Felvonulási építmények – mikor maradhatnak és mikor kötelező elbontani őket?

Előfordul, hogy építtetőnk felszólít minket: az ideiglenes tároló/garázs/bodega maradjon, később is jó lesz! A vakargatott fejre, felszaladt szemöldökre reagálva máris gyors és remek magyarázatot ad: tudod, ezt kinevezzük felvonulási épületnek. Az olyan, mint az állandó, csak nem olyan szigorú szabályok vannak rá. A sztori tényleg ilyen sima? Sejthetjük, hogy nem. Járjuk körül kicsit alaposabban a témát!

Nézzünk a jogi hátterét!

Az ideiglenesen felállított építményeket jogilag “felvonulási épületnek” nevezték el. Lehet ez átmeneti szálláshely, kerti budi, szerszámtároló, nagyobb építkezéseknél öltöző, zuhanyzó vagy akár irodakonténer is. A felvonulási építmény építése esetén hatalmas előny, hogy nem kell nyűglődnünk semmivel, csak a telepítéssel. Nyilván egy ideiglenes épületnek nem kell olyan szigorú szabályoknak megfelelni, mint állandó társaiknak. Pontosan azért, mert csak átmenetileg vannak ott. Elég, ha a sufnink 

– megfelelő távolságra van a többi épülettől,

Állványzat

A szabályok a felvonulási építményekkel “egy sorban” emlegetik az állványzatot is. Erre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak: nem kell hozzá engedély, de az építkezés után el kell bontanunk. Itt se feledjük az önkormányzati “áldást”, a legtöbb településen szintén területfoglalás engedélyre van szükségünk, ha pl. az utcafronton a járdára építjük. Bevett gyakorlat, hogy általában 48 óráig ott lehet engedély és díjak nélkül, legtöbbször utána sem egy ökör ára (legtöbbször a 100 Ft/m2/nap összeget sem éri el) 

– megfelel az egészségvédelmi és tűzbiztonsági feltételeknek 

– és az állékonyságával sincs gond. 

Persze ilyenkor is figyelembe kell vennünk pl. a műemlék- vagy természetvédelmi, településképi, HÉSZ stb. követelményeket.

Ha az utcára, közterületre tervezünk felvonulási épületet építeni, akkor ne feledkezzünk meg az önkormányzati engedélyekről sem! Ha a bodega az utcán áll, akkor területfoglalási engedélyt kell kérni (és díjat fizetni), mielőtt felnyom a kedves szomszéd vagy lefülel a közterület-felügyelő. Ez településenként más, mindig helyben kell utánaérdeklődni a szabályoknak.

Akkor enyhék a szabályok, ha az építés végén elbontjuk

Persze ahhoz, hogy ne kelljen ilyen-olyan engedélyeket beszerezni a felépítésükhöz, az a feltétel, hogy az építkezés befejezése után azokat elbontjuk [312/2012. Kormányrendelet 1. melléklet 28. pont]. Az OTÉK-nek hasonló elvárásai vannak: a felvonulási építmény az építkezés kivitelezését szolgáló, annak befejezéséig fenntartható építmény [253/1997. Kormányrendelet 1. melléklet 37. pont]. Persze, mint mondják, az építkezés soha nem ér véget. De ha már kész a ház, csak az emeleti fürdőt csinosítgatjuk, akkor az építkezésre hivatkozva a szerszámtároló és toi-toi WC már biztosan nem kell.

Mikor maradhat véglegesen is az ideiglenes épület?

Maradhat műhelynek a kaliba, de akkor már minden feltételnek meg kell felelnie, mintha nulláról kezdenénk. Csúnya magyarsággal “jogszerűsíteni” kell. Ha nem lehet állandó épületként jogszerű, akkor nem tarthatjuk meg. Azaz ha pl. a településképi rendelet szerint ott nem lehet garázs, csak a lakóépülettel egybeépítve, akkor durván fogalmazva az ideiglenes garázsunk mehet gyújtósnak. 

Nem feltétlenül olcsóbb a buli, ha egy átmeneti épületet szeretnénk véglegesíteni, mint ha az elejétől fogva állandóra építjük. Nyilván itt fontos, hogy mekkora. 100 légköbméter és 4,5 méter gerincmagasság alatt ugyebár nem kell építési engedély később sem, ezek felett viszont a hatósági jóváhagyással is számolnunk kell. Ehhez pedig már kell tervező, statikus is.

A használatbavételt egyébként nem szokta érinteni, hogy van-e még felvonulási építményünk az ingatlanon. Ha később bármi galiba van, akkor pedig az építtetőt veszi elő a hatóság, hogy miért van még ott az ideiglenes épület.

Kis Zsuzsanna