Élesbe fordul a kisadózást terhelő büntetőadó

Jócskán benne járunk a második negyedévben, egyre több kisadózó lépi át a büntetőadó határát jelentő 3 millió forintos bevételt. Ami eddig csak elméleti fenyegetés volt, az most válik keserű valósággá: a 3 millió forint feletti összegekre be kell fizetni a 40 százalékos adót. Aki teheti, megoldásokat keres a büntetőadó elkerülésére.

A 40 százalékos büntetőadó azokat a kisadózókat érinti, akiknek egy megbízó egy éven belül 3 millió forint feletti összeget juttat. A 3 milliós összeghatár eléréséig minden megy a régiben, nincs változás. Fölötte azonban a megbízónak 40 százalékos adót kell fizetnie a 3 millió forintot meghaladó rész után. Aki egy nagy ügyfélnek dolgozik, és ezekben a hónapokban eléri a 3 milliós határt, annak a megbízója év végéig minden egyes kifizetés után kénytelen befizetni a 40 százalékos adót. A probléma érinti a nagy ügyfélnek dolgozó kisadózókat és mindazokat a vállalkozókat is, akik katást foglalkoztatnak alvállalkozóként. 

A kisadózók egy része a fenyegető büntetőadó miatt már év elején elvesztette megbízóinak egy részét. Statisztika nincs erről, de beszámolók alapján tudjuk: volt, aki egyértelműen kijelentette, hogy nem fog kisadózó alvállalkozónak megbízást adni, mert nem akar sem az adófizetéssel, sem annak adminisztrációjával foglalkozni. Más megtartotta ugyan kisadózó ügyfelét, de annyival csökkentette a megbízási díját, amennyi a várható adó lesz. 

Ahol a vállalkozás több katás alvállalkozót is foglalkoztat, ott már a törvénymódosítás tavalyi megjelenésekor körvonalazódni kezdett egy megoldás, amivel elkerülhető a büntetőadó, vagy legalább annak egy része.

A kiskapu, amit nem zártak be 

A megoldás lényege, hogy a kifizető hoz létre több vállalkozást a kisadózók kiszolgálására, vagy eleve egy másik, már meglévő céghez irányítja át a kisadózó számláit 3 millió forint fölött. Ha a kisadózó alvállalkozónak egy évben 5 millió forintot kellene a munkája után kifizetnünk, akkor ez alapján ma 800 ezer forint büntetőadó terheli a vállalkozásunkat. De ha a kisadózótól nem egy cég nevére kapjuk a számlát, hanem a teljesítése megoszlik két vállalkozásunk között, akkor a 2,5-2,5 millió forintos kifizetések már összeghatár alá kerülnek, és nem kell büntetőadót fizetni. 

Ennek a megoldásnak a jogszerűsége sokáig kétséges volt  – ez volt az a kiskapu, aminek a bezárását mindenki szinte biztosra vette. Nem így történt, azóta sem jelent meg olyan törvénymódosítás, ami ezt lehetetlenné tenné. Alkalmazható, de óvatosan bánjunk vele!

Kapcsolt vállalkozások is fogadhatnak be számlát ugyanattól a katástól 

A kétségek azért merültek fel, mert a két cég egészen biztosan kapcsolt vállalkozásként működik. Valószínűleg ugyanaz a tulajdonosuk, a vezetésük. Márpedig a katatörvény kiterjed a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek tiltására is. Ha kisadózóként kapcsolt vállalkozásnak számlázunk, akkor nem a 3 milliós értékhatártól, hanem már az első forint bevételtől számítva meg kell fizetni a 40 százalékos különadót. Ez a rendelkezés azonban a kisadózó kapcsolt vállalkozásaira vonatkozik. Azt azonban jelenleg semmilyen jogszabály nem tiltja, nem korlátozza és nem is terheli büntetőadóval, ha a kisadózó egymással kapcsolt viszonyban lévő vállalkozások számára végez szolgáltatást és kap tőlük akár 3 millió feletti kifizetést. 

Ne csak a számla váljon külön! 

E megoldás tehát jogszerű lehet, de vigyázzunk, hogy megfelelően alkalmazzuk! Nem alakulhat ki a fiktív számlázásnak a látszata sem. Ha két külön céggel fogadjuk be a katás alvállalkozó számláját, akkor ügyeljünk arra, hogy a végzett tevékenységet is osszuk meg a két vállalkozás között. Tudnunk kell igazolni, hogy valós gazdasági tevékenységet végez mind a két társaság. Ha ez megoldható, akkor a számlázásnak ez a szétbontása ma törvényes módszerrel tudja csökkenteni a büntetőadózásból származó károkat kisadózó alvállalkozók foglalkoztatása során.

Nagy Csaba