A sikeres építőipari vállalkozások szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Fűtés klímával és hővisszanyerős szellőzéssel

Hogyan lehet a legolcsóbban megúszni a “közelnullát”? Íme egy olyan megoldás, ami több millió forinttal olcsóbb, mint a szokásos “trükkök”.

A közel nulla energiaigénnyel kapcsolatban rengeteg téveszme kering az építtetők között. Van, aki azt hiszi, hogy jövőre csak passzívházat lehet építeni – pedig egy átlagos közelnullás ház olyan messze van egy passzívháztól, mint Makó Jeruzsálemtől. A követelmények csak egy paraszthajszálnyival szigorúbbak, mint a korábbiak – kivéve azt a kritériumot, hogy a teljes energiaigény 25%-át megújuló energiából kell fedezni. Ez a közelnullás ház Achilles-sarka.

Erre a problémára aztán jön mindenféle megoldás: az utólag feltett, legalább 1,5 milliós napelemtől a csak a hatósági igazolvány miatt beépített fatüzelésű Jancsi-kályháig. Most bemutatunk egy alternatívát. Nem lesz jó mindenhova. Ahova viszont jó, ott rengeteget spórol vele az építtető, nem csak a kiépítésen, hanem az üzemeltetésen is. Emellett vidáman teljesíti a 25%-os arányt, sőt, lazán túlteljesíti anélkül, hogy trükközni kéne. Cikkünk megírásában Kaufmann Zsolt, a Wind-art ‘07 Kft. tulajdonosa segített. Ők már több ilyen rendszert építettek és üzemeltek be.

Mi a nagy, (majdnem) mindent vivő tipp?

Röviden: légfűtés klímával. Nincs se radiátor, se padlófűtés, se kazán, se semmi, csak egy légtechnika és egy (szétkapott) klíma. 

Miért jó, ha klímával fűtünk?

A mai klímák egy része már nagyon jó hatásfokkal tud fűteni is, nem csak hűteni. Ezek gyakorlatilag levegő-levegő hőszivattyúk, azaz a levegőből “veszik ki” a hőt, majd némi elektromos áram segítségével négyszer-ötször annyi hőenergiát állítanak elő, mint egy sima elektromos fűtés (elektromos fűtés pl. az infrapanel, hősugárzó, elektromos kazán stb.). 

Miért a hókuszpókusz a légtechnikával, miért nem elég, ha csak felrakunk pár klímát?

Egyrészt, mert akkor jóval nagyobb lenne a ház energiaigénye. Egy mai, jól hőszigetelt, a közel nulla energiaigénynek megfelelő háznál az összes fűtési energiaigénynek körülbelül a fele arra megy el, hogy szellőztetünk. Egy gépi szellőztetőrendszerrel ezt a fűtési hőigényt megfelezhetjük. Nehéz elhinni, hogy ennyit számít, pedig a 7/2006 TNM rendeletnek megfelelő energetikai számítások alátámasztják ezt. (Ez az a rendelet, amiben meghatározzák többek közt a “közelnulla” számítási módszerét.)

Másrészt a klíma mindenféle baktériumok és gombák melegágya lehet. Ha légtechnikával együtt használjuk, akkor az összes ilyen hátrányát kiküszöbülhetjük. (Erről szólt a két hónappal ezelőtt megjelent, Hővisszanyerős szellőztető rendszer: Mi újság a vírusokkal, baktériumokkal? című cikkünk.) Nem mellesleg, evvel a megoldással nem lesz büdös. Harmadrészt a klímát sokan azért nem szeretjük, mert kellemetlen légáramlást okoz, és még a leghalkabb is hangos. Ha a légcsatornába fújja be a meleget (vagy nyáron a hideget), és a légtechnika osztja el ezt a házban, akkor sem a levegőáramlást nem érezzük, sem a hangját nem halljuk. Voltam ilyen házban: néma csend van. Jó pont az is, hogy így elég egy egyszerűbb klíma és nem kell több beltéri egység.

