Építőanyagok szállítása: maradnak a korlátozások

A járvány miatti veszélyhelyzet meghosszabbításával meghosszabbította a kormány az építőanyag-szállítások kötelező bejelentését is. Egyelőre minden külön indoklás nélkül 2022. június 30-ig maradnak hatályban a kötelező bejelentésre és az állam elővásárlási jogára vonatkozó rendelkezések. 

Az egyes építőanyagok szállítását az év első felében tapasztalt rendkívüli áremelkedések miatt vezette be a kormány. Augusztustól valamennyi forgalmazónak kötelezően be kell jelentenie, ha a megjelölt kategóriákba tartozó építőanyagokat külföldre akarja eladni. Az állam ezekre a termékekre elővásárlási jogot köt ki, azaz ha az ezzel foglalkozó állami szervezet úgy dönt, akkor a külföldi vevő helyett maga az állam vásárolja fel az eladandó árut. Az elmúlt fél évből azonban nem érkezett hír egyetlen esetről sem, amikor az állam élt volna ezzel az elővásárlási lehetőséggel. 

Ennek ellenére az építőanyagok tervezett kivitele továbbra is bejelentéshez kötött marad. Az erről szóló 402/2021-es kormányrendelet korábban január 3-ig tartotta fenn ezt a kötelezettséget, ám egy december végi módosítással kitolták egészen 2022. június 30-ig. 

A másik fontos kötelezettség az építőanyagok szállításához kapcsolódik. Az úgynevezett EKAER rendszerbe be kell jelenteni mind az uniós szállításokat, mind pedig a belföldi szállítást, ha az a termék első adóköteles értékesítéséhez kapcsolódik. Ebbe a rendszerbe is augusztusban kerültek be az építőanyagok. Ez intézkedés azonban nem is tűnik átmenetinek, mert nem egy veszélyhelyzeti rendeletbe fogalmazták bele. A kötelezettség az EKAER-rendelet része lett, így valószínűsíthetjük, hogy az építőanyag-piac normalizálódása után is meg fog maradni ez a kötelezettség (ennek a részleteit az 51/2014-es kormányrendeletben találjuk). 

„Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot“

Egy év végi törvénymódosítással a kormány olyan lehetőséget is teremtett magának, hogy bármikor beavatkozhasson az építőanyagok árába. Bevezettek egy új elnevezést, a „piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot“ fogalmát. Ez egy afféle rendkívüli állapot az építőiparban. Egy olyan piaci helyzet, ami az áremelkedés miatt a nemzetgazdaság nyersanyag-ellátásának a biztonságát veszélyezteti. Bevezetésére akkor kerülhet sor, ha a statisztikai hivatal adatai szerint az építőipari nyersanyagok ára tartósan 5 százalékkal meghaladja az előző évit. Márpedig ma már a hivatalosan mért infláció is magasabb ennél, azaz nem kell rendkívüli áremelkedés ahhoz, hogy a kormány élhessen a törvény adta jogosítványával. 

Ha ezt a rendkívüli állapotot bevezetik, akkor az erre kijelölt szervezet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke rendeletben határozhatja meg egyes bányák kitermelhető mennyiségét és elrendelheti az anyagok egységárát. Bevezethet kiegészítő bányajáradékot is. Ezt azoknak a bányáknak kell majd fizetniük, melyek éves bevétele meghaladja a 3 milliárd forintot, és az általuk értékesített nyersanyag ára meghaladja a hatóság elnöke által elrendelt egységárat. Ilyen esetben a bányának a meghatározott egységár és az általa alkalmazott ár különbségének a 90 százalékát be kell fizetnie bányajáradékként (2021. évi CXXXVI. tv.).

Nagy Csaba