Az ablakokon bejutó hőenergia már nem számít bele a 25% megújulóba a közelnullánál

Tavaly november 29-én változott az energetikai rendelet. Két fő változás van. Az egyik az, hogy már nem számít bele a kötelező “megújulós 25%-ba” a szoláris hőnyereség, azaz az, hogy a nap besüt az ablakon és melegíti a lakóteret. A másik változás a távhővel kapcsolatos – most már konkrétan a távhőcég által adott, tényleges adatokkal kell számolni. 

Miért kellett megváltoztatni a szabályzást?

Ezt a kérdést sokan feltették. Nem megújuló energia a napsütés? Dehogynem! Ráadásul a “passzív” fajtája, az, hogy az ablakon keresztül besüt, az ingyen van. Azonban eddig a magyar szabályozás gyakorlatilag duplán számolt vele Egyrészt le lehetett vonni a fűtési hőigényből, mint hőnyereséget. Másrészt beleszámított a 25%-os kötelező megújuló arányba is. Van azonban egy EU-s irányelv, ami tiltja a kétszeres elszámolást, ezért ezt most “buktuk”. 

Már egy passzívház sem „közelnullás”?

Ez a változás főleg az igen jól hőszigetelt és jól tájolt, passzív-, vagy majdnem passzív, ún. “alacsonyenergiás” házaknál okozhat problémát. Ezeknél tavalyig az ablakon be­jutó hőnyereség simán teljesítette azt a bizonyos 25%-ot. Tehát nem kellett külön napkollektor, napelem vagy fatüzelésű kályha akkor sem, ha pl. gázfűtést választottak. 

Az energetikai rendeletek nem felmenő rendszerben lépnek hatályba, hanem azonnal. Tehát hiába számolta ki nekünk a gépész vagy energetikus, hogy a ház “közelnullás” lesz a szoláris hőnyereség miatt, egyáltalán nem biztos, hogy 2021. január elseje után csont nélkül megkapja a használatbavételt. Jól tesszük tehát, ha megkérdezzük az előzetes energetikai számítást készítő szakembert, hogy az új szabályozás alapján is közelnullásnak számít-e a ház vagy változtatni kell a gépészeten. Ha hőszivattyús fűtés lett betervezve, akkor nem kell aggódnunk: a ház simán “közelnullás” így is.

Mi újság a “sima” közelnullás házakkal?

Egy átlagosan hőszigetelt, pont “közelnullás” háznál sem árt rákérdezni a szakembernél, hogy megfelel-e még mindig az energetikai előírásoknak, ha a tervben gázfűtés vagy elektromos fűtés van, pl. infrapanel, fűtőfilm, elektromos kazán, nobo (fűtőpanel). Ezeknél a házaknál magasabb a hőigény, mint egy passzívháznál. Ritkábban volt elég magában a szoláris hőnyereség a 25%-hoz. Elképzelhető azonban, hogy pl. kicsit nagyobb napelemes rendszert kell felrakni a háztetőre. Egy kérdést megér a nyugalmunk. Hőszivattyúnál természetesen itt sincs gond: a hőszivattyú a “közelnulla” aduásza. 

Távhő

A távhő valami elavult dolognak van beállítva, pedig tőlünk nyugatabbra nagyon hatékony, tiszta rendszerek vannak. Valószínűleg ezt a “tisztulást” segíti elő az új változás, hogy már nem általános adatokkal kell számolni az energetikai számításban, hanem annak a konkrét távhőszolgáltatónak az adataival, ahonnan a távhő érkezik. Ha az adott hőerőmű szenet éget, akkor csúnyák lesznek a számok. Ha megújulónak számító hulladékfát, akkor pedig szépek. Az esetek többsé­gében a valós számok szebbek lesznek, mint amit eddig kellett használni a számításhoz, tehát nem kell aggódni a távhős közelnullás házak miatt. A távhőcégek adatai fel fognak kerülni a Lechner Tudásközpont honlapjára. 

Sipos Anna