Végül, de nem utolsó sorban, így lesz egy hővisszanyerős szellőztetőrendszerünk, azaz mindig lesz elegendő friss oxigén a házban. Ez külföldön sok helyen már ugyanolyan alapvető igény, mint a meleg víz.

Mennyit spórol vele a megrendelő?

Nem kell kiépíteni a teljes fűtési rendszert. Nem kell bevezetni a gázt. Nem kell kémény. Nem kellenek keringetőszivattyúk, tágulási tartály, fűtéscsövek, radiátorok vagy padlófűtés. Nem kell hőszivattyú sem,  de a hőszivattyúk kedvezményes áramtarifáját használhatják majd a lakók. És nem kell azon sem agyalni, hogyan lesz meg a 25%”. 

Cserébe viszont kell egy hővisszanyerős szellőztetőrendszer csövestől, hővisszanyerőstől, és egy jó minőségű, tartós klíma. Az egész rendszer bekerülési költsége 4 kW fűtési hőigényig 3 millió Ft + áfa, 5,5 kW-ig 4,5 millió Ft + áfa egyszintes házakba. Több szintes házakba egyedi árat adnak. 

Egy levegő-vizes fűtésrendszer körülbelül kétszer ennyibe kerül. A gázos fűtési rendszernél pedig meg kell oldani a 25%-os megújuló arányt. 

Mi a hátránya, és hogyan lehet a kiküszöbölni?

Már kezd túl szép lenni, hogy igaz legyen? Nos, a megoldásnak azért hátránya is van. Az remek, hogy folyamatosan van friss, meleg (vagy nyáron hűvös) levegő a házban, de a hővisszanyerős szellőztetés durván szárítja a levegőt. Penész nem lesz, az tuti, de a túl alacsony páratartalom sem jó. Kiszárad a torkunk, könnyebben megfázunk, kellemetlenül érezzük magunkat… 

Mivel nem passzívházakról, “csak” alacsony energiaigényű házakról van szó, ezért Zsolt azt a trükköt veti be, hogy egy kevés használt levegőt hozzákever a frisshez. Természetesen nem a mellékhelyiségből vagy a konyhából elszívottat, hanem például a folyosókról. Egy gyors rámelegítés után mehet is vissza a szobákba. Ezzel a csellel elkerülhető, hogy túlzottan alacsony legyen a páratartalom. 

A másik hátrány az, hogy mivel légfűtésről van szó, ezért a használati melegvizet nem állítja elő a rendszer olyan kedvező áron, mint egy kondenzációs gázkazán vagy egy levegő-vizes hőszivattyú. Azt ebben az esetben hagyományos villanybojlerrel kell felmelegíteni. Pár hónap múlva, ha a megbízó kiheverte az építkezés sokkját és már pontosan tudja, hogy mekkora a villanyszámlája, egy napelemes rendszerrel az egész ház elektromos áram fogyasztását le lehet nullázni. Egy jóval kisebb és olcsóbb napelemes rendszerrel, mintha hagyományos elektromos fűtés lenne a házban.

Milyen házhoz jó, melyikhez nem?

Ez a megoldás alacsony energiaigényű, jó légtömörségű házakhoz jó. Mindkét feltétel fontos, máskülönben nem fog a rendszer jól működni. Az alacsony energiaigény azért fontos, mert befújt meleg levegővel csak ilyen házakat lehet kifűteni (visszakeverős trükk ide vagy oda). Egy nem eléggé hőszigetelt háznak nem annyi a fűtési energiaigénye, hogy azt akár egy nagyobb klíma is ki tudja fűteni. A “közelnulla” szint az esetek többségében már elég hőszigeteltséget jelent, de ezt érdemes az energetikussal is átbeszélni. Egy-két centi plusz hőszigetelésre, egy kicsivel jobb ablakra szükség lehet. Körülbelül max. 5,5 kW-os fűtési igény az, ami egy klímával kifűthető. Ha az épülő háznak ennél nagyobb a fűtési hőigénye, akkor vagy plusz hőszigetelés kell, vagy más fűtési megoldás. Természetesen a ház nagysága is számít. Zsolték építettek már ilyen rendszert 200 négyzetméteres házba is, de igazán a kisebb, nem túl tagolt házakhoz passzol. (Pont ezeknél a házaknál lenne egy klasszikus fűtési rendszer megtérülési ideje 25-30 év.)

