A sikeres építőipari vállalkozások szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Mi kerüljön a szerződésbe: jótállás vagy garancia?

A kivitelezési szerződésekbe gyakran belekerülnek a garanciára  vonatkozó feltételek is. Vigyázzunk, mert nem mindegy, hogy milyen szavakat használunk! A garancia bármit jelenthet, a szavatosság és a jótállás pedig két, egymástól nagyon is eltérő kötelezettséget jelöl. A nem megfelelő szóhasználat milliókba kerülhet, ha a megrendelő kihasználja a figyelmetlenségünket. 

Minden egyes elvégzett munkára, amit vállalkozóként kiadunk a kezünkből, garanciát kell vállalnunk.  Amikor egy szobában lerakjuk a laminált padlót, vagy kifestünk egy konyhát, az éppen úgy garanciaköteles, mint egy lakás vagy üzemcsarnok komplett felépítése.

Nagyon nem mindegy azonban, hogy milyen szavakat használunk a garanciával kapcsolatban! Sokunk számára a garancia, jótállás és szavatosság ugyanazt jelenti, a mindennapi életben ezzel nincs is baj. Egy kivitelezési szerződésben azonban minden szónak saját jelentése van. Ha más kifejezést használunk, mint amire ott szükség lenne, később már hiába magyarázzuk, hogy valójában mit is akartunk. 

A garancia nem jogi fogalom, a kifejezést inkább csak hétköznapi értelemben használjuk, s magába foglalja az összes hasonló tartalmú kijelentést. Ha tehát egy szerződésben a garancia szó szerepel, az még nem jelent semmit, nagyjából olyan, mintha le sem írtuk volna. 

Az építésre is érvényes jogszabályok két garanciát ismernek: 

  • szavatosság és 
  • jótállás. 

Szavatosság: a megrendelőnek kell bizonyítani

A szavatosság minden elvégzett munkára és elkészített termékre kötelező. A Polgári törvénykönyvben kellékszavatosság néven találjuk a rá vonatkozó szabályokat. Szavatosság alapján arra vállalunk garanciát, hogy az átadott munka az átadáskor nem tartalmaz semmilyen hibát. A szavatossági igény alapján tehát a megrendelőnek azt kell bebizonyítania, hogy a munka, amit átvett, már az átvételkor is hibás volt. Ha tehát festés után egy évvel lepereg a festék a falról, az azért történt, mert rossz volt a festék, vagy gondatlan volt a fal előkészítése. Szavatossági igényt tehát olyan hibára lehet alapozni, ami már az átvételkor is megvolt, csak akkor még nem derült ki a hibás teljesítés. A szavatosság a vállalkozó hibás teljesítése ellen védi a megrendelőt. 

A törvény alapján kötelező szavatossági idő a vállalkozások egymás közötti munkáira 1 év, s 2 év, ha lakossági megrendelőnek dolgozunk. (A törvény ezt úgy fogalmazza, hogy a fogyasztói szerződésekre kötelező a 2 év. Fogyasztónak legtöbbször a magánszemélyt kell tekintenünk). Ha a szerződés ingatlan átadására vonatkozik, akkor 5 évre emelkedik a szavatossági idő. 

Tehát, ha nem teljes ingatlant adunk át, csak valamilyen szakmunkát végzünk, akkor 1 vagy 2 év szavatosságot kell vállalni attól függően, hogy ki a megrendelő. Ez kötelező garancia, ettől nem lehet eltekinteni, szerződésben sem lehet kizárni. 

Jótállás: a vállalkozónak kell bizonyítani

A jótállás ezzel szemben csak nagyon ritkán kötelező. Például új lakások építése esetén van kötelező jótállás az épület szerkezeteire. Ez szerkezeti elemtől függően 3-10 év között változik. Ha azonban nem lakást építünk, hanem más ingatlant, vagy nem is teljes építést végzünk csak kisebb szakmunkát, akkor nem kötelező jótállást vállalnunk. 

A jótállás teljes körű garanciát jelent. Ha felmerül egy hiba, bármilyen hiba, akkor a jótállási időn belül azt ki kell javítani vagy cserélni kell. Csak akkor mentesülünk a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítani tudjuk, hogy a hiba a munka átadása után keletkezett. Például vizsgálatokkal bebizonyítjuk, hogy azért pereg le a festés, mert a tulajdonos nem megfelelő tisztítószerrel mosta a falakat és az lemarta a festéket. Vagy kiderül, hogy egy későbbi beázás nyomán sérült meg a fal. Ha valami ilyen utólagos ok nem igazolható, akkor jótállási kötelezettségünk van az elvégzett munkájával kapcsolatban.

A jótállás ideje attól függ, hogy a felek mit kötnek ki a szerződésben ezzel kapcsolatban – vagy mit vállal egy termék gyártója. Ahogy említettük, kötelező jótállás csak néhány esetben van, például az új lakásoknál. Más esetben csak plusz kötelezettséget vállalunk, ha a „jótállás“ szó egyáltalán megjelenik a vállalkozói szerződésben. Egy vállalkozás ezzel nagyon pórul járt – ne ismételjük meg az esetét!

Nem mindegy, hogy mi van a szerződésben

A festő vállalkozás ügye még 2018-ban jutott el a Kúriára. A cég egy üzemcsarnok festésére szerződtek, s a szerződésben másfél év jótállást vállaltak a munkára. Hogy bebiztosítsák magukat, azt is kikötötték, hogy vita esetén a festés minőségével kapcsolatban egy egyetemi tanszék és az ÉMI véleményét fogadják csak el. A baj meg is történt, a festés egy idő után mállani kezdett. 

A vállalkozó nem akarta kijavítani a hibát, mert úgy vélte, nem miattuk ment tönkre az egyévesnél is fiatalabb falfestés. Szerintük a hibát az okozta, hogy a csarnok falait rendszeresen a festést károsító tisztítószerrel mosták le. Csakhogy ezt nem tudták a szakvéleményekkel bizonyítani. 

A megrendelő a szerződés alapján elkészíttette ugyanis a szakvéleményeket. S mivel a vállalkozó nem akarta vállalni a jótállást, ezért saját költségükre, 12,5 millió forintért újra kifestették a csarnokot. Ezt számlával igazolni tudták, tehát ezt az összeget perelték az eredeti kivitelezőn. 

A pert meg is nyerték, a Kúria is nekik adott igazat. A szakvélemények nem tisztázták egyértelműen, hogy a hibás takarítás okozta a festék lepergését, tehát a vállalkozó nem tudta bizonyítani, hogy a hiba nem az ő munkája miatt keletkezett. Így pedig köteles volt a jótállásra vonatkozó szerződési pont alapján kijavítani a hibát – illetve ebben az esetben kifizetni a már elvégzett javítás költségét. 

A vállalkozó mindezt elkerülhette volna, ha nem írja bele a szerződésbe a „jótállás“ szót. Ha a munkára nem a külön vállalt jótállás, hanem a törvényben előírt szavatosság lett volna érvényes, akkor a megrendelőnek kellett volna a szakvéleményekkel igazolnia, hogy a hiba már a teljesítéskor is fennállt. Ezt valószínűleg a szakvélemény nem tudta volna alátámasztani, így a vállalkozó nem lett volna köteles kifizetni az újrafestés teljes költségét. 

Nagy Csaba