet az építtető. Mindkét esetnek a lényege, hogy a megrendelő egyben vesz át egy kész munkát. A pótmunka viszont ehhez képest mindenképpen egy külön megrendelést, külön kifizetést jelent. A problémát tehát az jelenti, hogy ez az utólagos kifizetés tekinthető-e az adásvétel vagy a generálkivitelezői teljesítés részének? Mert ha igen, akkor kedvezményes az áfa, ha nem, akkor 27%-kal kell számlázni. 

Az átadás lesz a határvonal 

Az áfatörvény szerint mindkét esetben a teljesítés akkor következik be, amikor az ingatlant a tulajdonos átveszi az eladótól vagy a kivitelezőtől. Ez azt jelenti, hogy akkor zárul le, akkor valósul meg az a gazdasági ügylet, amivel a felek elszámolnak. Az átadással zárul le az építés vagy az adás-vétel. 

Tehát ha az átadás előtt állapodnak meg a felek egyes pótmunkák elvégzésében, akkor azt még az eredeti szerződés részének kell tekinteni. A megállapodás alapján végzett munka az eredeti munka részévé válik, az érte kifizetett összeg pedig a termékértékesítés része lesz. 

Ellenben, ha a vevő átveszi az ingatlant és utána kér még ilyen-olyan bővítést, átalakítást, kiegészítést, akkor azokat már egy új megállapodás részeként kell értelmezni. 

Ennek értelmében tehát nem gond, ha a felek a pótmunkákra később kötnek szerződést, mint amikor az ingatlan adásvételére vagy építésére vonatkozó szerződést aláírják. Az sem probléma, ha a pótmunkát eltérő időben fizetik ki, mint amikor a lakás vételárát vagy az építés díját a generálkivitelezőnek átutalják. Ha a pótmunkákat az ingatlan átvétele előtt rendelik meg, akkor azok a fő teljesítés részének tekintendők, így ugyanúgy 5%-os adókulccsal kell ezt is számlázni.

Nagy Csaba