A jó légtömörség is ugyanilyen fontos. (A jó légtömörség azt jelenti, hogy a házon nem fúj át a huzat, nincsenek tömítetlenségek, a megfelelő fóliák a megfelelő ragasztókkal vagy szalagokkal be vannak építve (pl. a tetőtérben), a vakolat folytonos, az ablakok jól zárnak, és ha lehet, RAL-beépítéssel vannak beépítve). Miért ugyanolyan fontos ez a szempont, mint a (jóval zsebbenyúlósabb) hőszigetelés? Azért, mert amíg ellenőrizetlen légmozgás (leánykori nevén: huzat) van, addig teljesen felesleges a gépi szellőzés. Olyankor a légtechnika nemcsak a csöveken és befújó nyílásokon keresztül fújná be a friss levegőt, hanem sajnos az ellenőrizetlen légcserét is növelné. Az pedig senkinek nem jó: szerkezeti károkat, felesleges energiapazarlást okoz. (Igaz ez akkor is, ha nincs légtechnika. A jó légtömörség ma már majdnem olyan fontos, mint a rendes hőszigetelés.)

Tehát olyan házakhoz ajánlható a megoldás, ami megfelel a költségoptimalizált vagy a közelnullás követelményeknek, és megfelelően, precízen van megépítve. 

Az „összetevők”

Nagyon fontos még, hogy a megfelelő “összetevőket” használjuk a rendszerhez. Ha nem elég jó a hővisszanyerés hatásfoka vagy ha nem elég jó hatásfokú a klíma, akkor nem fog működni a dolog. Zsolt a teljes ellenáramú Bartosz hőcserélőre esküszik. Ennek ugyan egy kicsit nagyobb hely kell, de agyonüthetetlenül tartós. -25 fokos külső hőmérsékletnél sem jegesedik be a pára, ezért nem kell mindenféle flancos elektronika ahhoz, hogy minden körülmények között működjön, csak a “vas”, azaz a hőcserélő maga. Az pedig nem tud elromlani. Ehhez két igen halk és energiahatékony EC ventillátor dukál. 

A klímánál fontos, hogy jó legyen a hatásfoka fűtésre is – így tudja a legkevesebb pénzből kifűteni a házat a tulaj, és a kedvezményes hőszivattyús tarifát igénybe venni. Plusz így lesz szép magas a megújuló arány, ami elengedhetetlen a használatbavételhez.

Biztos, hogy működik? 

A passzívházakba – elméletileg – nem kell “rendes” fűtés, elég, ha a gépi szellőzés során befújt levegőt előmelegíti az ember. Azaz majdnem pont így működnek, mint Zsolt rendszere, visszakevert használt levegő nélkül. Pont ezért is lehetnek árban akár versenyképesek a “klasszikus” házakkal: az ember megspórolja a fűtési rendszer kiépítését. Azonban az esetek többségében a megbízók (és az építőipar szereplői) egyszerűen nem hiszik el, hogy full extrás fűtési rendszer nélkül is működhet egy ház. Akkor pedig valóban ez a kérdés: gázkazános fűtés, plusz valami, hogy meglegyen a 25%-os megújuló arány, vagy hőszivattyús fűtés? 

Több passzív-, vagy majdnem passzív házat is terveztünk az elmúlt években, végül mindegyiknél maradtak a klasszikus padlófűtés mellett. Az esetek többségében viszont később azt mesélték a tulajok, hogy túl lett méretezve a fűtési rendszer, alig kapcsol be. Azaz simán lehet, hogy bőven elég lett volna a légfűtés, hővisszanyerős szellőztetéssel. 

Mindenesetre Zsoltnál már működik a rendszer, előzetes egyeztetés után megnézhető Ajkán, a saját passzívházában. (info@bartosz.hu, +36203526900) Itt az energetikai számítás 70%-os megújuló arányt hozott ki. A közelnulla tehát lazán pipa!

Sipos Anna